Az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (ICIJ) nevű washingtoni központú újságíró-szervezet az általa megszerzett dokumentumok alapján arról számolt be, hogy 340 multinacionális cég adóminimalizálás céljával titkos adóügyi megállapodást kötött Luxemburggal. A dolog kínos lehet Jean-Claude Junckernek, a minap hivatalba lépett új Európai Bizottság elnökének is, aki több mint másfél évtizeden át volt Luxemburg kormányfője.
A titkos adóügyi megállapodásokkal a cégek - a PepsiCo, az AIG, a Deutsche Bank, az Apple, az Amazon, az IKEA - több száz milliárd dollárnyi összeget adóztak Luxemburgban és ezzel több milliárd dollárt takarítottak meg abból az adóból, amelyet fő tevékenységi helyeiken fizettek volna. A leleplezett megállapodások 2002 és 2010 között születtek.
Az Európai Bizottság júniusban négy tagország ellen is vizsgálatot indított állítólagos adóügyi külön megállapodások ügyében: Írország esetében az Apple számítógépes óriással kötött állítólagos megállapodás szúrt szemet, a másikat a Hollandia és a Starbucks közötti szerződés miatt, a harmadikat Luxemburg és a Fiat Finance and Trade szolgáltató között született egyezség miatt, a negyediket pedig Gibraltár ellen.
A világban számos - jól bevált - adóoptimalizációs modellt alkalmaznak a multinacionális vállalatok kötelező közterheinek mérséklésére, közöttük a magyar-luxemburgi vállalatláncolat is egyre népszerűbbé válik – teszi hozzá a Portfolio.hu. A magyar-luxemburgi modell úgy működik, hogy egy külföldi vállalat létrehoz Magyarországon egy olyan céget, amely hazánkban nem folytat valódi gazdasági tevékenységet, a magyar cég pedig egy fióktelepet alapít egy adózási szempontból kedvezőbb országban, azaz Luxemburgban.
A modell leegyszerűsítve az, hogy az egyik oldalon a magyar cég luxemburgi fióktelepe áll, ahol alacsony adóteher mellett képződik jövedelem - Luxemburgban például 80 százalékos adómentesség van a jogdíjból származó bevételekre -, majd ezt a pénzt aztán a másik oldalon a magyarországi cégen keresztül hitelnyújtással kedvező feltételek mellett tudja eljuttatni osztalékként a külföldi tulajdonosának - hazánkban ugyanis forrásadótól mentes az osztalékfizetés – írja a Portfolio.hu.
