Gólyatábor-ügy: bejelentették a két hallgató kizárását

Kizártak két hallgatót az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) jogi karáról az intézmény tavalyi gólyatáborában történt erőszakos cselekmények miatt.

A lefolytatott fegyelmi eljárás eredményeként öt hallgató esetében hozta meg a fegyelmi határozatokat. Eszerint két hallgatót kizártak az oktatási intézményből, egy hallgatót két félévre eltiltottak tanulmányai folytatásától. További egy hallgató megrovást kapott, egy diákkal szemben pedig megszüntették az eljárást. Egy esetben pedig - a hallgató betegségére tekintettel - az eljárás lefolytatását elnapolta a bizottság - írta közleményében az Állam- és Jogtudományi Kar fegyelmi bizottsága.

Az ELTE ÁJK dékánja 2014. október 7-én fegyelmi eljárást kezdeményezett a tavalyi jogász gólyatábor hat szervezője ellen azért, mert tudtak az ott elkövetett erőszakos cselekményről, de sem a hatóságokat, sem a kar vezetését nem tájékoztatták.

A Hack Péter által szignált közlemény szerint a fegyelmi büntetéssel sújtott hallgatók közül hárman az ELTE ÁJK HÖK vezetői voltak, és ebben a minőségükben vettek részt az ELTE ÁJK hallgatói által a 2013. augusztus 24. és 28. között Gyöngyösön megrendezett gólyatáborban. A fegyelmi vizsgálat megállapította, hogy a gólyatábor főszervezőinek tudomására jutott az a gyanú, hogy a táborban az egyik hallgatónő sérelmére bűncselekményt követhettek el.

A legsúlyosabb büntetésben részesített hallgatóknak szervezőként szerepük volt az eset körülményeinek feltárásában és kezelésében (pl. videófelvétel visszanézése, szembesítés, döntés egy hallgató hazaküldéséről). Az eljárás alatt bebizonyosodott, hogy a fegyelmi eljárás alá vont hallgatóknak a feltételezett bűncselekmény elkövetésében nem volt semmilyen szerepük, felelősségüket az alapozza meg, ahogyan az ügyet kezelték az események megtörténtétől a nyilvánosságra kerülésig. "Ez a felelősség pedig független attól, hogy a tényleges bűncselekményt be lehet-e bizonyítani a büntetőeljárásban, vagy sem" - fogalmaz Hack Péter.

Az eljárás alá vont hallgatók nem nyújtottak tőlük elvárható segítséget a feltételezett áldozatnak, nem tárták elé, hogy milyen jogi lehetőségek állnak rendelkezésére, nem segítették abban, hogy esetleg áldozatvédő szervezetek közreműködésével szakszerű tanácsadásban részesüljön. A hallgatók bár tudtak az eseményekről, erről egészen 2014. október 3-ig nem tájékoztatták sem a kar vezetését, sem rendőrségi bejelentést nem tettek, ezzel folytatólagosan, több mint egy éven keresztül hallgatóhoz – különösen választott hallgatói vezetőhöz – méltatlan magatartást tanúsítottak és ezzel fegyelmi vétséget követtek el.

A fegyelmi bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy a felsőoktatási törvény szerint nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a fegyelmi vétség elkövetése óta öt hónap már eltelt. Az érintett hallgatókkal szemben azonban a fegyelmi eljárás nem a konkrét cselekmény miatt indult, hanem amiatt, mert elhallgatták az erőszakos cselekményt és ezzel akadályozták a felelősségre vonást. A feltételezett elkövető ellen ugyanakkor nem indult fegyelmi eljárás, mert a gyanú szerinti erőszakos cselekmény elkövetéséért a fegyelmi felelősség a felsőoktatási törvény idézett szabálya alapján már elévült. A cselekmény elhallgatásáért pedig azért nem indult eljárás ellene, mert senkitől nem várható el, hogy saját magát bűncselekmény elkövetésével vádolja, illetve önmaga ellen tegyen feljelentést. Ugyanakkor a rendőrség elrendelte a nyomozást az ügyben, tekintettel arra, hogy a bűncselekmény elévülési ideje lényegesen hosszabb, mint a fegyelmi vétségé.

A fegyelmi bizottság álláspontja szerint egy joghallgatónak, a jövő jogászainak, leendő bíráknak, ügyészeknek, ügyvédeknek minden körülmények között a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek védelmén kell munkálkodniuk. Az ÁJK hallgatóiként tisztában kellett lenniük azzal, hogy a felmerült gyanú a büntető törvénykönyv alapján kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény, amelyet, ha védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére követnek el, akkor az hivatalból üldözendő bűncselekmény, amely esetében még a sértett sem mondhat le a büntető igény érvényesítéséről.

Hack Péter úgy fogalmazott, azzal, hogy az ügyet a szóban forgó hallgatók titokban tartották, megakadályozták, hogy az igazságszolgáltatási szervek időben értesüljenek az ügyről, ezzel nehezítve a sikeres bizonyítást, és megakadályozták azt is, hogy a kar felelős vezetői meghozzák a szükséges döntéseket. Az eljárás alá vont hallgatók magatartásukkal megakadályozták olyan intézkedések meghozatalának lehetőségét, amely a jövőben hasonló események előfordulását megelőzhette volna.

A tavalyi jogi gólyatáborban történtek kapcsán szexuális erőszak és kábítószer birtoklása bűntettének gyanúja miatt október 3-án tett feljelentést az ELTE jogi karának dékánja. Király Miklós intézkedett arról is, hogy fegyelmi eljárás induljon a hallgatói önkormányzat azon vezetői ellen, akik jelen voltak a tavalyi gólyatáborban, tudomással bírtak erről, nem tájékoztatták a cselekményről a rendőrséget, valamint a kari vezetést.

Szerző

Tömegkarambol! Lezárták a ferihegyi utat - Fotók

Publikálás dátuma
2014.11.05. 08:33
MTI Fotó: Mihádák Zoltán
Három autó összeütközött szerda reggel a Ferihegyi reptérre vezető úton, a XVIII., Csévéző utca közelében, a balesetben többen megsérültek.

A műszaki mentés idejére a gyorsforgalmi utat lezárták, és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság azt kéri, hogy a repülőtér felől a városba tartók lehetőleg ne is hajtsanak fel rá. 

MTI Fotó: Mihádák Zoltán

MTI Fotó: Mihádák Zoltán

 

A repülőtér felé autózók a baleset előtt néhány száz méterrel, a Felsőcsatári út előtt, egy benzinkútnál elhagyhatják a gyorsforgalmi utat.

Szerző

Értékes kőzeteket fejtettek illegálisan

A Gyöngyösi Járási Ügyészség vádat emelt hat emberrel szemben, akik Gyöngyösorosziban értékes kőzeteket fejtettek ki, és tulajdonítottak el az ércbánya aknájából - adta hírül a heol.hu.

.Az I. rendű vádlott 2013 őszéig a Magyar Állam tulajdonában lévő, jelenleg nem működő Gyöngyösoroszi I. számú ércbányában dolgozott Károlytárón, így tudta, hogy a bányajáratokban hozzáértők számára értékkel bíró, ásványbörzéken értékesíthető ásványok gyűjthetők.

Amikor 2014 januárjában a bánya területén véletlenül talált egy kulcscsomót, melynek kulcsai az altáró ajtajait nyitották, azokat - ennek ismeretében - nem adta le, hanem magánál tartotta.

Röviddel később, egy népszerű közösségi portálon megismerkedett a VI. rendű vádlottal, akiről tudta, hogy ásványgyűjtő, ezért felajánlotta neki, hogy őt és ismerőseit fejenként 15 000 forintért bejuttatja a bánya területére.

Idén március 22-én az esti órákban a VI. rendű vádlott két másik ásványgyűjtő - a IV. és az V. rendű vádlott - társaságában megjelent Károlytárón, ahol a II. és a III. rendű vádlott vezetésével lementek a tárnába - melynek ajtaját a korábban talált kulccsal nyitották ki - majd ott a magukkal vitt ásványgyűjtő szerszámokkal megkezdték a táró falának fejtését.

Ennek során összesen 73 000 forint értékű kalcitot, fluoritot, pirittel vegyes kvarcot, és kvarccal vegyes fluoritot bányásztak ki, majd próbáltak magukkal vinni, ebben azonban a bánya egy dolgozója által időközben értesített rendőrjárőr megakadályozta őket.

A Gyöngyösi Járási Ügyészség kisebb értékre elkövetett lopás vétségével vádolja a hat férfit, akik közül az I. rendű vádlott felbujtóként követte el a bűncselekményt.

A Gyöngyösi Járási Ügyészség valamennyiük esetében pénzbüntetés kiszabását, továbbá azt is indítványozta, hogy a bíróság az elkövetéshez eszközül használt szerszámokat és védő felszereléseket kobozza el, a kifejtett ásványokat és a kulcscsomót pedig a sértett képviselőjének rendelje kiadni.

Szerző