Előfizetés

Személyre szabják a kötelezőt a biztosítók

Egyre inkább kockázatarányos díjakat alakítanak ki a hazai gépjármű-felelősségbiztosítók, az autósok személyre szabottabb díjat fizetnek - hívta fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).

A szervezet az MTI-hez eljuttatott közleményében felidézte, hogy a biztosítók a hét végén közzétették a 2015. január 1-jétől érvényes kötelező gépjárműfelelősség-biztosítási (kgfb) tarifáikat.

Az első piaci elemzések alapján a biztosítók folytatják azt a gyakorlatot, hogy a statisztikáik szerint legjobbnak ítélt ügyfélcsoportoknak alacsonyabb díjat ajánlanak, míg a gyakori károkozók magasabb díjra számíthatnak.
Erre egyébként a bonus-malus rendszer is lehetőséget ad, az idén februártól hatályos jogszabály-változás már lehetővé teszi, hogy a biztosítók akár a B10-es kategória felett is plusz kedvezményeket nyújtsanak a régóta kármentes ügyfeleknek - hangsúlyozta a Mabisz.

A biztosítók díjtarifáiban továbbra is megmarad a korábbi kedvezménystruktúra. A csaknem százféle kedvezményt tartalmazó rendszer szerint változatlanul a családi és gyermekkedvezmény, az e-kommunikáció, a csekkes befizetést helyettesítő banki átutalás vagy csoportos beszedési megbízás választása, illetve az éves díjfizetés vállalása biztosít a legtöbb társaságnál kedvezményt.

Díjkedvezményt kapnak az egyes foglalkozási ágakhoz tartozók, például a közalkalmazottak, egyházi alkalmazottak, a nyugdíjasok, a különböző szakmai szervezetekhez, szakszervezetekhez, egyes cégcsoportokhoz tartozók, a mozgássérült igazolvánnyal rendelkezők.

A szövetség szerint néhány új kedvezményt is találni a tarifatáblázatokban, például a Magyar Orvosi Kamara, illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tagjai díjkedvezményre jogosultak az egyik biztosítónál, illetve újdonság még az egyik biztosító pénzügyi szolgáltató partnerénél a bankszámlacsomag, illetve nyugdíjasszámla-csomag nyitása esetén kapható plusz díjkedvezmény.

A Mabisz adatai szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási éves átlagdíj 19 887 forint volt az idei év első félévének végén, de a személyautók éves átlagos díja ennél alacsonyabb, 13-14 ezer forint között alakult.
A szövetség statisztikái szerint az összes, mintegy 4,167 millió jármű 52 százaléka, 2,167 millió gépjármű kgfb-szerződésének évfordulója továbbra is január 1-je.

Kapcsolódó
Emelkednek a kgfb-díjak

Milliárdokat spóroltak meg a végrehajtók

Több mint 15 milliárd forintot spórolt meg az elmúlt két évben a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara által fejlesztett elektronikus kézbesítési rendszer - közölte a kamara elnöke.

Császti Ferenc elmondta: a technikai fejlesztés és a végrehajtói szervezet ügykezelésének eredményeképpen a végrehajtási eljárások időtartama lecsökkent, ami megtakarítással jár az adósok, a hitelezők és az egyéb érdekeltek részére.
Hozzátette: a kamara, a kormánnyal közösen, a végrehajtási rendszer optimalizálásán dolgozik, többek között arról is egyeztetnek, miként lehet a végrehajtási eljárást tovább gyorsítani, költségeit pedig csökkenteni.
Az elnök szerint a még hatékonyabb működéshez egyebek mellett az ügyintézés további digitalizálására, az ügyviteli szabályok kiegészítésére van szükség.

Császti Ferenc hangsúlyozta, a kamara nyilvántartása alapján a végrehajtási rendszer folyamatosan fejlődik: a költségmentes ügyeket a továbbiakban az adófizetők helyett a kamara előlegezné meg. Tavaly az eljárások 56 százaléka eredményes volt, a behajthatatlan követelések 32 százalékos aránya pedig az elnök szerint a magyar társadalom viszonyait tükrözi: a népesség 14 százaléka él mélyszegénységben, 36 százaléka létminimum alatt, az eredménytelenségi arány azonban ezt nem haladja meg.
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara Országos Felügyeleti Tanácsának tájékoztatása szerint idén 397, tavaly összesen 920 panaszbeadvány érkezett a nyilvántartásba.

A végrehajtást kérők beadványainak többsége az eljárások elhúzódására vagy eredménytelenségére hivatkozik, míg az adósoké a végrehajtó törvénysértő intézkedését sérelmezi. A kamara elnöke megjegyezte, hogy a panaszok csupán 4-5 százaléka bizonyul megalapozottnak, arányuk elenyésző az évi közel 600 ezer kiosztott ügyhöz képest, azonban ez a szám még tovább csökkenthető.

A Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara összesen 197 végrehajtói iroda több mint 2500 dolgozójának tevékenységét fogja össze, a szervezet létszáma évente 100-150-nel emelkedik.

Negatív fordulat a gazdaságban

Negatív fordulat várható idén ősszel a gazdaságban, az adóváltozásokról és a költségvetésről kiderült információk miatt romlani fognak a gazdasági várakozások és a második félévben 2,5 százalékos, 2015-ben 2 százalék körüli növekedési dinamika várható a GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint.

A gazdaságkutató közleményében kifejtette: a világban erőteljesen növekvő politikai-gazdasági konfliktusok, az ukrán-orosz szembenállás, a szíriai és az iraki háborúval kapcsolatos geopolitikai bizonytalanságok beépülnek a gazdasági szereplők várakozásaiba és a globális pénzügyi feltételrendszer romlásához, a kockázatok növekedéséhez vezetnek.

A gazdaságkutató jelezte: az Európai Unióban csökken a korábbi derűlátás, a harmadik negyedévben az építőipar kivételével minden ágazat és a fogyasztók várakozásai is romlottak, ami Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnerére, Németországra is igaz. A magyar kormány politikai orientációja és intézményrendszere miatt rendkívül aggasztó mértékben szigetelődik el nemzetközileg, romlik külföldi megítélése, ami nagyon beszűkíti érdekérvényesítő képességét - írja a GKI.
Az EU-ból származó támogatások már nem növekednek, élénkítő hatásuk kifullad, sőt 2015-2016. évi előre látható csökkenésük feltehetőleg a beruházások visszaesését okozza. A rezsicsökkentés vásárlóerőt növelő hatása kimerülőben van - vélik a GKI kutatói.

A költségvetés lehetőségei korlátozottak, az államadósság növekedésének elkerülése és az EU elvárásaihoz való alkalmazkodás érdekében a GDP-arányos deficit-cél 2015-re 2,4 százalék. Az államadósság ez év végi csökkenésének elérése érdekében elkezdődött a tartalékok leépítése, és a forint átmeneti erősödése is cél lesz várhatóan - olvasható a közleményben.
Magyarországra 2013-ban 1 milliárd euró nettó működőtőke érkezett, azonban a pénzügyi szektorba érkezett, kényszerű biztonsági célokat szolgáló 1,9 milliárd euró levonásával már csaknem 1 milliárd eurós kiáramlás volt - írja a GKI.

Idén az első félévében 0,7 milliárd euró működőtőke távozott az országból, írja a gazdaságkutató, hozzátéve: a második negyedév az osztalékfizetés miatt mindig kedvezőtlen. A pénzügyi szektorba érkezett 0,6 milliárd eurót is figyelembe véve a kiáramlás már 1,3 milliárd eurót tesz ki - olvasható a GKI közleményében.