Vértes András: több adó lesz, nem kevesebb

Összesen kilenc kisebb-nagyobb új, vagy módosított adó szerepel a jövő évi költségvetés tervezetében - mondja Vértes András. A GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke szerint a cafetéria adójának emelésével a kormány azt akarja elérni, hogy a cafetéria szűnjön meg és a munkáltatók inkább bért fizessenek a munkavállalóknak. Elismeri, ez nem egy Matolcsy-féle büdzsé, vagyis nem száll el, nem tartalmaz mindenféle nagy ívű zöldséget. Úgy véli, az amerikai kitiltási ügy nemcsak a két állam, hanem Magyarország és a fejlett világ közötti gazdasági kapcsolatokat is befolyásolja.

- A banki elszámoltatás és az adócsökkentés költségvetésének is nevezte a kormányzat a büdzsé tervezetét, amelyet a tervek szerint december közepén fogadhat el az Országgyűlés. Megalapozott ez az állítás?

- A bankok elszámolási kötelezettségének szabályait a Magyar Nemzeti Bank (MNB) dolgozta ki, ennek azonban semmi köze a költségvetéshez, ezért nem is esik egyetlen szó sem erről a tervezetben. Az tehát, hogy ez a banki elszámoltatás költségvetése, csak egy kormányzati szöveg, minden érdemi tartalom nélkül. A banki elszámoltatást éppen olyan üres töltelékszóvá vált, mint a „nemzeti” jelző. Az egyik „barát” a másik „ellenség”. Az adócsökkentés költségvetésének pedig, legalábbis az eredeti elgondolások alapján, egyáltalán nem nevezhető. Épp ellenkezőleg. Újabb adóemelések - összesen 9 kisebb-nagyobb új, vagy módosított adó - szerepelnek a kormányzati elképzelésekben. Hogy mást ne mondjak, jelentős mértékben emelkedik a cafeteria adója, 36-ról 51 százalékra. Megjelent egy új is, az internetadó, bár ez, ha minden igaz, a megfelelő helyére, a szemétdombra kerül. Ami viszont egyértelműn új adó és amit a fogyasztónak is meg kell majd fizetnie, az a mosóporokat, a tisztálkodó szereket terhelő környezetvédelmi termékdíj. A tisztálkodási szerek megadóztatása önmagában is furcsa lépés.

- Mekkora falat a cafetéria?

- A benyújtott javaslat 40 milliárd forint többletbevétellel számol, de ez valószínűleg alábecsült összeg. A cafetériával egyebek mellett az is a gond, hogy uniós kötelezettségszegési eljárás folyik emiatt Magyarország ellen, mert a kormány kiszorította a külföldi versenytársakat a piacról. A GKI felmérése szerint a lakosság egyértelműen rosszul járt ezzel. Korábban ugyanis sokkal többen vették igénybe ezeket a szolgáltatásokat üdülésre, sportra, étkezésre. Nagyobb kedvezményeket kaptak, a cégek - és nem mellesleg - az állam is jobban járt. Eddig kétszer emelték a cafetéria adóját, s ezzel a drasztikus emeléssel oda jutunk, hogy szinte már nincs is értelme. Vizsgáltuk, mekkora az az adósáv, ami még pozitívumokkal jár, például, hogy a munkahelyekről éttermekbe mennek ebédelni az emberek, vagy többször üdülnek és ott így többlet áfabevétel keletkezik. Azt is néztük, hol a határ, ahol a kedvezményekből még több állami bevétel keletkezik. Már most is a béradóztatáshoz közelít a cafeteria adózása.

- A béren kívüli juttatások megszüntetése lenne a kormányzat célja?

- Ezzel az újabb adóemeléssel, ha jól értelmezem, a kormány azt akarja elérni, hogy a cafetéria szűnjön meg és a munkáltatók inkább bért fizessenek a munkavállalóknak. A bérben alkalmazott premizálás ugyan még mindig drágább, de a különbség már olyan csekély, hogy a kisebb cégeknek nem éri meg a cafetériához kapcsolódó adminisztrációval nyűglődni. Ha a cafetéria valóban kiszorul, akkor ezen az ágon az állam valamelyest több bevételhez juthat. Az adóbevételek 1-2 százalékkal emelkedhetnek. A munkavállalók pedig valamivel kisebb nettó jövedelemmel számolhatnak. Azok az éttermek pedig, amelyek a közeli cégek dolgozóira alapozva délben is kinyitottak és emiatt több embert, konyhai és felszolgáló személyzetet foglalkoztattak, majd csak este nyitnak ki és lefaragnak a létszámból is, vagyis munkahelyek szűnhetnek meg. Hasonlóan csökken a szállodai forgalom is. Ha jelentősen visszaesik a cafetéria, akkor forgalmi adó ágon az állam is veszít. A költségvetés nem önmagában érdekes és fontos, hanem az a lényege, hogy hogyan befolyásolja az életünket. Ezzel a lépéssel mindenki rosszul jár!

- Milyen „csemegéket” tartalmaz még az állampolgárok számára a költségvetés?

- Akad még néhány „apróság” ami mind az adófizetőket terheli majd. Ezek közül talán a legsúlyosabb az élelmiszer-biztonsági felügyeleti díj, ami ugyan nem adó, de ez is csak egy elnevezése a trójai falónak, vagyis a közterhek növelésének.

- Mennyivel növekedtek a lakosság adóterhei 2010 óta?

- Ezt pontosan megmondani nagyon nehéz, de az biztos, hogy a Fidesz kormány 2010 óta 13 új ágazati adót vezetett be, s az internetadó a 14. lett volna. Ahogy már említettem, ezeket végül mindig nagyobbrészt a lakosság fizette meg. A kormány minden évben legalább kétszer-háromszor év közben is emelt az adókon. Minden ígérettel szemben tehát több adó van, mint 2010 előtt volt.

- Az ágazati adókat nem a lakosság fizeti, így ezzel talán nem súlyosbodnak a terhei, hiszen ez csak a kereskedelem szereplőit érinti és a kormányzati politikusok megígérték, nem terhelhetik a fogyasztóra. Vagy mégis?

- Vagy mégis. Piacgazdaságban ilyen nincs, ez mese habbal. Eddig egyetlen ilyen ígéretét sem tartotta meg a kormány. Hozzáteszem, szerencsére. Ha ezt tette volna, már rengeteg vállalkozás ment volna tönkre és a magyar gazdaság még ott sem tartana, ahol most. Veszteséggel ugyanis nem lehet még középtávon sem fennmaradni. Ebben az a trükk, hogy az embereknek úgy tűnhet, nem a kormány emeli az adókat, hanem a cégek tesznek a fogyasztók hátára egyre több terhet. Az pedig megint jellemző a gazdaságpolitikára, hogy ismét egy diszkriminatív intézkedésre készül. Az élelmiszer-biztonsági felügyeleti díj emelése alig titkoltan ismét a nagy nemzetközi cégek ellen irányul. A 300 milliárd forint feletti forgalom esetén a fizetési kötelezettség eléri a forgalom 6 százalékát. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a 27 százalékos áfára még 6 százalék rakódik, vagyis 33 százalékos lesz az adó mértéke. Ehhez járul a köznyelven csak chipsadóként elhíresült adó is, amely ugyan nem új, de jövőre kiterjesztik egyebek mellett az alkoholos termékekre is, s azok esetében tekinthetjük új adónak is.

- Milyen hatása lehet az élelmiszer-biztonsági díj drasztikus emelésének?

- A legfontosabb a piactorzító hatás. A kicsiket alig, a nagy cégeket igen súlyosan érinti. Az egyik legnagyobb magyarországi kereskedelmi multinak 2015-ben csak emiatt az emelés miatt 20 milliárd forinttal nő a terhe, miközben egy forgalmában összességében nagyobb, de önálló cégekből álló, többségében magyar tulajdonú lánc ennek a töredékét fizeti majd. Hasonló lesz a helyzet mint az RTL-re kirótt reklámadó esetében. Ott a hazai reklámpiac 17 százalékát lefedő tévétársaság fizeti az adó háromnegyedét. A világon egyébként sehol nincs forgalom arányosan 40 százalékos adó. Igaz, 27 százalékos áfáról sem hallottam még. A kereskedelmi cégek, ha közvetve is, de kénytelenek áthárítani a költségeik növekedését, vagy annak egy részét. Minél inkább beavatkozik az állam a gazdaságba, annál jobban szűkül a piac és a tisztességes verseny, drágulnak a termékek, szolgáltatások és egyre inkább lemaradunk a nemzetközi versenyben. Nem lenne szabad megtenni, de a kormány évek óta mégis éppen ezt teszi.

- Jócskán eltér a kormány és a GKI előrejelzése több fontos ponton, ami a költségvetést befolyásolhatja. Mi az oka az eltérő becsléseknek?

- A kormány 2 százalékos fogyasztásnövekedéssel számol jövőre, míg szerintünk ez a bővülés csak 1,2 százalékos lesz. Ráadásul a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklus támogatási forrásainak lehívási lehetősége jövőre lejár, így a beruházások stagnálására számítunk, de a csökkenést sem zárjuk ki. A kifutó támogatások többségét le tudja majd hívni az ország, de sajnos jelentős összegek vesznek el. Az új, 2014-2020-as ciklus pályázatai pedig a kormány várakozásai szerint ugyan már jövő januártól beindulhatnak, de a Brüsszelből érkező hírek szerint egyes operatív programokat csak később fogadhatják el és azt követően írják ki a pályázatokat.

Márpedig a magyarországi állami, közösségi infrastrukturális beruházások 95 százaléka uniós forrásokból valósult, illetve valósul meg. Az állami, közösségi beruházások növekedése emiatt erőteljesen le fog lassulni. A magánberuházások összességére sem a bővülés a jellemző. A beruházásokhoz nem kötődik akkora adóbevétel, mint a fogyasztáshoz. Az általunk prognosztizált, lassabb fogyasztásnövekedés az adóbevételeket is visszafogja. Mi 2, a kormányzat 1,8 százalékos inflációt vár, igaz, ezt 2,2 százalékról vitte le 0,4 százalékkal.

- Jövőre is módosíthatja a költségvetést a kormány?

- Egy változó világban önmagában még nem ördögtől való év közben módosítani a költségvetést, sőt, elkerülhetetlen. Azért látunk kockázatokat. Az államháztartás hiánya biztosan 3 százalék alatt lesz, efelől nincs kétségem, ezért a kormány mindent el fog követni. Azt kell azonban megérteni, hogy ennél is fontosabb, hogy egy tartósan csökkenő államadósság pályára állhatunk-e végre. Úgy tűnik, Magyarország idén és jövőre is megsérti az unió erre vonatkozó szabályait. Hosszú távon meg kellene felelni egy adósságcsökkentő pályának, de ezzel gondok vannak.

Az interjú a következő oldalon folytatódik