Alapos FHB előny

Publikálás dátuma
2014.11.07. 06:25
A takarékpénztárak veszíthetnek azon, hogy külső alapkezelő gondozza szabad pénzeszközeiket FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Az FHB Bankcsoporthoz tartozó Diófa Alapkezelő Zrt. lett tegnaptól a Takarék Invest nyilvános, nyílt végű, értékpapír és alternatív befektetési alapjainak kezelője a Takarék Alapkezelő Zrt. helyett. Az alapkezelői jogok átadásának indoka erősen megkérdőjelezhető, ugyanis egy eredményesen működő cég helyett egy 2013-ban veszteséges, az elmúlt négy év során a tőkéjének 60 százalékát elvesztő társaság lett az új alapkezelő.

Szerdán jelent meg Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnökének nyílt levele, amelyben a szövetség nevében tiltakozik az ellen, hogy tegnapi hatállyal kiszervezték a takarékszövetkezetek mintegy 1000 milliárd forintra tehető szabad pénzeszközeik kezelését az FHB Bankcsoporthoz tartozó Diófa Alapkezelő Zrt.-hez. Tették mindezt úgy, hogy erről semmiféle takarékbanki közgyűlési határozat nem született. Ugyanakkor az általunk megkérdezett, a takarékszövetkezeti mozgalmat jól ismerő szakemberek szerint, ezúttal végeredményben semmiféle törvénysértés nem történt, viszont a takarékok likvid pénzeszközei kiszervezésének ténye etikátlan.

A tavaly elfogadott, a takarékszövetkezetek integrációjáról szóló törvény ugyanis úgy rendelkezett, hogy a takarékok pénzüket kizárólag a Takarékbank leányvállalataként működő, Takarék Alapkezelőnél helyezhetik el. Ugyanakkor ez a jogszabály nem tiltotta meg, hogy a Takarékbank ne saját tevékenységi köreinek egyikeként végezze a takarékok vagyonának kezelését, hanem kiszervezze azt. A tegnapi nappal ez történt meg, a nyereséges Takarék Alapkezelő átadta portfólióját a 2013-ban veszteséges és tőkehiányos Diófa Alapkezelőnek, ez tulajdonképpen öt Takarékinvest befektetési alapot jelent. (A Diófa eddig 3 FHB és 2 Posta befektetési alapot kezelt.) Szakértők szerint ezzel minden bizonnyal nyereségessé tették a Diófát, amelynek mérete napjainkig feleakkora sem volt, mint a Takarék Alapkezelőé.

Ezzel végeredményben a nagyrészt Spéder Zoltán személyéhez köthető magánbefektetői kör fölözheti majd le a takarékpénztári vagyon befektetésének hasznát. Amíg természetesen a Takarékbank a saját pénzintézeti csoportjába tartozó cégnek nem fizetett kezelői díjat, most azonban a Diófa számára kénytelenek lesznek, vagyis a portfóliókezelés drágább lesz, amit a takarékszövetkezetekkel fizettetnek meg.

Az átadás előkészítése a háttérben hosszabb ideje folyhatott, a Magyar Nemzeti Bank még októberben engedélyezte a portfólió áthelyezését. Szakértőnk szerint a felügyelet nem járt el éléggé körültekintően, mert az átadó és átvevő között a kezelt vagyon tekintetében óriásiak a különbségek, így a takarékszövetkezetek amellett, hogy anyagilag is rosszul járhatnak, abban sem biztosak, hogy az érdekeiknek megfelelő alapkezelés folyik majd.

Az Alkotmánybíróság korábban az állam érdekére hivatkozva utasította el az OTSZ panaszának túlnyomó részét, és engedte végigvinni az integrációs folyamatot. Így felettébb aggályos, hogy most már nyíltan megjelenik a magánérdek, hiszen egy integráción kívüli szervezethez kerül a hatalmas likvid pénz kezelése - emeli ki a szakértő. Úgy tűnik, hogy az egész folyamatot a túlzott sietség hatja át, hogy a már meglépett intézkedéseket nem lehessen később sem visszacsinálni - folytatta.

A Diófa Alapkezelő Zrt. 2009 februárjában jött létre Évgyűrűk Ingatlan Alapkezelő Zrt. néven és túlnyomórészt az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár vagyonát kezelte. A magányugdíjpénztári vagyon államosítását követően az alapkezelő a jól ismert üzletember Lantos Csaba - az OTP egykori vezérigazgató-helyettese, (ennél a banknál volt alelnök Spéder Zoltán is), a Keller Zrt. elnöke és az FHB felügyelőbizottsági elnöke érdekeltségéhez került, majd 2013. szeptemberétől az FHB Bankcsoport tagjaként folytatja a működését.

Helyreigazítás
Lapunk október 30-i számának 1. és 4. oldalán, valamint online kiadásunkban tévesen azt közöltük, hogy a Magyar Posta Zrt. tulajdonosa a Magyar Takarék Befektetési és Vagyonkezelési Zrt.-nek, pedig annak sohasem volt tulajdonosa, és jelenleg sem az.

Szerző

Ejthetik a reklámadót is?

Publikálás dátuma
2014.11.07. 06:22
A reklámadóról is keresztbe nyilatkoznak FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Tárgyalni kezdett a reklámadó tarthatatlanságáról a nemzetgazdasági tárcával a Magyar Reklámszövetség, hogy megpróbálja meggyőzni: a különadó gazdasági és médiapiaci szempontból is káros. Noha a szövetség szerint a tárca nyitott volt, az egyeztetésekről szóló híreket gyorsan cáfolták azzal, hogy a reklámadó "marad", mert az abból befolyó bevételek megfeleltek a kormány várakozásának - annak ellenére, hogy a jövő évi költségvetés már csak hatmilliárdnyi bevétellel számol belőle.

Egyre kevésbé látja tarthatónak a reklámadót a kabinet, és az internetadó bevezetéséhez hasonlóan e mögül is kihátrálhat. Erre utalnak a hvg.hu értesülései, amelyek szerint a nemzetgazdasági tárca felismerte, hogy a reklámadó valójában nem hatékony és rosszul hat a piacra, ezért már tárgyalni is kezdett a Magyar Reklámszövetséggel (MRSZ) arról, hogyan lehetne átdolgozni a törvényt.

A portál azonban felidézte, hogy nem pusztán a különadó gazdasági és médiapiaci hatásai játszhatnak szerepet a kormány visszakozásában, ugyanis az adóval megszorongatni kívánt RTL Klub Híradója töretlenül népszerű - ráadásul a csatorna tulajdonosai már hivatalosan is az Európai Bizottsághoz fordultak az ügyben -, illetve az ugyancsak megsarcolni kívánt Google-n és Facebookon sem igazán találtak fogást: a törvény szerint ugyanis az interneten közzétett, 2,5 millió forintnál magasabb értékű reklámok adókötelesek, de ha az adófizetési kötelezettségről az érintett cégek nem nyilatkoznak, akkor automatikusan a reklám megrendelői fizetnek, vagyis magyar vállalkozások. Ráadásul a reklámadó miatt a magyar médiacégek versenyhátránya eleve nő a két multival szemben. Hogy végül mégse égjen a kormány körmére az ügy, a törvény több pontján változtatni kényszerülhet.

Lapunknak az MRSZ megerősítette: valóban tárgyalni kezdtek a Nemzetgazdasági Minisztériummal, ám a párbeszédet a szövetség, s nem a kormány nyitotta meg. Mint közölték, az Ernst & Young tanácsadó cégtől rendelt, a témában frissen elkészült tanulmány megállapításaira hivatkozva próbálják meggyőzni a kormányt arról, hogy a reklámadó nem csak médiapiaci, de gazdasági szempontból is káros. A kabinet a szövetség szerint nyitottnak mutatkozott, ám az MRSZ leszögezte, hogy az egyetlen elfogadható lépés, ha a cél a törvény rövidtávú kivezetése lesz. Azt ugyan nem részletezték, mikor ültek közös asztalhoz, de annyi tudható, hogy a tárgyaláson Urbán Zsolt, az MRSZ elnöke a hazai tartalomszolgáltatók védelmében is érvelt. A hvg.hu arról is írt, hogy Urbán személyesen Pankucsi Zoltán adózásért felelős helyettes államtitkárral beszélt, és szerinte a napokban lesz újabb egyeztetés is, ám ezt az MRSZ közleménye már nem részletezte.

Jól járt a Lánchíd Rádió

Összesen 74 millió forintnyi támogatást osztott szét helyi rádióknak szóló pályázat keretében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. Tatabányán például a Forrás Rádiót támogatják, Kiskunfélegyházán a Sirius Rádiót, ám Budapesten a kormánypárti Lánchíd Rádió pályázott eredményesen. A kifejezetten helyi rádióknak szóló pályázat az idén 300 milliós keretet oszt ki, összesen 17 rádió kapott pénzt 11 rendszeresen jelentkező hírműsorra, 10 szolgáltató magazinra és egy tematikus magazinra.

Néhány órába telt csak, hogy a nemzetgazdasági tárca közleményben cáfolja, kihátrálnának a reklámadó mögül, sőt, miközben a folyamatban lévő tárgyalás tényét nem tagadták, egyenesen leszögezték, hogy a különadó marad. Szerintük ugyanis "beváltotta a hozzáfűzött reményeket", ezért "hasonlóan más országokhoz, a jövőben is lesz reklámadó hazánkban". Arra hivatkoztak, hogy augusztus 21-ig több mint 700 adózótól érkezett bevallás a NAV-hoz, és a bevételek megfelelnek a kormány előzetes várakozásának.

Annak ellenére is, hogy a reklámadó "más országokban", például éppen Ausztriában is érzékenyen hatott a piacra: az adó bevezetése után 10 százalékkal kevesebbet költöttek reklámra a cégek, mint előzőleg. Ráadásul Urbán szerint a kabinet nem vette figyelembe, hogy számos újságnál, hetilapnál a bevétel mindössze 30 százaléka származik reklámból, a többi a terjesztési díjakból, előfizetésekből keletkezik, azaz a kormány eleve sokkal nagyobb adóalappal kalkulált, mint ami a kiadóknak a válság miatt valójában rendelkezésére áll.

A 2008 óta egyre zsugorodó magyar médiapiacnak mindez súlyos károkat okoz - ezt egyébként maga L. Simon László, a törvény eredeti beterjesztője is elismerte nemrég a MÚOSZ konferenciáján. Ott arról beszélt, hogy néhány éve még több pénz volt az iparágban, és tisztában van azzal, hogy a hirdetési bevételek is csökkentek. A konferencián így többen nem értették, ha ezt tudja a kormány, akkor miért hivatkozott arra, hogy ez a piac is extraprofitot termel, ám az ellentmondást nem sikerült feloldani. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára annyit mondott, a reklámadóból jövő bevétel egy részét "esetleg" visszaforgatják majd az újságírói szakma fejlesztésére.

A reklámadó tarthatatlanságáról az is árulkodik, hogy a gazdasági tárca jövőre már 2-4 milliárddal kevesebb bevételre számít a reklámadóból, mint eredetileg: már csak 6 milliárdot várnak.

Megvették a Sanoma-leánytól a két Storyt
Eladta televíziós üzletágát a Central Médiacsoport Zrt. a Project029 Kft.-nek, a valamikori IDG Magyarország Kft. jogutódjának, ezt hivatalosan is bejelentették. A Centrál, mint a Sanoma Digital Media Zrt. egykori leányvállalata kiemelte, hogy a többségi - 67,4 százalékos - tulajdonát képező részvénycsomag eladását azért lépik meg, mert nyomtatott és digitális tartalmi portfóliójukat erősítenék. A csomag része a Story4 és a Story5 csatorna, amelyek a tévés piacon mintegy 3 százalékos közönségaránnyal rendelkeznek. A két tévé tehát immár a Project029-é. Érdekesség, hogy a Project029 a Central Médiacsoport székházában működik.



Kártalanítják a hitelszövetkezet ügyfeleit

Indul a Széchenyi István Hitelszövetkezet ügyfeleinek kártalanítása három héten belül - közölte a Miniszterelnökség Nemzeti Pénzügyi Szolgáltatásokért és Postaügyekért Felelős Államtitkársága csütörtökön.

A közlemény szerint a 6 ezer ügyfél, aki egyben a hitelszövetkezet résztulajdonosa, az Országos Betétbiztosítási Alapon keresztül juthat hozzá a 100 ezer eurót, vagyis mintegy 31 millió forintot meg nem haladó követeléséhez. 

A kártalanítás menetéről az ügyfelek időben tájékoztatást kapnak. Széchenyi István Hitelszövetkezet működési engedélyét csütörtökön vonta vissza a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Stabilitási Tanácsa, miután olyan súlyos hiányosságokat tártak fel a hitelszövetkezetnél, hogy a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete a betétesek biztonsága érdekében kizárta integrációs rendszeréből.

Szerző