Beismerte vereségét a kormány?

Publikálás dátuma
2014.11.07. 06:34
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) államfőjelöltje (b) és Toró T. Tibor, az EMNP elnöke is lemondott FOTÓ: MTI/BÍR
Fél évvel a parlamenti választások után még nem ismertek az új Orbán-kormány nemzetpolitikai célkitűzései, sőt még az sem tiszta, ki is e korábban szimbolikus jelentőséggel bíró terület valódi gazdája. A kettős állampolgársághoz fűzött, voksokban mérhető számításokra rácáfolt az áprilisi választás, így a határon túli magyarok kérdése a futottak még kategóriába került a nemzeti kormány fontossági listáján. A külhoni zsebpártok is leszerepeltek, nekik is bűnhődniük kell.

A 2012-es romániai helyhatósági és parlamenti választások óta, amikor a Tőkés László számára összegrundolt Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a nemzet miniszterelnöke és a könnyített honosítás által is megtámogatva két megsemmisítő vereséget szenvedett, átrendeződés kezdődött az orbáni nemzetpolitikában.

Nem áll ki senki mellett az RMDSZ
A választói belátására bízza az RMDSZ, hogy kire szavazzanak a versenyben maradt két államfőjelölt közül a második fordulóban – jelentette be tegnap Kelemen Hunor elnök.
Az RMDSZ Victor Ponta kormányának koalíciós tagja, ugyanakkor az Európai Néppárt tagja is, akárcsak a Klaus Johannist indító pártok.
Pontát azért nem támogatják, mert a szélsőséges Nagyrománia Párt is kiállt mellette, de megbízható partnernek tartják, Johannist pedig azért nem, mert a szász politikus "arrogáns módon" elutasította a dialógust valamennyi párttal, az RMDSZ-szel is, és a kampányban negatívan nyilatkozott a magyarokról.

A november 2-i román elnökválasztás után ez a folyamat pedig be is fejeződött. A miniszterelnök és a Fidesz látványosan kivonult korábbi protezsáltjai, saját zsebpártjai mögül, s mindezt különösebb presztízsveszteség nélkül tudta megtenni.  Sőt, a korábban nagy becsben tartott, szimbolikus jelentőségűvé emelt határon túli magyar kérdést is úgy tudta „ejteni”, hogy senki sem kiált nemzetárulást.

Az okok persze többrétűek. Akinek voltak kételyei afelől, hogy a könnyített honosítás kérdése nem több, mint egyszerű szavazatmaximálási kísérlet, az most bizonyosságot kaphat erről. Az áprilisi parlamenti választás ugyanis nem igazolta a Fidesz elvárásait, sem a határon túlról, sem a tengeren túlról nem özönlöttek a hála voksai.

Százalékarányosan nyilván igen, de maga a tény, hogy a nagyvilágban összességében nem akadt százezer magyar, aki részt akart volna venni a választáson, s a ténylegesen szavazók száma még a regisztráltakét is alulmúlta, elég nagy „lebőgés” volt a könnyített honosításba sok pénzt, időt és energiát beleölő kormány számára.

Nem lehet nem látni, hogy azóta a kérdés lekerült napirendről, szó sem esik már sem nemzetegyesítésről, sem határon túliakról. Az új kormánystruktúra is ezt igazolja. Pillanatnyilag azt sem tudni, ki e terület valódi gazdája – a külügyminisztériumhoz, a miniszterelnökséghez vagy netalán a házelnök hatáskörébe tartozik-e a kérdés.

Azok a személyek, akik évtizedeken keresztül a Fidesz arcai voltak a külhoni közösségek felé, akik ismerték is ezt a területet és élő kapcsolatot tartottak fenn a külhoni magyar szervezetekkel, közösségekkel, vagyis Németh Zsolt és környezete, teljesen kiszorultak. A nemzetpolitikai államtitkár – Potápi Árpád, a helyettes államtitkár – Wetzel Tamás, a Bethlen Gábor Alap vezetője – Lélfai Koppány, mind olyan Fidesz politikusok, akik újak e téren, s ami a legfontosabb, gyökértelenek e területen, esetükben még véletlenül sem fenyeget az a veszély, hogy bármiféle, a párt szempontjait háttérbe szorító érzelmi kötődésük lenne.

(Hivatalosan ugyan továbbra is Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a külhoni magyarságért felelős első számú kormányzati vezető, ám ezt még a legeldugottabb faluban székelő határon túli alapítványnál sem veszik komolyan.) A támogatási pénzek – eddig 13, jövőtől állítólag 15 milliárd - hivatalosan a Lázár János vezette Miniszterelnökséghez tartoznak, de ez az összeg annyira kevés e minikormányként felálló minisztérium költségvetéséhez képest, hogy nem valószínű, hogy különösebb motivációt jelentene a külhoni ügyek után mindeddig érdeklődést nem mutató csúcsminiszter számára.

Határon túl attól tartottak, hogy a kérdés valódi ura Kövér László házelnök lesz, ő határozza meg majd az elkövetkező időszak prioritásait és hangnemét. Ám ez sem tűnik valószínűnek, mert egyelőre még célkitűzések sincsenek, a hangnem sem arra utal, hogy Kövér lépne előtérbe, ugyanis a házelnök harcossága helyett eddig nem tapasztalt engedékenység jelentkezett. Orbán Viktor 2010-es hatalomra jutása után félreállította Kövér sógorát, Szász Jenőt az ugyancsak a Fidesz által létrehozott Magyar Polgári Párt éléről, halálra ítélve ezzel az „elsőszülött” zsebpártot, hogy Tőkés László saját, külön bejáratú játékszert kaphasson.

Most azonban a másodszülött sem kerülhette el a sorsát. Orbán elengedte legnagyobb kedvence, Tőkés kezét is, nyíltan kivonult a számára létrehozott EMNP mögül és az RMDSZ mellé állt. Ez a támogatás nyilván nem mérhető a zsebpártoknak nyújtott anyagi-politikai támogatáshoz, de ahhoz viszonyítva, hogy Kövér gyakorlatilag beszélő viszonyban sincs az RMDSZ-szel, mindenképpen új fejezet. És ezt nyíltan ki is mondta a román elnökválasztás után Grezsa István, a miniszterelnökség „nemzeti identitást erősítő kezdeményezések koordinálásával támogatásával megbízott miniszteri biztosa” – merthogy már ilyen tisztség is van, miközben a határon túli magyarsággal foglalkozó nemzetpolitika teljesen kifulladt a nagy honosítási lázban.

Grezsa az InfoRádiónak nyilatkozva leszögezte, a román „elnökválasztás után új fejezet nyílik az erdélyi magyar politikában”, s azt mondta, a magyar kormányzatnak is figyelembe kell vennie a választási eredményeket, és ez alapján viszonyulnia az erdélyi magyar szervezetekhez. (Az eredmény ugyanaz, mint a 2012-es két választáson kialakult, azaz 86-14 az RMDSZ javára.) Úgy fogalmazott, „volt létjogosultsága egy új politikai erőnek” de több választás tapasztalatait követően úgy véli, vagy csak egy politikai szervezet, az RMDSZ marad talpon, vagy pedig konszolidáltabb kapcsolat alakul ki a szervezetek között.

Az eddigi történések azt mutatják, hogy Orbán az első változat mellett döntött. Az EMNP vezetősége lemondott, Tőkés pedig, aki nem elnöke, hanem „védnöke” a pártnak, egyelőre mélyen hallgat. A püspök habitusát ismerve, nem saját akaratából állt a pálya szélére, vonult ki a reflektorok fényéből. A néppártiak lemondásukkor nem is leplezték csalódottságukat, Toró T. Tibor elnök részben azzal magyarázta államfőjelöltjük, Szilágyi Zsolt gyenge szereplését, hogy a Fidesz magukra hagyta őket.

Tegnap az EMNP egyik ideológusa, a párt programjának kidolgozásában is főszerepet vállaló Bakk Miklós erdélyi politológus a kolozsvári Krónikának nyilatkozva pesszimistának mutatkozott a Tőkés-párt jövőjét illetően. A fő gond a megújulás tekintetében az erőforrások kérdése, mondta. „Elvileg három erőforrás van: a román nemzetállami, az önkormányzati és a magyar nemzetállami erőforráscsoport. Az elsőt az RMDSZ birtokolja, a másodikat is jobbára.

Az EMNP eddig a harmadikra támaszkodott, azonban lehet, hogy ezek is elapadnak, tekintettel arra, hogy – a jelek szerint – az Orbán-kormány felülvizsgálja kapcsolatait a határon túli magyar pártokkal. Meglehet, hogy Toró és Szilágyi lemondása is összefügg ezzel” – fogalmazott a politológus. De nemcsak erdélyi szövetségeseit hagyta cserben Orbán Viktor, nemcsak Erdélyben próbálja felszámolni a számára állandó vereséget hozó frontokat.

Szerbiában, Délvidéken ilyen problémákba soha sem ütközött, de Ukrajnában vélhetően nem önszántából lépett vissza a KMKSZ elnökségtől Kovács Miklós. Szlovákiában kissé más a helyzet azáltal, hogy Bugár Béla pártja, a Híd-Most nem etnikai alapon szerveződő formáció, ám a Fidesz-Orbán jelenlegi irányvonal alapján megjósolható, hogy ha az MKP a következő parlamenti választáson is a bejutási küszöb alatt marad, nem fogja elkerülni az erdélyi kispártok sorsát.

Sőt, az is borítékolható, hogy ebben az esetben azt is megtalálják, hogyan tegyék presztizsveszteség és mea culpa nélkül elfogadható „magyar párttá” Bugár Hídját.

Szerző

Véget érhet a francia dróndráma

Három személyt vett őrizetbe a francia rendőrség az elmúlt hetek drónügyei kapcsán. Október eleje óta több atomerőmű közelében földről irányított repülő szerkezeteket fedeztek fel, s környezetvédők nem zárták ki, hogy terroristák készülnek átfogó támadásra a nukleáris létesítmények ellen.

A rendőrök két férfit és egy nőt fogtak el a Belleville-sur-Loire-i nukleáris létesítménynél, 150 kilométerre Párizstól délre, s drónt találtak náluk. „Tiltott területen való repülés” ügyében hallgatták ki őket.

Az őrizetbe vett két férfi 24 és 31 éves, a nő pedig 21 esztendős – írta a Le Figaro. Semmi jel utal arra, hogy terrorszervezet tagjai lennének. A három gyanúsítottat néhány száz méterre kerítették kézre az objektumtól.

Arról nem közöltek hivatalos információkat, hogy a drónjuk működésben volt-e elfogásukkor. Múlt héten azt közölték, hogy a Belleville-sur-Loire-i nukleáris létesítményt egyszer már megközelítették apró repülő szerkezettel.

A „dróndráma” az utóbbi napokban is folytatódott. Kedden egy már nem működő reaktornál, a „Szuperfőnixnek” nevezett Creys-Malville-i erőműnél fedeztek fel drónt.

Vasárnap pedig a Dampierre-en-Burly-i reaktor felett repült el egy gép, két nap alatt másodízben. Ségolene Royal gazdasági miniszter azt közölte, nem engedi, hogy bárki is veszélyeztesse a francia nukleáris létesítmények biztonságát.

Szakértők azt közölték, a drónok túl kisméretűek és túl alacsonyan repkednek ahhoz, hogy megjelenjenek a légvédelem radarjain.

Szerző

Obama vette az üzenetet

Publikálás dátuma
2014.11.07. 06:31
Obama a közös felelősséget hangsúlyozta sajtóértekezletén FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MARK WILSON
Barack Obama a félidős választási eredményt értékelő sajtóértekezletén elismerte, hogy "jó napjuk volt" a republikánusoknak. Közölte azt is, hogy meghallotta a választók üzenetét, s arra kérte a republikánus többségű kongresszus vezetőit, hogy jelöljék meg, mely területeken lehetséges az együttműködés a Fehér Ház és a kongresszus között.

Obama ezúttal nem követte el azt a hibát, mint négy évvel ezelőtt, amikor a demokrata vereséget minősítette (a lapok akkor lelkesen idézték a szavait: "jól megruháztak bennünket"), igaz, önkritikát sem gyakorolt. Inkább arról beszélt, hogy a választók mindkét nagy párttól azt várják, tegye a dolgát, s az együttműködés útját megtalálni a demokraták és republikánusok közös felelőssége.

Az amerikai elnök a Fehér Ház Keleti-termében tartott sajtóértekezletén (az egyik újságíró felvetette, hogy jó lenne, ha több ilyen esemény lenne) utalt arra is, hogy a választásra jogosultak kétharmada ezúttal nem ment el szavazni, s ez is hozzájárulhatott ehhez az eredményhez.

Az elnök már gratulált a republikánus kézbe került szenátus jövendő többségi vezetőjének, Mitch McConnellnek, s ma mindkét párt vezetőit ebéden látja vendégül a Fehéz Házban. Ezen a konzultáción már össze is lehet szedni, milyen kérdésekben tudna együttműködni a demokrata elnök a republikánus többségű törvényhozással.

Mitch McConnell még az elnököt megelőzően válaszolt újságírók kérdéseire a Capitoliumon, s közölte, a maga részéről mindent meg akar tenni, hogy véget vessenek a patthelyzetnek, s mozgásba akarja hozni a kongresszus két házát.

Már előre megüzente az elnöknek, ha egyoldalú lépést akarna tenni az illegális bevándorlás rendezésére, az olyan lenne, mintha "vörös zászlót lengetne a bikák előtt", s megmérgezné a reménybeli kétpárti együttműködés légkörét.

Obama erre reagálva emlékeztetett, tavaly a szenátusban már született egy egész jó kétpárti terv az illegális bevándorlásról, de elhalt a republikánus többségű képviselőházban. Az elnök mindenesetre megígérte, hogy nem akarja elnöki rendelettel szabályozni a kérdést.

A Kentucky államot képviselő, veterán szenátor "súlyos hibának" minősítette, hogy Obama republikánus szavazatok nélkül fogadtatta el az egészségügyi reformot, Obama pedig pont ott húzta meg a "vörös vonalat": az "obamacare" eltörlését, mint közölte, mindenképpen megvétózná.

A jövendő többségi vezető a maga részéről arra tett ígéretet, hogy nem lesz több kormányzati leállás a költségvetési viták miatt. A republikánusok, mint jelezte, energiaügyekben, a nemzetközi kereskedelmi megállapodások előmozdításában, az adórendszer reformjában remélnek közös nevezőt találni.

McConnellnek ezután sem lesz könnyebb dolga, mint eddig, hiszen a szenátusban ott ül néhány radikális teapárti szenátor, több "éles könyökű", elnöki álmokat dédelgető honatya.

Egy darabig még az is kétséges volt, hogy közülük a legharciasabb, a texasi Ted Cruz elfogadja-e egyáltalán, hogy a most hatodszor újraválasztott kentucky szenátor legyen a republikánus frakció vezetője. Cruz a választás éjszakáján még hallgatott erről, azóta megtette a hűségnyilatkozatot.

Tévedtek a közvélemény-kutatók

Jóval nagyobb arányú lett a republikánusok győzelme, mint ahogy a közvéleménykutató intézetek prognosztizálták. A több felmérés átlaga alapján dolgozó Real Clear Politics például mind a nyolc nyitott szenátusi szavazást elmérték, hat helyen csak a győzelem mértékét becsülték alá, két helyen Észak-Karolinában és Kansasban pedig épp ellenkező eredményt jósoltak, a demokrata jelöltek győzelmét jelezték előre.

Rácáfolt az eredmény az előrejelzésre abban a három - hagyományosan demokrata többségű - államban is, ahol végül a republikánus jelölt nyerte meg a kormányzóválasztást.

Evans Witt, a Princeton Egyetem szakértője szerint a ténylegesen szavazók összetételét becsülték meg hibásan, két éve a demokrata szavazók létszámát becsülték alá, ezúttal a biztosan szavazó republikánusokét.



Szerző