Alapos FHB előny

Az FHB Bankcsoporthoz tartozó Diófa Alapkezelő Zrt. lett tegnaptól a Takarék Invest nyilvános, nyílt végű, értékpapír és alternatív befektetési alapjainak kezelője a Takarék Alapkezelő Zrt. helyett. Az alapkezelői jogok átadásának indoka erősen megkérdőjelezhető, ugyanis egy eredményesen működő cég helyett egy 2013-ban veszteséges, az elmúlt négy év során a tőkéjének 60 százalékát elvesztő társaság lett az új alapkezelő.

Szerdán jelent meg Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnökének nyílt levele, amelyben a szövetség nevében tiltakozik az ellen, hogy tegnapi hatállyal kiszervezték a takarékszövetkezetek mintegy 1000 milliárd forintra tehető szabad pénzeszközeik kezelését az FHB Bankcsoporthoz tartozó Diófa Alapkezelő Zrt.-hez. Tették mindezt úgy, hogy erről semmiféle takarékbanki közgyűlési határozat nem született. Ugyanakkor az általunk megkérdezett, a takarékszövetkezeti mozgalmat jól ismerő szakemberek szerint, ezúttal végeredményben semmiféle törvénysértés nem történt, viszont a takarékok likvid pénzeszközei kiszervezésének ténye etikátlan.

A tavaly elfogadott, a takarékszövetkezetek integrációjáról szóló törvény ugyanis úgy rendelkezett, hogy a takarékok pénzüket kizárólag a Takarékbank leányvállalataként működő, Takarék Alapkezelőnél helyezhetik el. Ugyanakkor ez a jogszabály nem tiltotta meg, hogy a Takarékbank ne saját tevékenységi köreinek egyikeként végezze a takarékok vagyonának kezelését, hanem kiszervezze azt. A tegnapi nappal ez történt meg, a nyereséges Takarék Alapkezelő átadta portfólióját a 2013-ban veszteséges és tőkehiányos Diófa Alapkezelőnek, ez tulajdonképpen öt Takarékinvest befektetési alapot jelent. (A Diófa eddig 3 FHB és 2 Posta befektetési alapot kezelt.) Szakértők szerint ezzel minden bizonnyal nyereségessé tették a Diófát, amelynek mérete napjainkig feleakkora sem volt, mint a Takarék Alapkezelőé.

Ezzel végeredményben a nagyrészt Spéder Zoltán személyéhez köthető magánbefektetői kör fölözheti majd le a takarékpénztári vagyon befektetésének hasznát. Amíg természetesen a Takarékbank a saját pénzintézeti csoportjába tartozó cégnek nem fizetett kezelői díjat, most azonban a Diófa számára kénytelenek lesznek, vagyis a portfóliókezelés drágább lesz, amit a takarékszövetkezetekkel fizettetnek meg.

Az átadás előkészítése a háttérben hosszabb ideje folyhatott, a Magyar Nemzeti Bank még októberben engedélyezte a portfólió áthelyezését. Szakértőnk szerint a felügyelet nem járt el éléggé körültekintően, mert az átadó és átvevő között a kezelt vagyon tekintetében óriásiak a különbségek, így a takarékszövetkezetek amellett, hogy anyagilag is rosszul járhatnak, abban sem biztosak, hogy az érdekeiknek megfelelő alapkezelés folyik majd.

Az Alkotmánybíróság korábban az állam érdekére hivatkozva utasította el az OTSZ panaszának túlnyomó részét, és engedte végigvinni az integrációs folyamatot. Így felettébb aggályos, hogy most már nyíltan megjelenik a magánérdek, hiszen egy integráción kívüli szervezethez kerül a hatalmas likvid pénz kezelése - emeli ki a szakértő. Úgy tűnik, hogy az egész folyamatot a túlzott sietség hatja át, hogy a már meglépett intézkedéseket nem lehessen később sem visszacsinálni - folytatta.

A Diófa Alapkezelő Zrt. 2009 februárjában jött létre Évgyűrűk Ingatlan Alapkezelő Zrt. néven és túlnyomórészt az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár vagyonát kezelte. A magányugdíjpénztári vagyon államosítását követően az alapkezelő a jól ismert üzletember Lantos Csaba - az OTP egykori vezérigazgató-helyettese, (ennél a banknál volt alelnök Spéder Zoltán is), a Keller Zrt. elnöke és az FHB felügyelőbizottsági elnöke érdekeltségéhez került, majd 2013. szeptemberétől az FHB Bankcsoport tagjaként folytatja a működését.

Helyreigazítás

Lapunk október 30-i számának 1. és 4. oldalán, valamint online kiadásunkban tévesen azt közöltük, hogy a Magyar Posta Zrt. tulajdonosa a Magyar Takarék Befektetési és Vagyonkezelési Zrt.-nek, pedig annak sohasem volt tulajdonosa, és jelenleg sem az.