Felesleges a műveltség?

Nem árult el részleteket a miniszterelnök a középfokú oktatás átalakításáról, de azt kvázi beismerte, hogy az alapfokú oktatás válságban van. Ennek egyik jele, hogy két hónappal tanévkezdés után is tart a "tankönyvkáosz".

A mostani kormányzati ciklus legfontosabb programja lesz a gimnáziumok és a szakképzési rendszer átalakítása, mert "elsősorban ezen múlik a versenyképességünk" - jelentette ki Orbán Viktor a Fidesz tegnapi frakcióülése után, azonban a miniszterelnök szerint "szakmai részletkérdések" nem kerültek szóba. Vagyis továbbra sem tudni, hogy pontosan milyen arányban akarja a kabinet csökkenteni a gimnáziumi férőhelyek számát.

Azt viszont már sajtóhírek alapján tudható, hogy a gimnáziumok számára olyan támogatási rendszert alakítanak ki, amely az ott érettségizők felsőoktatásba való bekerülési aránya alapján finanszírozná a középiskolákat. Ez egybevág azzal a korábbi miniszterelnöki kijelentéssel, amely szerint "a közepes gimnáziumi teljesítmény nem versenyképes egy jó szakmával", ezért gimnáziumba csak azok járjanak, akik egyetemre akarnak menni. Csakhogy Orbán ezzel nem találta fel a spanyolviaszt, hiszen az érettségizők többsége most is felvételizik a felsőoktatásba.

Érdekesen érvelt viszont a kormányfő amellett, hogy miért kell minimalizálni a közismereti tárgyak - például matematika, idegen nyelv - oktatását a jövő szakiskoláiban, ahol a "közepes gimnazistáknak" kellene tanulniuk. Orbán szerint a szakképző intézményekben a szakképzéssel kell foglalkozni, nem pedig "az általános iskolában meg nem tanított tudás megtanításával". Vagyis a kormányfő szerint a jövő szakmunkásainak nem lesz szükségük általános műveltségre vagy nyelvtudásra, így aki nem nyújtana "csúcsteljesítményt" egy elitgimnáziumban, annak le kell tennie a továbbtanulási terveiről.

Ezzel a kijelentésével Orbán lényegében beismerte, hogy az alapfokú oktatás nagyon gyenge Magyarországon. Ez persze nem feltétlenül csak a négyéves Fidesz-kormányzás eredménye, de a bizonytalanság biztosan nem segíti a fejlődést. A szintén államosított tankönyvellátás például továbbra is súlyos zavarokkal küzd. Egyik kecskeméti olvasónktól - akinek gyermeke ingyenes tankönyvekre volt jogosult - úgy értesültünk, hogy amikor a fiú iskolaváltása miatt újra meg kellett rendelnie néhány tankönyvet a kiadótól, ott közölték vele: ha megveszik az egyébként ingyenesen járó kiadványokat, pár nap alatt hozzájuthatnak, ha viszont az állam tankönyvellátó, a Kello közreműködésével rendelik meg, csak januárban juthatnak hozzájuk.

De ez csak csepp a tengerben. A sonline.hu szerint egy marcali gimnáziumban se matematika, se magyar, se német tankönyvet nem kaptak még a tanulók. A lap szerint a gyerekek telefonnal lefényképezik a tanári tankönyvek oldalait, ezeket feltöltik az internetre, aztán kinyomtatják. Az egyik szülő feljelentést is tett a kialakult helyzet miatt. A Kello gyors megoldást ígért.

Uniós elveket sért a terv?

Írásbeli kérdést intézett az Európai Bizottsághoz a gimnáziumi helyek és az oktatásra fordítandó állami keret csökkentése miatt Ujhelyi István. A szocialista európai parlamenti képviselő szerint az elképzelés megfosztja a társadalom jelentős részét a diplomaszerzés lehetőségétől, amely így a jövőben csak a felső osztályhoz tartozó családok kiváltsága lehet. Az EP-képviselő arra kérdezett rá, hogy az intézkedések összhangban vannak-e az Unió alapelveivel és értékrendjével.