hálapénz;Stabilitás Pénztárszövetség;GKI Gazdaságkutató Zrt.;egészségügyi szolgáltatások;
2014-11-05 06:12:00
Hálapénz nélkül rosszabb az ellátás
A lakosság több mint 70 százaléka úgy véli, a hálapénzre azért van szükség, mert annak hiányában rosszabb ellátást kapnak – derül ki a GKI Gazdaságkutató a Stabilitás Pénztárszövetség megbízásából készített reprezentatív felméréséből, amely a magyarok hálapénzhez való hozzáállását vizsgálta.
A magyarországi egészségpénztárak több mint 70 százalékát tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség felkérésére a GKI Gazdaságkutató 2014 szeptemberében 1000 fő megkérdezésével készített felmérést a magyarok hálapénzzel kapcsolatos attitűdjéről.
A felmérés végeredménye szerint a felnőtt magyar lakosság 30 százaléka tartja ingyenesnek az állami egészségügyi ellátást. Ők úgy látják, külön fizetés, hálapénz nélkül is megkapható az a szolgáltatás, és ellátás, amelyre szükségük van.
A megkérdezettek több mint fele, 55 százaléka úgy véli, részben ingyenes, részben fizetős a rendszer, vagyis az egyes ellátásokért hálapénzt vagy külön díjat kell fizetni, míg vannak szolgáltatások, amelyek ingyenesek.
A magyarok 15 százaléka kifejezetten fizetős rendszerről beszél. Ők úgy vélik, hálapénz vagy külön díj nélkül nem kapnak megfelelő ellátást és elég figyelmet. Ebből az látszik, hogy a társadalom több mint kétharmada szerint az egészségügyben már ma is fizetnie kell.
A felmérés szerint a válaszadók negyede – 24 százaléka – adott az elmúlt két évben hálapénzt az orvosnak vagy ápolónak. Ezen belül elsősorban a diplomások, a 60 év felettiek, a nyugat-dunántúliak és a magas jövedelmi kategóriába soroltaknál volt nagyobb arányú a hálapénz-fizetés.
A magyarok többsége szerint a hálapénzre azért van szükség, mert annak hiányában rosszabb ellátást kapnak: az utóbbi 2 évben hálapénzt adók 71 százaléka, illetve a hálapénzt nem fizetők 72 százaléka válaszolta ezt.
Vagyis függetlenül attól, hogy valaki ténylegesen fizetett-e, a többség szerint a jobb ellátáshoz szükség van a hálapénzre – mutat rá a felmérés.
A hálapénzt fizetők és nem fizetők sem értenek egyet azzal az állítással, hogy az emberek azért adnának hálapénzt, mert tudják, hogy az orvosok keveset keresnek, és ez bele van kalkulálva a bérükbe.
Ennek ellenére a felnőtt lakosság közel kétharmada úgy véli, a kapott hálapénz meghaladja az orvos fizetését, 15 százalék szerint az orvosok fizetése megegyezik a hálapénz összegével, mindössze 7 százalék gondolja úgy, hogy az orvosok bevételeinek csak elenyésző részét képezi a hálapénz.
A válaszadók szerint átláthatóbb, és tisztább lenne a rendszer, ha azok a többletszolgáltatások, amelyekért ma hálapénzt fizetnek, legálisan, számla ellenében akár egészségpénztárakon keresztül megvásárolhatóak lennének.
A jelenleg hálapénzt adók kétharmada nem adna külön pénzt, ha jogszerűen megvásárolhatná azt az egészségügyi szolgáltatást, amit ma hálapénzért kell megszereznie: 14 százalékuk sokkal, 12 százalékuk kicsivel kevesebbet adna ez esetben, míg a fennmaradó 9 százalékuk nem változtatna hálapénz-adási szokásain, ugyanannyit adna, mint korábban.
A magyarok 31 százaléka olyan rendszert szeretne, amelyben magáért az ellátásokért nem kellene fizetni, de az orvosválasztásért, a más tartalmú, többletszolgáltatásért, például külön elhelyezésért, amennyiben erre igénye van, legálisan fizethetne. A megkérdezetteknek 32 százaléka azonban nem értene egyet egy ilyen rendszerrel sem.
A felmérés arra is rámutat, hogy a lakosság többsége nem adna hálapénzt, ha lenne módja azt kiváltani az egészségpénztári megtakarításokból, számla alapján, törvényesen megvásárolható többletszolgáltatásokkal.