Bűn marad a szegénység?

Továbbra sem menekülhetnek a hideg elől az aluljárókba a budapesti hajléktalanok, sőt, a közterületeken való, életvitelszerű tartózkodás fenyegető szankciói is maradnak. A hajléktalanság a Kúria minap nyilvánosságra hozott döntése nyomán továbbra is büntethető a kerületek saját rendeletei alapján, noha utóbbiak az Alkotmánybíróságon vizsgáznak.

Nem teljes egészében, csak egyetlen részletében semmisítette meg a Kúria a héten nyilvánosságra hozott, szeptemberi határozatában a főváros hajléktalanságot tiltó rendeletét. A legfelsőbb bírói fórum a kifogásolt három pont közül csak azt húzta ki - 2014. december 31-i hatállyal -, amely alapján a főváros megtiltotta a "hajléktalankodást" a védett és kiemelten védett parkolási zónákban. Ám a Kúria helybenhagyta a hajléktalanok kitiltását 34 budapesti aluljáróból, a kerületi hajléktalanmentes övezetek kérdését pedig az Alkotmánybírósághoz (Ab) utalta.

Ugyanakkor az ítélet kimondja, "a lakhatási szegénység [...] létállapot, amely a közösség számára is szociális kötelezettségeket teremt", illetve azt is, hogy "a jog eszközei önmagukban nem alkalmazhatók hatékonyan arra, hogy a közösséget védjék a lakhatási szegénység és az azzal járó körülmények látványától". Sőt, a Kúria elvi megállapítást is tett, mely szerint: "a szabálysértési törvény felhatalmazó rendelkezéseit megszorítóan kell értelmezni", vagyis "a közterületen való életvitelszerű tartózkodás csak ott lehet tilalmazott, ahol a védendő értékek [a közrend, a közbiztonság a közegészség és a kulturális értékek] kifejezetten, tényszerűen igazolhatóan érvényesülést kívánnak."

A Város Mindenkéi Csoport felhívta a figyelmet: ezzel a döntéssel a köztéri hajléktalanság továbbra is a főváros jelentős részén tiltott "tevékenység", amit közmunkával, illetve pénzbírsággal (és végső soron elzárással) lehet büntetni.

Az idevágó rendeletet a fővárosi közgyűlés 2013. november 14-én fogadta el, miután A Város Mindenkié Csoport tiltakozó aktivistáit a rendőrség eltávolította az ülésről. Az önkormányzati jogszabályban szinte egész Budapest hajléktalanmentes zónává vált. Emlékezetes: Székely László idén tavasszal fordult a Kúriához, miután vizsgálata megállapította: a közgyűlés indokolatlanul széles körben jelölte ki azokat a budapesti közterületeket, ahol jogszerűtlennek minősül az életvitelszerű tartózkodás. A beadvány indokolásában az ombudsman arra hivatkozott, hogy a szabálysértési törvény adta felhatalmazás nyomán az önkormányzatok kizárólag alkotmányos értékekhez kötötten, azaz a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében jelölhetnek ki olyan közterület-részeket, ahol az életvitelszerű tartózkodás jogellenesnek számít.

Mint ismert, végül 2013 tavaszán, a negyedik módosítással írta bele az alaptörvénybe az Orbán-kormány, hogy jogellenessé lehet minősíteni "az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást", holott az ezzel azonos tiltást tartalmazó korábbi önkormányzati rendeletek megbuktak az Ab szűrőjén, mivel sértik az emberi méltóságot. Ám ezután sorra születtek a hajléktalanságot, mint létformát szankcionáló rendeletek országszerte, sőt, az Országgyűlés kormánypárti többsége módosította a szabálysértési törvényt is, így 2013 októbere óta csaknem 200 esetben indítottak eljárást hajléktalan emberek ellen csak azért, mert az utcán kényszerülnek élni.

Kerületi szinten vizsgál az Ab

A 23 fővárosi kerület közül 14 döntött a "hajléktalankodást" tiltó zóna kijelöléséről. Egyes kerületek konkrét helyrajzi szám alapján, míg mások általában valamennyi hasonló rendeltetésű közterületen és környékén jelöltek ki ilyen zónát. Ezeket a rendeleteket tehát most az Ab vizsgálhatja fölül. A Kúria ugyanakkor már a most nyilvánosságra hozott ítéletben emlékeztetett arra a korábbi Ab-álláspontra, mely szerint "a hajléktalan személy nem rekeszthető ki a települések, egyes önkormányzatok illetékességi területének egészéből, sőt egyes összefüggő településrészekből sem". A Kúria ítélete kimondja azt is: "a megalkotott önkormányzati rendelet rendelkezéseinek a normavilágosság követelményének megfelelően, kellően pontosnak kell lenniük. Nem megengedhetőek az olyan megfogalmazások, amelyek relativizálják annak a tilalmazott közterületnek a kiterjedését, amelyen a hajléktalan ember életvitelszerű tartózkodása szabálysértést valósít meg." A Város Mindenkié Csoport közölte: bízik abban, hogy az Ab az alaptörvény szövegében és a testület összetételében 2012 óta történt változások ellenére is olyan döntést hoz majd, ami jelentős mértékben visszaszorítja a hajléktalan emberek hatósági üldözésének kiterjedését.