Demjánt vádolják

Nyílt levélben utasította vissza pénteken a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) és a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) "valótlan vádaskodásait".

Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöke az MTI-hez csütörtökön eljuttatott nyílt levélben kifogásolta, hogy a takarékszövetkezetek 1000 milliárd forintot elérő szabad likviditásának kezelését pályáztatás és közgyűlési döntés nélkül kiszervezték a Takarékbankból, és úgy vélte, ez nem az integrációt, csak egyes magánszemélyeket erősít.
Lontai Dániel, az SZHISZ elnöke és Sebestyén István, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. igazgatóságának elnöke közleményében leszögezi: a takarékszövetkezetek eddig is és továbbra is a Takarékbanknál helyezik el szabad pénzeszközeiket, ezért a leghatározottabban visszautasítják az OTSZ vezetésének "manipulatív vádaskodását".

A vonatkozó törvény előírásai szerint a szövetkezeti hitelintézetek le nem kötött pénzeszközeiket a Takarékbank által forgalmazott eszközökben kötelesek tartani, a Takarékbank nem is tehetné meg, hogy ezeket a betéteket másra bízza - írták.
A takarékszövetkezetek szabad likviditását és vagyonát - amely nem azonos a Diófa Alapkezelő Zrt. által közvetve, vagy közvetlenül kezelt vagyonnal - továbbra is a szektor központi bankja, a Takarékbank kezeli, így azok továbbra is a csoportot erősítik. Minden egyes szövetkezeti hitelintézet maga dönti el, hogy e törvényi kötelezettségen felül kér-e vagyonkezelési szolgáltatást a Takarékbanktól, illetve kért-e korábban a Takarék Alapkezelőtől.
Kiemelik: Demján Sándor "megalapozatlan" állításaival ellentétben a Takarék Alapkezelő sosem adott át 1000 milliárd forintos összeget kezelésre a Diófa Alapkezelőnek.

Nem adhatott át, mert maga sem kezelt ekkora összeget, illetve betétet. Mind a Takarék Alapkezelő által kezelt alapok, mind pedig a Takarékbank által kezelt vagyon nagyságrendekkel kisebb összegű, és nincs semmilyen kapcsolatban sem a Takarékszövetkezetek által a Takarékbankban elhelyezett betétekkel, sem a lakosság takarékszövetkezetekben elhelyezett betéteivel - tudatták.

A Takarék Alapkezelő mintegy 35 milliárd forint értékű alapokat és mintegy 45 milliárd forint egyéb vagyont (portfóliót) kezelt, ami "köszönő viszonyban sincs" az OTSZ vezetése által említett 1000 milliárd forintos összeggel. A Diófa Alapkezelő csupán ezeknek az eszközöknek a kezelésére kapott megbízást - olvasható a nyílt levélben.

A közlés szerint az ügyletről szóló döntés a Takarékbank szabályzata alapján az igazgatóság és nem a közgyűlés hatáskörébe tartozott. A Takarékbank igazgatósága a törvényi előírásoknak és szabályzatoknak megfelelően járt el, az alapok átadását a Magyar Nemzeti Bank engedélyezte, a portfoliókezelési tevékenység kiszervezéséhez a hozzájárulásokat beszerezték.
A Takarékbank gondos előzetes gazdasági számítások nyomán, több piaci benchmark áttekintése után döntött arról, hogy nem tart fenn a jövőben saját tulajdonú alapkezelőt, hanem ehelyett a Magyar Posta egyik alapkezelő partnerének, a Diófa Alapkezelőnek a szolgáltatásait veszi igénybe az alapkezeléshez - tudatták.

A szövetkezeti hitelintézetek stratégiai partnerének, a Magyar Posta Zrt.-nek a Diófa Alapkezelő Zrt. az alapkezelő partnere, így üzleti és méretgazdaságossági okokból indokolt volt ezeket a tevékenységeket a csoporton belül egy cégben koncentrálni. A Takarék Alapkezelő működése egyébként már rövid távon sem volt gazdaságos: az általa kezelt vagyon nagyjából fele akkora volt, mint a Diófa által kezelté - írták.

Rámutattak arra is, hogy az OTSZ semmilyen jogszabályon, vagy szerződésen alapuló ellenőrzési joggal nem rendelkezik a Takarékbank és leányvállalatai tevékenysége felett.

Az OTSZ-nek mint a Takarékbank Zrt. egyik részvényesének joga van tájékoztatást kérni a Takarékbank Zrt. vezetésétől a társaság alapszabályának megfelelő formában, de nem helyes, ha ezt megalapozatlanul vádaskodó, a közvéleményt félrevezető, nyílt levél formájában teszi - áll a nyílt levélben.

Az aláírók erősen manipulatívnak tartják a Diófa Alapkezelő lejáratására közölt mérlegadatokat is, különösen egy olyan személy részéről, aki egy évek óta veszteséges bank fő tulajdonosa.

A válaszlevélben megfogalmazták: éppen az OTSZ keretei között működött az elmúlt években a Jó Gazda, a Soltvadkert, a Körmend, az Orgovány, az Alba és a Széchenyi szövetkezet is, amely felelőtlenül gazdálkodott és felszámolásba "sodródott".
Így az OTSZ vezetésének gazdálkodási tanácsai aligha szolgálhatnak zsinórmértékül akár a Takarékbank, akár a takarékszövetkezetek számára - olvasható a közleményben.

Megnyílt egy kiskapu

Elmérgesedett a vita a Takarékbank és a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete valamint az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) között annak kapcsán, hogy a Takarék Alapkezelő Takarék Invest befektetési alapjai az FHB tulajdonában lévő Diófa Alapkezelőhöz kerültek. Most még csak néhány befektetési alapról van ugyan szó, de ezzel megnyílt az a kiskapu, amelynek révén a takarékszövetkezetek szabad pénzeszközeit a Takarékbankból szép lassan átszivárogtathatják majd a Diófához, amely ebből a pénzből a saját alapjába tehet, és ebbe a takarékoknak semmi beleszólásuk már nem lesz. (A takarékszövetkezeteknek korábban megtiltották, hogy szabad pénzeiket a Takarékbankon kívül máshol helyezzék el.)

A Takarékbank Demján Sándornak, az OTSz elnökének címzett levelében említett, csődbe jutott takarékszövetkezetek (Jó gazda, Soltvadkert, Körmend, Orgovány, Alba és a tegnapelőtt bejelentett Széchenyi hitelszövetkezet) közül csak kettő volt az OTSZ tagja, és a szervezet korábbi álláspontja szerint ezek is megmenthetők lettek volna. Ne feledjük az OTSZ-be tömörült takarékok biztonságosak, hiszen 50 milliárd forintnyi olyan tartalékkal rendelkeznek, amit még nagybankok is megirigyelhetnének.