Hét világhírű építésziroda pályázik az Új Nemzeti Galéria tervezésére

Összesen hét világhírű építésziroda, köztük olyan sztárépítészek mint Renzo Piano, Jean Nouvel és David Chipperfield is elfogadta a felkérést az Új Nemzeti Galéria - Ludwig Múzeum épületére ismételten kiírt tervpályázatra - mondta a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa, írta meg a hvg.hu. Baán László szerint ilyen rangos nemzetközi mezőny még soha nem versengett egy budapesti épület megtervezéséért.

A napokban írtak ki kétfordulós, nyílt nemzetközi tervpályázatot az Új Nemzeti Galéria - Ludwig Múzeum épületére, amely az új múzeumi negyed részeként 2018 tavaszától a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria egyesített, 1800 utáni gyűjteményének, valamint a Ludwig Múzeumnak ad majd otthont - idézte fel Baán László. A most meghirdetett pályázat előminősítéses, így első szakaszában nem építészeti terveket bírálnak el, hanem a kiírásra jelentkezők alkalmasságáról születik döntés a pályázatban rögzített kritériumok alapján. Ebben a szakaszban a jelentkezőknek többek között referenciák bemutatásával kell igazolniuk kompetenciájukat és jártasságukat kulturális közhasználatú építmények tervezésében.

A Városliget Zrt. hét nemzetközi sztárépítész műhelyt, az Ateliers Jean Nouvelt, a David Chipperfield Architects-et, a Mecanoo-t, a Nieto Sobejano Arquitectos S.L.P.-t, a Renzo Piano Building Workshopot, a Sejima and Nishizawa and Associates irodát és a Snohettát külön meghívta az eljárásba. Baán László szerint mind a hét, általuk megkeresett, nagynevű iroda elvállalta a felkérést, ami komoly elismerés a pályázatnak, ezen építészek többsége ugyanis az építészeti Nobel-díjnak is nevezett Pritzker-díj birtokosa, azaz a nemzetközi építészvilág legszűkebb elitklubjába tartozik. Mint hozzátette, a pályázat második fordulójába a hét meghívott mellett az első fordulóban benyújtott referenciáinak, szakmai kompetenciájának és pénzügyi alkalmasságának értékelése alapján három további pályázó jut be. "Külön figyeltünk arra a kiírásban, hogy magyar irodák is képesek legyenek teljesíteni a feltételeket" - jegyezte meg.

A 325 ezer eurós összdíjazású pályázat első fordulója a tervek szerint idén decemberben zárul le, és a második fordulót követően, 2015 áprilisában hirdet eredményt a 11 tagú nemzetközi zsűri. A miniszteri biztos elmondása szerint a pályázatok lezárulta után, 2015 végéig a múzeumi negyed mind az öt új épületének a kiviteli terveit el kell készíteni, csakúgy mint a helyreállítandó Közlekedési Múzeum épületének terveit. Az év második felére már meglesz a tájépítészeti pályázat eredménye is, így ekkorra láthatóvá válik, hogyan fog kinézni a Városliget 2018-ra. Szintén az év második felére várható a Petőfi Csarnok és a volt Hungexpo-épületek bontása, valamint elindulhat a Szabolcs utcai Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ építése, 2016-ban pedig az új múzeumépületek is épülni kezdenek - tette hozzá.

Baán László közölte, jövőre mintegy 15 milliárd forint forrásigénye lesz a Liget Budapest projektnek, de ahogy idén, úgy 2015-ben is, a kormány döntése szerinti ütemezésben rendelkezésre fognak állni a költségvetésben ezek az összegek. Azt is megerősítette, hogy ismét pályázott a projektben központi szerepet betöltő Szépművészeti Múzeum vezetésére, emellett Balog Zoltán megbízása alapján miniszteri biztosként továbbra is vezeti a Városliget megújítását célzó projektet.

Szerző

Összművészeti varázslat

Publikálás dátuma
2014.11.07. 06:47

Változatlanul varázslatos a tavaly már nálunk járt Daniele Finzi Pasca társulata. Hiszen ez a svájci rendező tulajdonképpen festő is, a La Verita, azaz Az igazság című produkciójában Dali művészete ihlette meg, és szürreális álmok sorozatát vitte a színpadra.

Most is fantáziadús víziók sorjáznak a Donka-Levél Csehovnak című produkcióban, ami a Művészetek Palotája Fesztiválszínházában még vasárnapig látható. Kitalálható, hogy ezúttal Csehov az ihletadó.

Csehov Három nővére trapézon FOTÓ: MÜPA

Csehov Három nővére trapézon FOTÓ: MÜPA

Pascát a moszkvai Csehov Nemzetközi Színházi Fesztivál kérte fel erre a produkcióra, totálisan szabad kezet adva neki. A szabad képzelete már készen állt hozzá.

A Három nővér címszereplőit például trapézra telepítette. Ég és föld között mélán lengedezve érződik rajtuk, hogy nem találják helyüket a világban. Unalomból is fásultan hintáztatják magukat. Elmagányosodva, fiatalon megfáradt arccal merednek a semmibe. Bús harmonikaszó kíséri bánatos tipródásukat.

Hasonló képek sorozata követi egymást, hömpölyögnek a különböző látomások, leggyakrabban a vakító fehér tónusában, ami a nagy orosz telet jelképező, a mindenséget beborító hó színe is, de éles kontrasztként piros, szálló kis pöttyöket is dobálnak a szereplők, hiszen álomban miért is ne lehetne piros a hó.

Jelent ez egy kis emelkedettséget, könnyed elrugaszkodást a valóságtól. A testén golyóbisokat végigfuttató, merengő zsonglőrt elegáns társaság bámulja, közben lassan sétálgatva, tereferélve, mint egy estélyen.

Az ágyban olyan zaklatott szerelmi jelenet zajlik, amiben férfi és nő teste akrobatikus mutatványok közben fonódik egybe, majd válik szét ideges feszültséggel. A gyönyörű, jégből álló csillárt diribdarabjaira törik, akár unaloműző passzióból.

Pasca ezúttal is összművészetet csinál, cirkusz, színház, tánc, zene, festészet lenyűgöző harmóniába olvad, rafinált világításban, kár, hogy néha éppen a prózai részek, főleg a produkció elején, közhelyesek.

Ez a jelentős alkotó, aki például a torinói téli olimpia záróünnepségét is tervezte, ritka egységbe képes ötvözni valamennyi művészeti ágat, az emberi testet és játékosságot is érzékenyen illesztve a markánsan egyéni kompozícióba.

Szerző

Az Übük köztünk élnek

Publikálás dátuma
2014.11.07. 06:45
Vad indulatok tobzódnak Jarry darabjában FOTÓ: GORDON ESZTER
Az ostoba, elvakult, nekiszabadult hatalmat kifigurázó Übü király, avagy a lengyelek című Alfred Jarry darabot mutatták be az Örkény Színházban. Mácsai Pál rendezése hangsúlyossá teszi a gúnyoros, élvezettel nyelvet öltögető, diákcsínyjelleget.

A potrohos, nagypofájú, közutálat tárgyaként szolgáló fizikatanárukat figurázta ki Jarry még iskolásként írt darabjában, amit társaival együtt elő is adtak, marionettekkel erősítve a hatást.

Ki gondolta volna, hogy ebből a nagyszabású tréfából klasszikussá váló mű keletkezik, és Übüből a lidérces, erőszakos, elvakultan kegyetlen hatalom röhejes jelképe lesz.

A kolozsvári bábszínház produkciója például, még javában a diktatúra idején, döbbenetes előadásban, nyilvánvalóan a tébolyult Ceausescut állította pellengérre, be is tiltották aművet, majd a forradalom után sikerrel felújították.

A Katona József Színház produkciója, Zsámbéki Gábor rendezésében, jelentős nemzetközi sikert aratott. A Szegedi Fegyház és Börtönben életfogytig elítélt rabok is szerepeltek abban a döbbenetes produkcióban, melyben hihetetlen intenzitással jelenítették meg a féktelen erőszakot, a gyilkos ösztönöket.

A Maladype Színház napi újságcikkek alapján is improvizáló Übüje fődíjat nyert szeptemberben a montenegrói színházi fesztiválon. Az Übük köztünk élnek, ezért újra és újra hatásos a róluk szóló kórkép.

A szókimondás, a nyers kifejezésmód, a vaskosan trágár beköpések, a harsány játékstílus, nem kedvez a finomkodó disztingváltságnak.

Mácsai Pál rendezőként az Örkény Színházban, szerencsésen hagyja érvényesülni a diákcsíny és a bábjáték jelleget.

Lényegében a színészek bábokként viselkednek, szaggatottan groteszk a mozgásuk, a sivító beszédmódjuk is emlékeztet a vásári bábosokéra, és szinte mindenki annyira túlmozgásos, olyan nekilódult indulatokkal, annyira túlpörgetetten van jelen, mintha magukkal nem bíró, feszült kamaszok purparléznának a deszkákon.

Egy teljes színinövendékekből álló osztály „zúdul” a színpadra, a fékezhetetlenségük eluralkodik. Csaknem minden szereplő egyfolytában jelen van, ez a felfordulás, a káosz megteremtéséhez remek.

Csuja Imre ideális Übü. Hirtelen haragú, magából pillanatok alatt kivetkőző, korlátoltságában is nagyzoló, de azért megvan a magához való esze. Az aljasság egészen természetes módon árad belőle, amit bődületes hangerővel tesz még rémesebbé.

Magától értetődőnek veszi, hogy hektikusan eszement utasításainak megfelelően ész nélkül lóssanak-fussanak az alárendeltjei.

Élvezi a hatalmát, hogy kedvére tombolva rombolhat, ölhet, pusztíthat. És még akkor sem eszmél igazán, amikor rádől mindaz, amit erőnek erejével végrehajtatott. Csuja alkati szempontból is roppant módon megfelel a szerepre.

Az Übü mamát alakító színésznőt ki szokták tömni, hogy majdnem gurul, hiszen ez szintén jelképezi, hogy ő ugyancsak szemérmetlenül, átvitt értelemben is falánkul, megszedte magát.

Kerekes Évát azonban ezúttal meghagyták szálfa vékonynak. Ő az, aki állandóan pattogva, örökösen felbújtja, tovább és tovább hajszolja Übü papát a gaztettekre, amikor netán már lankadna.

Gátlástalan harácsolása még égbekiáltóbb. Gyabronka József Vencel királyként és Elek cárként a pöffeszkedés erőteljes karikatúráit adja.

Nagy Zsolt Poszomány kapitánya hol fölényeskedik, hol a közönség felé fordul, és kéri, áldozzunk arra száz forintot, hogy megszabadítsuk szorult helyzetéből. Máthé Zsolt konferansziéként segít eligazodni bennünket a zűrzavarban, és hangsúlyaival, gesztusaival véleményezi is a történteket.

Szlávik Judit röhögtető, tébolyult jelmezeket ötölt ki. Bagossy Levente díszletei mutatják az általános lepukkantságot, azt, hogy a fennhéjázás, az értelmetlen cselekedetek garmadája hová vezet. Kákonyi Árpád egyszemélyes zenekara végletes érzelmek kifejezésére képes.

Az egész színpad mozgásban van, lüktet, él, izgalmasan pulzál. Nem kell ahhoz aktualizálás, hogy fölöttébb találónak érezzük Jarry gyilkos paródiáját. És közben meglehetősen jól szórakozunk.

Szerző
Frissítve: 2014.11.06. 21:20