Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöke az MTI-hez csütörtökön eljuttatott nyílt levélben kifogásolta, hogy a takarékszövetkezetek 1000 milliárd forintot elérő szabad likviditásának kezelését pályáztatás és közgyűlési döntés nélkül kiszervezték a Takarékbankból, és úgy vélte, ez nem az integrációt, csak egyes magánszemélyeket erősít.
Lontai Dániel, az SZHISZ elnöke és Sebestyén István, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. igazgatóságának elnöke közleményében leszögezi: a takarékszövetkezetek eddig is és továbbra is a Takarékbanknál helyezik el szabad pénzeszközeiket, ezért a leghatározottabban visszautasítják az OTSZ vezetésének "manipulatív vádaskodását".
A vonatkozó törvény előírásai szerint a szövetkezeti hitelintézetek le nem kötött pénzeszközeiket a Takarékbank által forgalmazott eszközökben kötelesek tartani, a Takarékbank nem is tehetné meg, hogy ezeket a betéteket másra bízza - írták.
A takarékszövetkezetek szabad likviditását és vagyonát - amely nem azonos a Diófa Alapkezelő Zrt. által közvetve, vagy közvetlenül kezelt vagyonnal - továbbra is a szektor központi bankja, a Takarékbank kezeli, így azok továbbra is a csoportot erősítik. Minden egyes szövetkezeti hitelintézet maga dönti el, hogy e törvényi kötelezettségen felül kér-e vagyonkezelési szolgáltatást a Takarékbanktól, illetve kért-e korábban a Takarék Alapkezelőtől.
Kiemelik: Demján Sándor "megalapozatlan" állításaival ellentétben a Takarék Alapkezelő sosem adott át 1000 milliárd forintos összeget kezelésre a Diófa Alapkezelőnek.
Nem adhatott át, mert maga sem kezelt ekkora összeget, illetve betétet. Mind a Takarék Alapkezelő által kezelt alapok, mind pedig a Takarékbank által kezelt vagyon nagyságrendekkel kisebb összegű, és nincs semmilyen kapcsolatban sem a Takarékszövetkezetek által a Takarékbankban elhelyezett betétekkel, sem a lakosság takarékszövetkezetekben elhelyezett betéteivel - tudatták.
A Takarék Alapkezelő mintegy 35 milliárd forint értékű alapokat és mintegy 45 milliárd forint egyéb vagyont (portfóliót) kezelt, ami "köszönő viszonyban sincs" az OTSZ vezetése által említett 1000 milliárd forintos összeggel. A Diófa Alapkezelő csupán ezeknek az eszközöknek a kezelésére kapott megbízást - olvasható a nyílt levélben.
A közlés szerint az ügyletről szóló döntés a Takarékbank szabályzata alapján az igazgatóság és nem a közgyűlés hatáskörébe tartozott. A Takarékbank igazgatósága a törvényi előírásoknak és szabályzatoknak megfelelően járt el, az alapok átadását a Magyar Nemzeti Bank engedélyezte, a portfoliókezelési tevékenység kiszervezéséhez a hozzájárulásokat beszerezték.
A Takarékbank gondos előzetes gazdasági számítások nyomán, több piaci benchmark áttekintése után döntött arról, hogy nem tart fenn a jövőben saját tulajdonú alapkezelőt, hanem ehelyett a Magyar Posta egyik alapkezelő partnerének, a Diófa Alapkezelőnek a szolgáltatásait veszi igénybe az alapkezeléshez - tudatták.
A szövetkezeti hitelintézetek stratégiai partnerének, a Magyar Posta Zrt.-nek a Diófa Alapkezelő Zrt. az alapkezelő partnere, így üzleti és méretgazdaságossági okokból indokolt volt ezeket a tevékenységeket a csoporton belül egy cégben koncentrálni. A Takarék Alapkezelő működése egyébként már rövid távon sem volt gazdaságos: az általa kezelt vagyon nagyjából fele akkora volt, mint a Diófa által kezelté - írták.
Rámutattak arra is, hogy az OTSZ semmilyen jogszabályon, vagy szerződésen alapuló ellenőrzési joggal nem rendelkezik a Takarékbank és leányvállalatai tevékenysége felett.
Az OTSZ-nek mint a Takarékbank Zrt. egyik részvényesének joga van tájékoztatást kérni a Takarékbank Zrt. vezetésétől a társaság alapszabályának megfelelő formában, de nem helyes, ha ezt megalapozatlanul vádaskodó, a közvéleményt félrevezető, nyílt levél formájában teszi - áll a nyílt levélben.
Az aláírók erősen manipulatívnak tartják a Diófa Alapkezelő lejáratására közölt mérlegadatokat is, különösen egy olyan személy részéről, aki egy évek óta veszteséges bank fő tulajdonosa.
A válaszlevélben megfogalmazták: éppen az OTSZ keretei között működött az elmúlt években a Jó Gazda, a Soltvadkert, a Körmend, az Orgovány, az Alba és a Széchenyi szövetkezet is, amely felelőtlenül gazdálkodott és felszámolásba "sodródott".
Így az OTSZ vezetésének gazdálkodási tanácsai aligha szolgálhatnak zsinórmértékül akár a Takarékbank, akár a takarékszövetkezetek számára - olvasható a közleményben.
A tartalékok 2,055 milliárddal csökkentek a május végi idei csúcshoz képest, amikor 36,273 milliárd eurót értek el, de 435 millióval így is meghaladják a tavaly év végi szintet.
A tartalékok csökkentéséből csaknem egymilliárd eurót magyaráz a a devizahitelek kivezetéséhez a bankrendszer számára meghirdetett devizatenderek forgalma. Az MNB adatai szerint az úgynevezett feltétel nélküli konstrukcióban 750 millió, a feltételhez kötöttben 243 millió euró értékben születtek üzletek.
Az MNB szeptember végén jelentette be, hogy a monetáris tanács döntése alapján biztosítja a bankrendszer számára a lakossági devizahitelek kivezetéséhez - az elszámoláshoz és a forintosításhoz - szükséges deviza mennyiséget. A program keretében a jegybank kétféle eszközzel áll a bankok rendelkezésére: a feltételhez kötött spot (azonnali) euró eladási ügylet a rövid lejáratú külső adósság csökkentését követeli meg, a másik pedig egy hosszabb futamidejű, spot euró eladási ügylettel kombinált devizaswap ügylet. A szeptemberi bejelentésben az MNB legalább 2015 március végéig 2 milliárd eurós keretösszeget határozott meg a feltételhez kötött és 1 milliárdost a feltétel nélkül ügyletekre október 13-ától. A monetáris tanács már e hét keddjén 9 milliárd euróra emelte fel a lakossági devizahitelek kivezetésének segítésére elérhető összeget.
A lap kérdésére, hogy milyen árfolyamon hajtják végre a devizahitelek forintosítását, Varga Mihály jelezte: "nem szabad megfeledkezni a Kúria döntéséről sem, mely kimondja: az árfolyamkockázatot az ügyfeleknek kell viselniük. Ez a kormány mozgásterét is behatárolja".
A forintosításhoz a jegybanki devizatartalék egy részéhez is szükség lesz, ami nem csak a forint árfolyamára lesz hatással, hanem a korábbi kedvező árfolyamszint miatt jelentős nyereséget is jelent majd a jegybanknak. Ezt Varga szerint ildomos lenne legalábbis részben adósságtörlesztésre fordítani. A monetáris tanács november 4-én döntött arról, hogy kiterjesztik a forintosításhoz szükséges devizamennyiséget, 9 milliárd euróra növelték a szeptember 23-án elindított devizaeladási programjukat.
Nem szerepel a költségvetési törvényjavaslatban a forintosítás, ami arra enged következtetni, hogy az állam nem veszi ki a részét a hitelkiváltásból – írta a csütörtökön megjelenő Figyelő. A devizahitelek kiváltását a tervek szerint a jövő évben hajtják végre.
