devizahitel;elszámoltatás;

Fotó: Népszava

- Indulhat az elszámolás a devizaadósokkal

Elfogadta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Stabilitási Tanácsa azt a rendeletet, amely alapján a pénzügyi intézmények megkezdhetik a fogyasztói deviza-kölcsönszerződések elszámolását. A hamarosan a Magyar Közlönyben is megjelenő jogszabály az elszámolás alapmódszertanát szabályozza. E szerint az ügyfelek túlfizetéseit tőke-előtörlesztésként kell elszámolniuk a bankoknak, melynek pontos modellezésére egy összetett számítási módszertan szükséges. A november elején hatályba lépő, a jó adósokra vonatkozó MNB rendelet mellett még további három rendelet elfogadása várható a hónap második felében - közölte a jegybank.

A rendelet szerint a pénzügyi intézmények három módszert alkalmazhatnak a fogyasztókkal való elszámolás során, azonban egy intézmény a rendelet hatálya alá tartozó hitelnél csak egy kiválasztott módszertant alkalmazhat. (A módszertan választás miatt a fogyasztókat nem éri hátrány - ígérik.) Mindhárom módszertan alapját a fogyasztói túlfizetés tőke-előtörlesztésként való elszámolása adja.

A jegybank közleménye szerint november második felében adja ki a MNB következő rendeletét, amely a kedvezményekkel, illetve késedelemmel érintett szerződésekre vonatkozó elszámolást szabályozza. Az ugyancsak november második felében megjelenő harmadik jegybanki rendelet a végelszámolás vagy felszámolás alatt álló pénzügyi intézmények elszámolási módszertanát, valamint az elszámolási fordulónapokat és a pénzügyi teljesítés határidejét fogja szabályozni.

Végül, de nem utolsó sorban szintén MNB rendelet szabályozza majd a fogyasztók tájékoztatását rögzítő előírásokat. Ezen kérdésekről szóló rendelet elfogadásáról az MNB tájékoztatni fogja a közvéleményt, ezzel egyidejűleg részletes ismertetést ad a fogyasztók teendőiről és a határidőkről, azaz amíg ez meg nem jelenik, a lakosságnak nincs teendője.

A Magyar Nemzeti Bank 9 milliárd eurót biztosít a bankrendszer számára a lakossági devizahitelek forintosításához – erről az MNB Monetáris Tanácsa döntött keddi ülésén.

A lakosság több mint 70 százaléka úgy véli, a hálapénzre azért van szükség, mert annak hiányában rosszabb ellátást kapnak – derül ki a GKI Gazdaságkutató a Stabilitás Pénztárszövetség megbízásából készített reprezentatív felméréséből, amely a magyarok hálapénzhez való hozzáállását vizsgálta.