Előfizetés

"Felmentés" 70 év után

Hetven év után megszületett az a szerbiai rendelet, amely eltörölte a vajdasági Csúrog, Zsablya és Mozsor magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó jogszabályt - jelentette be Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök vasárnap Szabadkán.

A miniszterelnök részt vett az 1944-1945-ben kivégzett ártatlan áldozatok tiszteletére rendezett vasárnapi megemlékezésen Szabadkán, a Zentai úti temetőben. Ez volt az első alkalom, hogy a szerbiai vezetés a szabadkai emlékműnél lerótta kegyeletét.
Az eseményen felavatták azt az új szobrot is, amelyet az egy éve ellopott Vergődő madár emlékmű helyén állítottak fel.

A szobor annak a 852, Szabadkáról és környékéről elhurcolt, főleg magyar, horvát és német embernek állít emléket, akit 1944 őszén a temetőben végeztek ki.

1944-1945 telén a Bácskába bevonuló szerb csapatok bevezették a katonai közigazgatást, és több hónapos megtorló hadjáratot kezdtek a relatív többséget alkotó ártatlan magyar polgári lakosság ellen. Újvidéken, Szabadkán, Zomborban és sok más magyarlakta helységben több tízezer embert gyilkoltak le, és földeltek el jeltelen tömegsírokban.

Romániai elnökválasztás - A magyarlakta körzetekben kisebb a részvétel

Az országos átlagnál kisebb arányban járultak az urnákhoz a magyarlakta megyék választópolgárai vasárnap délelőtt a romániai elnökválasztás első fordulójában, a székelyföldi megyék a sereghajtók között vannak a részvétel tekintetében.

Délelőtt tíz óráig a választási névjegyzékben szereplő 18 millió 300 ezer választópolgár 6,55 százaléka adta le voksát. Az átlagnál nagyobb részvételt az ország déli részén, a Duna menti megyékben jegyezték fel (a legnagyobb arány, 8,86 százalék, Teleorman megyében volt), a legkisebbet pedig Erdélyben.

A legkevesebben Kovászna megyében szavaztak, itt a részvétel nem érte el a 4,6 százalékot, de a többi, jelentős számú magyar lakossággal rendelkező megye is a sereghajtók között van: Hargita megye hátulról a harmadik 4,8 százalékkal, Szatmár megyében pedig 5 százalékos volt a részvétel a reggeli órákban.

A szavazási kedv jelentősen meghaladja a májusi európai parlamenti választásét (akkor a reggeli órákban a jogosultak 4,6 százaléka szavazott), de a legutóbbi elnökválasztásét is felülmúlja, hiszen 2009-ben az első fordulóban délelőtt 10 óráig a jogosultak 6,17 százaléka voksolt.

A magyarlakta térségekben a legutóbbi, 2009-es elnökválasztáson is az országos átlagnál jóval kisebb volt a részvétel. A több mint egy évtizede megszavazott alkotmánymódosítás értelmében az elnöki mandátum öt évre szól, így utoljára 2004-ben rendeztek olyan voksolást Romániában, amikor az elnökválasztás egybeesett a - négyéves mandátummal rendelkező - törvényhozók megválasztásával.

Az országban a belügyminisztérium csaknem 58 ezer alkalmazottja teljesít szolgálatot a választások zavartalan lebonyolítása érdekében. Ők nemcsak a 18 ezer szavazóhelyiség védelmét látják el, hanem az úgynevezett "választási turizmust" is megpróbálják megakadályozni: már a reggeli órákban több száz autóbuszt állítottak meg és vizsgáltak át, hogy kiszűrjék a választók csoportos utaztatását, amit a törvény tilt.

Komoly szabálysértésekről nem érkeztek jelentések, de több szavazóhelyiség vezetőjét is előállította a rendőrség: egy helyen az ellenőrző pecsét, másutt 400 szavazócédula tűnt el.

Vasárnap helyi idő szerint 21 óráig várják a szavazóhelyiségekbe a román állampolgárokat, hogy a következő öt évre megválasszák az ország elnökét. Amennyiben a 14 államfőjelölt egyike sem szerzi meg a névjegyzékben szereplő választók több mint felének támogatását, akkor november 16-án második fordulót rendeznek a két legtöbb szavazatot szerző jelölt részvételével.

Államfőt választanak Romániában

Publikálás dátuma
2014.11.02. 12:05
Kelemen Hunor leadta szavazatát. FOTÓ: MTI Haáz Sándor
Romániában mintegy 18.3 millió választásra jogosult polgár járulhat ma az urnához, hogy megválasszák az ország új köztársasági elnökét, Traian Basescu utódát. Helyi idő szerint reggel 7-kor nyitották meg a szavazóhelyiségeket, este kilenckor zárják le a szavazóurnákat. Mivel 14 elnökjelölt indul, várhatóan egyikük sem szerzi meg a többséget az első fordulóban, s november 16-án második fordulót kell tartani. Urnazárás után hat közvélemény-kutató tesz közzé exitpoll-adatokat, az első hivatalos eredmények hétfő reggelre várhatók.

Az utolsó felmérések szerint a voksolás fő esélyese a jelenlegi román kormányfő, a szociáldemokrata Victor Ponta. Az IRES adatai szerint a voksok 41 százalékát szerezheti meg, a CSCI közvélemény-kutató 40 százalékos támogatottsággal szintén őt teszi első helyre. Fő vetélytársát, Klaus Johannist, a Keresztény-Liberális Szövetség jelöltjét 29-30 százalék támogatja a közvélemény-kutatások szerint. Várhatóan kettejük között dől el a verseny a második fordulóban.

A CSCI szerint a független Calin Popescu—Tariceanu 8 százalékot érhet el, Basescu pártjának jelöltje, Elena Udrea 6 százalékon állt a voksolás előtt. Monica Macovei 5, Teodor Melescanu 3, Dan Diaconescu 3 százalékra számíthat, Corneliu Vadim-Tudor 2 százalékot kaphat. Két magyar jelölt is indult, Kelemen Hunornak, az RMDSZ elnökének 3 százalékot jósolnak, Tőkés Erdélyi Magyar Néppártjának jelöltje, Szilágyi Zsolt legfeljebb 1 százalékot remélhet, a további jelöltek sem lépik túl várhatóan az egy százalékot.