Tarlós: nem akarom magam dicsérni…

Tarlós István jó együttműködésre törekszik a következő öt évben a közgyűlésbe bekerült kerületi polgármesterekkel és az ellenzéki képviselőkkel is. Bízik benne, hogy így megvalósíthatja programját, amihez számít a Fidesz hathatós támogatására. Érthetőnek véli, hogy a vétójoggal nagyobb lehetőségekhez jut, hiszen eddigi mozgástere lényegesen szűkebb volt, mint a felelőssége. Lapunknak arról is beszélt, a netadó kommunikációja nem volt ügyes, ám a tüntetéseket gonoszkodásnak és hisztériakeltésnek tartja, politikai hátsó szándékkal.

- Miközben gratulálunk újabb választási győzelméhez, miáltal második főpolgármesteri ciklusát kezdheti, felmerül a kérdés: tervez-e még egyet?

- Két hete volt a választás, azt gondolom, kicsit korai a kérdés. Ráadásul most öt évre választottak. De köszönöm, jól vagyok. Köztudott, hogy már elmúltam hatvan éves, ami ugyan nem látszik rajtam, mert későn öregedő fajta vagyok, de ezzel együtt az én koromban öt évre előre azt kell mondani, éljük meg viszonylagos egészségben, aztán meglátjuk, mi lesz.

- S hogyan értékeli az előző négy évet? Rázós volt, vagy a végén azért sikeres?

- A nehézségekről nem szívesen beszélek, pedig ha tényszerűen elmondom őket, attól az ellenzék általában megsértődik. Úgyhogy maradjunk abban, túl vagyunk rajta. Nem hiszem, hogy szégyenkeznünk kell miatta. Amit elképzeltem, annak az arányos részét sikerült teljesíteni, mindent persze nem, de én nem is négy évre írtam a programomat.

- Az arányos rész mit jelent?

- Ehhez részletekbe kellene mennünk, kicsit hosszú lenne az interjú. A hátralékokat sikerült ledolgozni, átadtuk a 4-es metrót és a CET-et, noha egyik sem volt könnyű. A vízműveket visszaszereztük, közlekedésfejlesztési programjaink közül sokat megvalósítottunk. P+R parkolókat nyitottunk, felújítottuk a Károly körutat, a Március 15-e teret, a Ferenciek terét, bevezettük a futár rendszert, elindítottuk az elektronikus jegyrendszert. Több mint 300 vadonatúj buszt szereztünk be, több mint 500-at kicseréltünk. Ezekről részletesen beszéltem a kampányban is.

- Ön szerint ezt értékelték a választók?

- Hogy a választók pontosan mit értékeltek, arról nekem lehetnek elképzeléseim, de hogy majdnem 300 ezer ember miért döntött így, azt nem merném a nevükben megfogalmazni. Talán díjazták az őszinteségemet, a viszonylagos határozottságomat, de nem akarom magam dicsérgetni. Talán az életvitelem is szerepet játszott, talán az is, hogy 24 éve vagyok önkormányzati vezető.

- Az nem baj, hogy kevesebben szavaztak önre, mint négy éve, sőt 2006-hoz képest is, amikor Demszky Gábor - csekély különbséggel bár, de - legyőzte?

- Örülök, hogy ezt szóba hozták. Már hallottam valakitől, hogy állítólag viszonylag szűk többséggel győztem. Ez mintegy 80 ezer voksot jelent. Ennél kevesebb szavazattal lett polgármester a szegedi és a debreceni polgármester együttvéve. Igazán szűk az volt, amikor én szenvedtem Demszkytől egyszázalékos vereséget. Az tizenegy-kétezer szavazat volt összesen. Akik ilyesmit mondanak, vagy kérdeznek, nem látják a lényeget. Demszky például 2002-ben sokkal kevesebb szavazatot kapott, mint 1998-ban. Ugyanis ez az összehasonlítás a világon semmit nem mond. Minimum két objektív tényezőtől függ a szavazatszám. Az egyik, hogy hányan vettek részt a szavazáson, a másik, hogy hány induló volt a választáson. Azok az újságírók, akik ebből valamilyen trendet kiolvasnak, valószínűleg egyketted alánál jobb jegyet nem kaptak matematikából.

- Köszönjük az érdemjegyet, de akkor beszéljünk arról, hogy a kampányban azt mondta, ellenfeleitől eltérően nem hirdet programot, hiszen az úgyis fent van az interneten. Aki azonban ott nem olvassa el, tudhatja, hogy mit akar csinálni a következő öt évben?

- Érdekes, a napokban éppen arról beszélnek, hogy mindenki internetezik. Jó lenne ebben a témában valami következetességet tanúsítani. Én kitettem az internetre a programomat, ami nem két hét alatt készült el. Milyen szerencse, hogy én nyertem, és nem azok, akik állandóan csak a demokráciát féltették a kampányban és gyakorlatilag semmi mást nem lehetett tudni róluk. Aki érdeklődik a politika, vagy az én programom iránt, az megnézheti, beszéltem is róla sokat, és remélem, hogy különösebben bemutatkoznom sem kellett, mert ha jól tudom, akkor a budapesti ismertségem már 98 százalék körül van. 2010 óta főpolgármester vagyok, előtte négy évig vezettem a fővárosi ellenzéket, miután 16 évig kerületi polgármester is voltam. Azzal hadd dicsekedjek el, hogy azok közül, akik Budapesten és a megyei jogú városokban az 1990-es rendszerváltáskor polgármesterek lettek, egyedül én vagyok ma is ilyen tisztségeben. Vagyis nem hiszem, hogy be kellett mutatkoznom a kampányban.

- Nem is a bemutatkozásról kérdeztük, hanem a programról.

- Miért, kinek van még ilyen részletes írott programja?

- Az ellenfelei részben a 3-as metróval kampányoltak. Most azzal mi lesz?

- Erről csak annyit: 2010 októbere előtt húsz éven át a fővárosi közgyűlés egyetlen egyszer sem tárgyalt az 1976-ban épített hármas metróról. Ezzel csak arra utalok, hogy nem az én időszakomban került ilyen állapotba. Mi elindítottuk a szerelvények felújításának a tenderét és az infrastruktúra kiviteli tervezési tenderét is. A miniszterelnök úrral nemrég sikerült megállapodni arról, hogy közösen biztosítani fogjuk az infrastruktúra felújítását is. A vágánycserék folyamatosan zajlanak. Amit az ellenfeleim, vagy inkább az ellenfeleim politikai közössége minderről mondott, az meggondolatlan volt és csak a kampány részének tekinthető.

- Ha már a miniszterelnököt említette, gyakran konzultálnak?

- Az a helyzet, nem tudom, kinek mi a gyakori.

- Önnek mi?

- Az én megítélésem szerint elegendő számban és alkalommal konzultálunk. Hogy hányszor egyeztetünk, azt mi ketten tudjuk, amit néha egyes újságírók erről írnak, az sokszor komolytalan.

- Emlékezetes, amikor egy új busz átadásakor együtt utaztak, a miniszterelnök arra biztatta, kezdeményezzenek új törvényt és ő megcsinálja. Most milyen törvényekre lenne szüksége?

- Nem hiszem, hogy olyan emlékezetes ez a mondat. Akiknek nincs ennél tartalmasabb mondanivalójuk, azok gyakran idézik, bár nem mond túl sokat. Az önkormányzati törvényt valamennyire módosítják, de nemcsak a főpolgármester személye miatt. A baloldali politikai vezetők 1994-től majdnem húsz éven át fejtegették, modernizálni kellene a fővárosi kétszintű önkormányzati struktúrát és általában a fővárosi közigazgatást. 2012 után valamilyen amnéziás probléma következtében a politikai ellenzék elfeledkezett erről a 18 éves szabadságharcról. Egyéb - az önkormányzatokat, vagy fővárosi önkormányzatot érintő - törvénymódosításról belátható időn belül nem tudok.

- A vétójog a modernizáció része?

- Csak a tájékozódás kedvéért hadd kérdezzem meg, hogy mi a baj ezzel a vétójoggal?

- Nem azt mondtuk, hogy baj van vele. Érdeklődünk az egyik lényeges módosításról.

- A vétó kifejezést és a jogosítványt is az ókortól ismerik. A szó eredetileg azt jelenti latinul, hogy megtiltom és a lényege az, hogy meg lehessen akadályozni olyan intézkedéseket, amelyek esetleg nem egyértelműen hasznosak a város egésze szempontjából. Egy olyan politikai hangulatban, ami most is van, én ezt nem tartom olyan meghökkentőnek. Hiszen a főpolgármester mozgástere eddig lényegesen szűkebb volt, mint a felelőssége, tehát érthető, hogy ilyen lehetőséget kapjon, amikor felelős egy csaknem kétmilliós városért.

- Az sem lenne gond, ha megszűnnének a frakciók a fővárosi közgyűlésben?

- Azt hiszem, hogy nem. Ha jól meggondolom, az önkormányzati törvényben ez a fogalom nem is szerepelt egyetlen egyszer sem. Ez egy szokásjog alapján átvett valami a parlament utánzásából. Alanyi képviselői jogait minden képviselő, így a polgármester is gyakorolhatja anélkül, hogy a fővárosi, vagy bármelyik közgyűlésben frakciózni kellene. Már sokszor elmondtam, hogy az önkormányzatoknak nem feltétlenül kis parlament mintájára kellene működniük. Nem feltétlenül pártutasítások alapján, csordaszerűen kell szavazniuk, hanem a szolgáltató tevékenységet előtérbe helyezve, akár még az ellenzék és a kormányzó többség egyetértésben is szavazhat olyan kérdésekről, amik praktikusan a város javára szolgálnak. Én a szocialistákkal már megkezdtem a folyamatos egyeztetéseket, hiszen - a Fideszen kívül - egyedül ők tudnának frakciót alakítani. A bizottságok élén lesznek ellenzéki elnökök, például ragaszkodom ahhoz, hogy a közbeszerzési bizottságot - akárcsak az előző ciklusban - most is ellenzék elnök vezesse. Azt nem nagyon látom be, hogy mitől ne tudnák akár a kompenzációs listáról bekerült képviselők a képviselői jogaikat gyakorolni. Ez egy blöff. Itt a képviselői jogai senkinek nem fognak sérülni.

- Az előző négy évben önnek sok vitája volt a kerületi polgármesterekkel. Nem tart attól, hogy most, amikor bekerültek a közgyűlésbe, fokozódhat a feszültség?

- Nagyon rossz hírem van, éppen az ellenkezőképpen néz ki a dolog. Bárki, aki ebben reménykedik, annak el kell rontanom a hangulatát. Így döntöttünk.

- Tehát ön leült tárgyalni a kerületi polgármesterekkel és megállapodtak?

- Ezt megtörtént legnagyobb részben. Tekintettel arra, hogy ez csak kettőnk akaratán múlik. Ezt az ellenzék, pontosabban az ellenzék azon része, amely abban reménykedik, hogy hátha eszkalálódik az ilyen típusú feszültség, nem nagyon befolyásolhatja.

- Ebben a megállapodásban volt része a Fidesznek? Mondták, hogy na, gyerekek most már elég volt ebből, egyezzetek ki?

- Miért olyan fontos kérdés ez? Az ellenzéknek érdemes lenne a saját problémáival foglalkozni, szerintem ott sokkal komolyabb gondok vannak. Gondoljanak csak bele ebbe az internetes tüntetés cirkuszba. Egy ilyen demonstrációnál háromszor, négyszer, ötször népesebb szimpátiatüntetés bármikor megszervezhető lenne. Ezzel gondolom, mindenki tisztában van. Nem kell ebbe az irányba elmenni. Aztán ha elérnék, amit kiabálnak, hogy Orbán mondjon le, ki vezetné ezt az országot? Kunhalmi Ágnes, Szigetvári Viktor, Gyurcsány Ferenc? Idétlenség az egész: ez az ellenségesség, ez a gonoszkodás, ez a hisztériakeltés – politikai hátsó szándékkal. Vannak ügyetlen húzásai a Fidesznek is, nem mondom, hogy nem, de az vak remény, hogy politikailag motiválatlan, vagy ellenérdekeltség híján lévő embereket mozgassanak szerencsés témaválasztással. A „netadó” kommunikációja félreérthető is volt, valóban nem ügyes. Adott támadási felületet. El lehet ezzel szórakozni, de én nagyon keserűen nézem az ellenségeskedéseket, meg a randalírozásokat. Ami a Fidesz Lendvay utcai székházánál történt, miben különbözik a 2006-os Szabadság téri attaktól? Az égvilágon semmiben. Abba kéne hagyni ezt az idétlenkedést. A várospolitikában meg aztán különösen.

- Ha el is fogadjuk, hogy ez politikai kezdeményezés volt, azért az tény, hogy minden ellenzék minden országban, minden ilyesmit meglovagol, ez a dolga.

- Ez kétségtelenül így van. Azért a jelentőségét nem kell se túl, se alábecsülni. Maradjunk abban, hogy egyértelmű politikai kezdeményezés volt, aminek meg lehetett nyerni egy csomó embert, akik egyébként politikailag nem motiváltak. Nem mondom, hogy különösen szerencsés ötlet volt ez az adófajta. Ezzel együtt politikailag meglovagolták és kihasználtak egy lehetőséget. Ez ilyen egyszerű.

- Térjünk egy kicsit vissza az önkormányzathoz. Mi az, ami a következő öt évben várható, milyen lesz Budapest öt év múlva?

- Azért meglepő ez a kérdés, mert én 1990 óta egyetlen alkalomra sem emlékszem, amikor valaki ugyanezt kérdezte volna Demszky Gábortól. Ma még a következő évi költségvetést is nehéz összeállítani, azt pedig, hogy öt év múlva mi lesz, én persze ugyanúgy nem tudom, mint más. Azt tudom, mi van a közép- és hosszútávú programjaimban. Azt tudom, hogy erre igyekszem forrásokat találni. A helyzetem azért most könnyebb, mint korábban. Tizenhét fideszes kerületi polgármester van a közgyűlésben, ami azt jelenti, hogy nélkülem is megvan az abszolút többség. Azt hallottam egy fideszes vezetőtől, hogy a kerületi polgármesterek azért kellenek a közgyűlésbe, hogy segítsenek forrásokat biztosítani. Sűrűn fogok tanácsért fordulni hozzá, és felkérem, segítsen megteremteni a forrásokat. A kerületi polgármesterekkel egyébként baráti együttműködésre törekszem.

- Módosítják-e a fővárosi hajléktalan-rendeletet a Kúria döntésének megfelelően?

- Természetesen a Kúria döntését tiszteletben tartva korrigálni fogjuk a rendeletet, de szeretném mondani, hogy a hajléktalan-ügyet mi meg akarjuk oldani. Politikai támadásokkal ezt nem lehet kezelni. Jó lenne, ha azok, akik támadnak, inkább megoldási javaslatokat tennének az ügyben.

- A következő öt évben mivel akarja beleírni a nevét Budapest aranykönyvébe?

- Sosem határoztam el, hogy be akarom írni a nevem Budapest történetébe. De aki 25 éven át polgármester Budapesten, az akarva-akaratlanul biztosan szerepel benne. Én majdnem 30 éves fővárosi működésemtől remélem azt, hogy nem a fekete oldalra kerülök ebben a könyvben. Ez a legtöbb, amit most mondani tudok.