Civil ügyek - A norvégok nem tárgyalnak Lázárral

A Norvég Civil Alap felhasználása ügyében indított norvég vizsgálat november végére zárulhat le, és az eredményeket nyilvánosságra hozzák, így bárki hozzáférhet - közölte újságírókkal Tove Skarstein budapesti norvég nagykövet.

A diplomata a norvég nagykövetségen rendezett sajtótájékoztatót követően azzal kapcsolatban, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban közölte: meghívják a norvég kormány illetékeseit a helyzet rendezésére, kijelentette, hogy az illetékes norvég miniszter nem fogadta el a meghívást.

A Népszava október 22-én megírta, hogy lezárult a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálata a Norvég Civil Támogatási Alap ügyében: a Kehi a vizsgált 63 projektből 61 esetben állapított meg szabálytalanságot. A hivatal közlése szerint az Ökotárs Alapítvány tevékenységével és a támogatások felhasználásával kapcsolatban felmerül a hűtlen kezelés, a költségvetési csalás, a magánokirat-hamisítás és a jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűncselekményének gyanúja, ezért a Kehi feljelentést tesz. Azt is megírtuk, hogy Lázár János bejelentette: Magyarországra hívja az illetékes norvég minisztert. A Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte: új megállapodás kötéséről kíván tárgyalni, miután szerinte a Kehi vizsgálata azt bizonyítja, hogy a pénzek osztását végző Ökotárs és más alapítványok "visszaéltek a norvég kormány bizalmával".

Norvégia azonban saját hatáskörében indított vizsgálatot az ügyben, jelezve: nincs teljes bizalommal a magyar kormányzati hivatal által feltártakkal szemben. Most pedig az is kiderült, hogy az illetékes norvég miniszter elutasította Lázár János meghívását. 

Tove Skarstein norvég nagykövet azt mondta, bár ismerik az ügyben született Kehi-jelentést, a saját vizsgálatukat veszik majd figyelembe, senki sem bűnös, amíg a bűnössége be nem bizonyosodik. Bár az ügy kedvezőtlen hatással van a magyar-norvég kapcsolatokra, mindkét ország tisztában van vele, hogy ez nem járhat hátrányos következményekkel a két ország közötti együttműködés minden más területére - hangsúlyozta a diplomata, aki a kétoldalú kapcsolatok fontos területeiként nevezte meg az oktatást, a kultúrát és a turizmust, továbbá arra is kitért, hogy a két ország szövetséges a NATO-ban.

Szerző

LMP: Lobbiérdekeket szolgálhat a felsőoktatási koncepció

Az LMP több ponton módosítaná a kormány felsőoktatási koncepcióját.

Ikotity István országgyűlési képviselő és Pető Ernő, az LMP felsőoktatási szakszóvivője kedden sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta: a felsőoktatásnak pénz kell, ennek forrása azonban nem olvasható ki a Fokozatváltás a felsőoktatásban című dokumentumból.  Hiányolták az állami és költségtérítéses hallgatók arányának meghatározását, a tandíj mértékét, de – mondták – a koncepció arról sem beszél, hogy miként csökkentenék például a vidéki és budapesti felsőoktatási intézmények közötti különbségeket vagy a szakmai egyenlőtlenségeket.

A politikus a Felsőoktatási Kerekasztal elé került dokumentum előnyeként értékelte, hogy kiszámíthatóságot hoz a felsőoktatásban és előreláthatóvá teszi a kutatáspolitika irányait is. Mindez szerinte a gazdasági élet szereplői számára is előnyös. Méltatta, hogy széles körű vita után fogadhatják el a stratégia végleges változatát. 

Pető Ernő ugyanakkor a koncepció hátrányait sorolta. Szerinte a dokumentum részben lobbiérdekeknek próbál megfelelni, a felsőoktatás irányításának terve pedig végiggondolatlan. Az LMP szerint olyan felsőoktatásra van szükség, amely intellektuális feladatokra képzi hallgatóit, és nem „csavarok készítésére”, a társadalom hosszú távú érdekeit veszi alapul és nem a gazdaság rövid távú igényeit – hangsúlyozta. A politikus bírálta, hogy a koncepció nem épít a köznevelésre, nem fogalmazza meg elvárásait azzal kapcsolatban.




bet \ bhi

Szerző

LMP: Lobbiérdekeket szolgálhat a felsőoktatási koncepció

Az LMP több ponton módosítaná a kormány felsőoktatási koncepcióját.

Ikotity István országgyűlési képviselő és Pető Ernő, az LMP felsőoktatási szakszóvivője kedden sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta: a felsőoktatásnak pénz kell, ennek forrása azonban nem olvasható ki a Fokozatváltás a felsőoktatásban című dokumentumból.  Hiányolták az állami és költségtérítéses hallgatók arányának meghatározását, a tandíj mértékét, de – mondták – a koncepció arról sem beszél, hogy miként csökkentenék például a vidéki és budapesti felsőoktatási intézmények közötti különbségeket vagy a szakmai egyenlőtlenségeket.

A politikus a Felsőoktatási Kerekasztal elé került dokumentum előnyeként értékelte, hogy kiszámíthatóságot hoz a felsőoktatásban és előreláthatóvá teszi a kutatáspolitika irányait is. Mindez szerinte a gazdasági élet szereplői számára is előnyös. Méltatta, hogy széles körű vita után fogadhatják el a stratégia végleges változatát. 

Pető Ernő ugyanakkor a koncepció hátrányait sorolta. Szerinte a dokumentum részben lobbiérdekeknek próbál megfelelni, a felsőoktatás irányításának terve pedig végiggondolatlan. Az LMP szerint olyan felsőoktatásra van szükség, amely intellektuális feladatokra képzi hallgatóit, és nem „csavarok készítésére”, a társadalom hosszú távú érdekeit veszi alapul és nem a gazdaság rövid távú igényeit – hangsúlyozta. A politikus bírálta, hogy a koncepció nem épít a köznevelésre, nem fogalmazza meg elvárásait azzal kapcsolatban.




bet \ bhi

Szerző