Zászló félárbocon a nemzeti gyásznapon

Több helyen is megemlékezést tartanak ma az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének és a szovjet csapatok bevonulásának 58. évfordulóján.

Délelőtt felvonták, majd félárbocra engedték a nemzeti lobogót a Parlament előtti Kossuth Lajos téren, délután megemlékezést tartanak a rákoskeresztúri Új köztemetőben, este a Szent István-bazilikában emlékkoncertet tartanak, és számos vidéki helyszínen is tartanak megemlékezéseket a nemzeti gyász emléknapján. A központi megemlékezések reggel 9 órakor kezdődnek Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren, ahol Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében felvonják, majd félárbocra engedik Magyarország nemzeti lobogóját.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő megtorlás egykori színhelyén létrehozott Kisfogház Emlékhely 10 és 15 óra között ingyenesen látogatható. Délután 4 órakor a rákoskeresztúri Új köztemetőben lévő nemzeti emlékhelyen, a 301-es parcellánál tartanak megemlékezést.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc Budapesten;Tüntetés útvonala és helyszíne (okt. 23.);Fegyveres összetűzés (okt. 23-28.);Sortűz tüntetőkre (okt. 25.);Szovjet támadás (okt. 24.);Szovjet támadás (nov. 4.);Fegyveres ellenállás (nov. 4. után)

Este hét órától a Szent István-bazilikában emlékkoncertet tartanak. Mozart Requiemjének előadásában közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a bazilika kórusa. A hangverseny után mindazok, akik szeretnék leróni tiszteletüket a forradalom hősei előtt, elhelyezhetik az emlékezés mécseseit a Szent István téren. Számos vidéki helyszínen - így például Hódmezővásárhelyen, Szegeden, Pécsen, Miskolcon és Veszprémben - is megemlékeznek az 1956-os forradalom bukásának évfordulóján.

1956. október 23-án békés tüntetéssel kezdődő fegyveres felkelés, forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra, valamint a szovjet megszállás ellen. A népfelkelés a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok beavatkozása után fegyveres szabadságharccá változott. Mind az utcai (fegyverrel is) politizálók, mind a kormánypolitikát irányítók sorsát végül a nemzeti függetlenséget eltipró november 4-ei második szovjet katonai invázió pecsételte meg, amely azután következett be, hogy Nagy Imre miniszterelnök november elsején meghirdette Magyarország semlegességét és kilépését a Varsói Szerződésből.

A fegyveres felkelők utolsó csoportjainak ellenállását november 10-11-én törte meg a hatalmas szovjet túlerő.