Az autóipar ismét húzza a teljesítményt

Újraindult a héten friss modellt bemutató Audi gyár és ezzel - ha lassabban is -, ismét nőtt az ipari termelés. A KSH előzetes adatai szerint szeptemberben 7,6 százalékkal nőtt a magyar ipar teljesítménye tavaly szeptemberhez képest. Az év első kilenc hónapjában a magyar ipar 8,6 százalékkal bővült.

A szeptemberi adatból egyértelműen látszik, hogy az ágazat augusztusi megtorpanása egyszeri kilengés volt, ami az Audi-gyár leállása, és a Suzuki-gyár visszafogottabb termelése miatt következett be. Azaz nincs szó tartós, sokkszerű visszaesésről. Bár a részletes adatokra még várni kell, de a szeptemberi bővülésben főszerepe lehetett az Audi-gyár megindulásának - kommentálta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője a friss ipari adatot. Hozzátette ugyanakkor, hogy bár az ipar újból felpörgött, az is látható, hogy lassul a tempó, a két számjegyű növekedés azonban a múlté.

Havi szinten csupán 2,7 százalékos növekedést mutatott szeptemberben az ipar, az augusztusi 5,7 százalékos visszaesés után, így beigazolódott a gyanú, hogy nem csak az "ideiglenes" autógyári leállások álltak a megtorpanás mögött, hanem általános lassulás jellemzi a hazai ipart - vélekedett Gabler Gergely, az Erste vezető elemzője.

Hasonlóképpen vélekedik Kondrát Zsolt, az MKB vezető elemzője is, aki megjegyezte, hogy az autógyártás mellett más, nagy súlyú ágazatok teljesítménye is kiábrándító volt augusztusban, és részben ez a magyarázata annak, hogy miért nem tért vissza a két számjegyű növekedéshez az ipari termelés. Ennek köszönhetően, illetve a német üzleti hangulat és megrendelések közelmúltbeli romlását figyelembe véve az ipari termelés fokozatos lassulására számíthatunk a következő negyedévekben. Előrejelzésük szerint a bruttó ipari termelés növekedése 2014-ben 8,3 százalék, 2015-ben 4,3 százalék lesz.

Szerző
Témák
KSH autóipar

Ejthetik a reklámadót is?

Publikálás dátuma
2014.11.07. 06:22
A reklámadóról is keresztbe nyilatkoznak FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Tárgyalni kezdett a reklámadó tarthatatlanságáról a nemzetgazdasági tárcával a Magyar Reklámszövetség, hogy megpróbálja meggyőzni: a különadó gazdasági és médiapiaci szempontból is káros. Noha a szövetség szerint a tárca nyitott volt, az egyeztetésekről szóló híreket gyorsan cáfolták azzal, hogy a reklámadó "marad", mert az abból befolyó bevételek megfeleltek a kormány várakozásának - annak ellenére, hogy a jövő évi költségvetés már csak hatmilliárdnyi bevétellel számol belőle.

Egyre kevésbé látja tarthatónak a reklámadót a kabinet, és az internetadó bevezetéséhez hasonlóan e mögül is kihátrálhat. Erre utalnak a hvg.hu értesülései, amelyek szerint a nemzetgazdasági tárca felismerte, hogy a reklámadó valójában nem hatékony és rosszul hat a piacra, ezért már tárgyalni is kezdett a Magyar Reklámszövetséggel (MRSZ) arról, hogyan lehetne átdolgozni a törvényt.

A portál azonban felidézte, hogy nem pusztán a különadó gazdasági és médiapiaci hatásai játszhatnak szerepet a kormány visszakozásában, ugyanis az adóval megszorongatni kívánt RTL Klub Híradója töretlenül népszerű - ráadásul a csatorna tulajdonosai már hivatalosan is az Európai Bizottsághoz fordultak az ügyben -, illetve az ugyancsak megsarcolni kívánt Google-n és Facebookon sem igazán találtak fogást: a törvény szerint ugyanis az interneten közzétett, 2,5 millió forintnál magasabb értékű reklámok adókötelesek, de ha az adófizetési kötelezettségről az érintett cégek nem nyilatkoznak, akkor automatikusan a reklám megrendelői fizetnek, vagyis magyar vállalkozások. Ráadásul a reklámadó miatt a magyar médiacégek versenyhátránya eleve nő a két multival szemben. Hogy végül mégse égjen a kormány körmére az ügy, a törvény több pontján változtatni kényszerülhet.

Lapunknak az MRSZ megerősítette: valóban tárgyalni kezdtek a Nemzetgazdasági Minisztériummal, ám a párbeszédet a szövetség, s nem a kormány nyitotta meg. Mint közölték, az Ernst & Young tanácsadó cégtől rendelt, a témában frissen elkészült tanulmány megállapításaira hivatkozva próbálják meggyőzni a kormányt arról, hogy a reklámadó nem csak médiapiaci, de gazdasági szempontból is káros. A kabinet a szövetség szerint nyitottnak mutatkozott, ám az MRSZ leszögezte, hogy az egyetlen elfogadható lépés, ha a cél a törvény rövidtávú kivezetése lesz. Azt ugyan nem részletezték, mikor ültek közös asztalhoz, de annyi tudható, hogy a tárgyaláson Urbán Zsolt, az MRSZ elnöke a hazai tartalomszolgáltatók védelmében is érvelt. A hvg.hu arról is írt, hogy Urbán személyesen Pankucsi Zoltán adózásért felelős helyettes államtitkárral beszélt, és szerinte a napokban lesz újabb egyeztetés is, ám ezt az MRSZ közleménye már nem részletezte.

Jól járt a Lánchíd Rádió

Összesen 74 millió forintnyi támogatást osztott szét helyi rádióknak szóló pályázat keretében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. Tatabányán például a Forrás Rádiót támogatják, Kiskunfélegyházán a Sirius Rádiót, ám Budapesten a kormánypárti Lánchíd Rádió pályázott eredményesen. A kifejezetten helyi rádióknak szóló pályázat az idén 300 milliós keretet oszt ki, összesen 17 rádió kapott pénzt 11 rendszeresen jelentkező hírműsorra, 10 szolgáltató magazinra és egy tematikus magazinra.

Néhány órába telt csak, hogy a nemzetgazdasági tárca közleményben cáfolja, kihátrálnának a reklámadó mögül, sőt, miközben a folyamatban lévő tárgyalás tényét nem tagadták, egyenesen leszögezték, hogy a különadó marad. Szerintük ugyanis "beváltotta a hozzáfűzött reményeket", ezért "hasonlóan más országokhoz, a jövőben is lesz reklámadó hazánkban". Arra hivatkoztak, hogy augusztus 21-ig több mint 700 adózótól érkezett bevallás a NAV-hoz, és a bevételek megfelelnek a kormány előzetes várakozásának.

Annak ellenére is, hogy a reklámadó "más országokban", például éppen Ausztriában is érzékenyen hatott a piacra: az adó bevezetése után 10 százalékkal kevesebbet költöttek reklámra a cégek, mint előzőleg. Ráadásul Urbán szerint a kabinet nem vette figyelembe, hogy számos újságnál, hetilapnál a bevétel mindössze 30 százaléka származik reklámból, a többi a terjesztési díjakból, előfizetésekből keletkezik, azaz a kormány eleve sokkal nagyobb adóalappal kalkulált, mint ami a kiadóknak a válság miatt valójában rendelkezésére áll.

A 2008 óta egyre zsugorodó magyar médiapiacnak mindez súlyos károkat okoz - ezt egyébként maga L. Simon László, a törvény eredeti beterjesztője is elismerte nemrég a MÚOSZ konferenciáján. Ott arról beszélt, hogy néhány éve még több pénz volt az iparágban, és tisztában van azzal, hogy a hirdetési bevételek is csökkentek. A konferencián így többen nem értették, ha ezt tudja a kormány, akkor miért hivatkozott arra, hogy ez a piac is extraprofitot termel, ám az ellentmondást nem sikerült feloldani. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára annyit mondott, a reklámadóból jövő bevétel egy részét "esetleg" visszaforgatják majd az újságírói szakma fejlesztésére.

A reklámadó tarthatatlanságáról az is árulkodik, hogy a gazdasági tárca jövőre már 2-4 milliárddal kevesebb bevételre számít a reklámadóból, mint eredetileg: már csak 6 milliárdot várnak.

Megvették a Sanoma-leánytól a két Storyt
Eladta televíziós üzletágát a Central Médiacsoport Zrt. a Project029 Kft.-nek, a valamikori IDG Magyarország Kft. jogutódjának, ezt hivatalosan is bejelentették. A Centrál, mint a Sanoma Digital Media Zrt. egykori leányvállalata kiemelte, hogy a többségi - 67,4 százalékos - tulajdonát képező részvénycsomag eladását azért lépik meg, mert nyomtatott és digitális tartalmi portfóliójukat erősítenék. A csomag része a Story4 és a Story5 csatorna, amelyek a tévés piacon mintegy 3 százalékos közönségaránnyal rendelkeznek. A két tévé tehát immár a Project029-é. Érdekesség, hogy a Project029 a Central Médiacsoport székházában működik.



Kártalanítják a hitelszövetkezet ügyfeleit

Indul a Széchenyi István Hitelszövetkezet ügyfeleinek kártalanítása három héten belül - közölte a Miniszterelnökség Nemzeti Pénzügyi Szolgáltatásokért és Postaügyekért Felelős Államtitkársága csütörtökön.

A közlemény szerint a 6 ezer ügyfél, aki egyben a hitelszövetkezet résztulajdonosa, az Országos Betétbiztosítási Alapon keresztül juthat hozzá a 100 ezer eurót, vagyis mintegy 31 millió forintot meg nem haladó követeléséhez. 

A kártalanítás menetéről az ügyfelek időben tájékoztatást kapnak. Széchenyi István Hitelszövetkezet működési engedélyét csütörtökön vonta vissza a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Stabilitási Tanácsa, miután olyan súlyos hiányosságokat tártak fel a hitelszövetkezetnél, hogy a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete a betétesek biztonsága érdekében kizárta integrációs rendszeréből.

Szerző