Előfizetés

Ismét napirenden a vasárnapi zárva tartás

Januártól léphet életbe a szabályozás, amely szerint vasárnap minden boltnak kötelezően zárva kell tartania. Ahogyan azt a mostani ötletgazda, a KDNP érvel: "mindenkinek biztosítani kell, hogy minden héten szabad legyen a vasárnapja". Az intézkedés nem új, többször próbálkoztak már az előterjesztésével, azonban minden alkalommal kudarcba fulladt a terv.

A KDNP korábbi javaslatát újratárgyalva elrendelnék az üzletek és bevásárlóközpontok vasárnapi és munkaszüneti napi zárva tartását az alábbi kivételekkel: 400 négyzetméternél kisebb alapterületű üzletek, trafikok, gyógyszertárak, benzinkutak, újságárusok és virágárusok, termelői piacok árusító helyei, vásárok, pályaudvarok és repülőterek, valamint kórházak boltjai, a pékáruboltok külön szabályok alapján lehetnek nyitva, például vasárnap délig".

A fentiek mellett csak reggel 6 és este 10 óra között lennének nyitva Magyarországon főszabály szerint üzletek, továbbá 2016. január 1-jétől világörökségi területeken nem üzemelhetnének diszkontok, nagyméretű szupermarketek és a hipermarketek (szabályozva ezzel a plázastopot megkerülőket) - írja a Magyar Nemzet.

A kis üzleteket, családtagok által üzemeltetett kereskedéseket nem szeretnék nehéz helyzetbe hozni, az éjszaka üzemelő boltokról és vendéglátóhelyekről pedig továbbra is a helyi önkormányzatok, képviselő-testületek dönthetnének. A szabályok betartását a jövőben is a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság ellenőrizné.

Az indítvány szerint, hogy több millió vásárló kényszerülne saját vásárlói szokása megváltoztatására, ami a boltok jelentős bevételkiesését eredményezné. A TNS Hoffmann piackutató és tanácsadó cég 2011-ben készített kutatása éppen ezekre a tényekre világít rá.

Eredményeik szerint csaknem 1,9 millió embert érintene negatívan a rendelkezés, a megkérdezettek 48 százaléka vásárol ugyanis vasárnaponként.

A felmérésből továbbá kiderül az is, ezek az emberek fejenként 12 500-15 000 forintot költenek, vagyis igen jelentős összeget hagynak egy-egy bevásárlóközpont. A bevételkiesés miatt a kisebb üzletekben elbocsájtások is történhetnek.

A 2010-es, Jobbik által kezdeményezett előterjesztés egyébként komoly vitát generált. Akkor maga Orbán Viktor miniszterelnök mondta azt, hogy "amint meg lehet majd élni heti önnapnyi munkából, akkor én is azok közé tartozom majd, akik támogatni fogják a vasárnapi zárva tartást. Addig azonban úgy érzem, erre nincsen lehetőségünk". A kormányfő tehát erősen ellenezte a javaslatot.

Most, hogy a koalíciós partner indítványozza a tervet, kérdés, hogyan reagál majd a kormányfő. Az mindenesetre biztosnak látszik, hogy a KDNP egykönnyen nem hátrál majd meg.

Ezt tükrözi Rétvári Bence, KDNP-s képviselő szombati nyilatkozata is, melyben pártja javaslatáról úgy vélekedett: az a párt régi követelése, és ő maga bízik benne, hogy a következő hetekben ennek kapcsán sikerül kidolgozni egy olyan javaslatot, amely akár már jövő évtől hatályba léphet.

Szerinte a vasárnapi munkát senki sem önként vállalja, arra általában kötelezik az embereket. És mivel a gyermekes munkavállalók csak hétvégén lehetnek együtt gyermekükkel, így erősen indokolt a jogszabály bevezetése.

Egymilliárd forint a szegedi zsinagóga felújítására

Publikálás dátuma
2014.11.03. 06:10
FOTÓ: MTI/ROSTA TIBOR
Egymilliárd forintot szán a kormány a szegedi zsinagóga felújítására, a közvetlen életveszély elhárításához szükséges 150 millió forint pedig akár egy héten belül folyósítható – jelentette be a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára pénteken Szegeden.

Az életveszély elhárításához szükséges forrás már szeptembertől rendelkezésre áll, a kormány azóta arra vár, hogy a magyarországi zsidó közösség szervezetei megjelöljék, ki legyen a kedvezményezett.

A helyettes államtitkár a Mazsihisz vezetésén belüli „súlyos válságnak” tulajdonítja, hogy eddig nem született meg a felújítás indulásához szükséges döntés.

A kormány felelősséget kíván vállalni a közös örökségnek tartott magyarországi zsinagógákért, ezért arra is nyitott, hogy a rekonstrukció állami beruházásként valósuljon meg – tudatta Latorcai Csaba.

A helyettes államtitkár úgy fogalmazott, „a Mazsihiszen belül a vita jelen pillanatban arról folyik, hogy a holokauszt-emlékév keretében rendelkezésre álló állami támogatást a Mazsihisz vagy a hozzá tartozó taghitközség kapja meg”.

Lednitzky András, a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke közölte, a Zsidó Közösségi Kerekasztal szeptemberi ülésén vetette fel, hogy ha a téli beköszöntéig nem születik döntés a szegedi zsinagóga felújításáról, november közepén kénytelenek lesznek bezárni az épületet, erre azonban nem lesz szükség.

Az elnök elmondta, szerencsés lenne, ha rekonstrukciót a zsinagógát 32 éve kezelő alapítvány koordinálhatná, de elfogadhatónak tartja azt is, ha a kormányzati forrást közvetlenül a Mazsihisz kapja meg, majd utalja át a civil szervezetnek. Hozzátette: bízik benne, hogy a közvetlen életveszély elhárításához szükséges munkák még a tél beköszönte előtt elkészülhetnek.

A 111 esztendős, Baumhorn Lipót tervezte épület Európa negyedik legnagyobb zsinagógája, a magyar szecesszió egyik meghatározó műemléke. Teljes felújítása a számítások szerint 2-2,2 milliárd forintba kerülne – tudatta Lednitzky András.

Fidesz-közeli kancellárok

Népszava-információ
Publikálás dátuma
2014.11.03. 06:06
Többségében a Fideszhez köthető személyeket nevezett ki Orbán Viktor kormányfő kancellárnak a felsőoktatási intézmények élére. N
Többségében a Fideszhez, illetve Fidesz-közeli cégekhez köthető személyeket nevezett ki Orbán Viktor kormányfő kancellárnak a felsőoktatási intézmények élére. Mindez a Balog Zoltán által pénteken bemutatott névsorból, illetve a kormany.hu-ra feltöltött életrajzokból derül ki. 

Az emberi erőforrások minisztere bejelentette azt is, hogy nyolc helyre nem találtak alkalmas kancellárt a pályázók között, így az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Pannon Egyetem, a Színház- és Filmművészeti Egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, az Eötvös József Főiskola és a Kecskeméti Főiskola kancellári tisztségére új pályázatokat írnak ki. A most kinevezettek november 15-én kezdik meg a munkát.

Mint ismert, a kancellári rendszer bevezetésével szétválasztják az egyetemek szakmai és gazdasági irányítását. A rektorok maradnak az egyetemek szakmai-oktatási vezetői, míg a kancellárok az állami fenntartó gazdasági érdekeit képviselik, minden olyan kérdésben ők döntenek, amelyek az intézmények költségvetését érintik.

A most kinevezett kancellárok között van néhány, aki eddig is az adott intézményben dolgozott, többen gazdasági főigazgatóként. Az ő alkalmasságuk nehezen megkérdőjelezhető. Sokan vannak azonban, akik kiválasztásánál a legfőbb szempont a politikai megfelelés lehetett. Nehezen indokolható például, hogy miért Mihályi Máté Győzőt nevezte ki a miniszterelnök a világhírű rehabilitációs intézményből alakult Pető András Főiskola kancellárjává, hiszen a 35 éves Mihályi - életrajza szerint - idén szerzett közgazdász diplomát. Korábbi munkahelyei alapján elsősorban az útépítéshez és az autópályákhoz ért, hiszen legutóbb a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.-nél, előtte az Állami Autópályakezelő Zrt.-nél, korábban a Kisalföld Autópálya Mérnöki és Szolgáltató Zrt.-nél, még korábban pedig az EuroAszfalt Kft.-nél és ennek anyacégénél a Betonút Zrt.-nél dolgozott. Hogy az ezeket megelőző K&H-s munkahelyének köze van-e a Kulcsár-ügyhöz, nem tudni.

Eminens fideszes ejtőernyősnek számít Szentendre korábbi kormánypárti polgármestere, Dietz Ferenc, aki a Budapesti Gazdasági Főiskola gazdálkodását felügyeli majd, illetve Borbás Zoltán, aki a Kaposvári Egyetem kancellárja lesz. Az állatorvos Borbás életrajza szerint 2010-13 között a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának kabinettitkára volt, de tagja volt Komárom-Esztergom Megyei közgyűlésnek, és vezette a Fidesz megyei gazda-, illetve falusi tagozatát is. Az egri Eszterházy Károly Főiskolára az a Csathó Csaba József kerül kancellárnak, aki statisztikus és villamosmérnöki képzettsége mellett az egri közgyűlés tagja volt, az előző ciklusban pedig a város költségvetési és gazdálkodási

bizottságát vezette. A lengyel filológus Nagy Zsombor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem kancellárja lesz, kérdés, e posztot, az első Orbán-kormány Miniszterelnöki Hivatalának egyházi és NKÖM referenseként érdemelte-e ki, vagy a református lelkészekről és a református egyház, illetve az elnyomatás koráról írott publikációival.