Hivatali idejük utolsó két évében a két terminusra megválasztott amerikai államfők hajlamosak egyre inkább a külpolitikára koncentrálni, s nem lesz ez másképp Barack Obamával sem.
A 44. elnöknek a demokraták gyenge félidős választási szereplése után kifejezetten jól jön, hogy egy időre távol maradhat a washingtoni belvitáktól.
Az ázsiai körút ugyanakkor beleilleszkedik a Fehér Ház külpolitikai irányvonalába, Obama meg akarja erősíteni, hogy – bár az utóbbi hónapokban az Iszlám Állam elleni fellépés, az ukrán válság, s még az Ebola-krízis miatt is kevesebb figyelmet fordított az ázsiai-csendes-óceáni térségre – továbbra is súlyponti kérdésnek tartja katonai jelenlétének megerősítését, a gazdasági-politikai kapcsolatok fejlesztését.
Obama az Ázsiai-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozójára érkezik Pekingbe, majd a csúcs után hivatalos állami látogatáson folytat kétoldalú tárgyalásokat a kínai vezetőkkel.
Szerdán Mianmarba (az egykori Burmába) utazik tovább, ahol részt vesz a kelet-ázsiai országok éves összejövetelén (EAS), majd az Egyesült Államok-ASEAN csúcstalálkozón.
Útjának utolsó állomása az ausztráliai Brisbane lesz, ahol a G20-as csúcson a világ vezető és feltörekvő gazdasági hatalmai tanácskoznak.
„Az elnök nagyra értékeli a lehetőséget, hogy őszinte és elmélyült megbeszéléseket folytathat Hszi Csin-ping kínai elnökkel” – mondta Susan Rice, az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója az Obama útját beharangozó fehér házi tájékoztatón.
Mint közölte, formális és informális találkozókon tekintik át, hogy a következő két évben miként alakulnak a kapcsolatok. Második beiktatása óta Obamának ez az első hivatalos állami látogatása Kínában. A kétoldalú tárgyalásokon Rice szerint a kíberbiztonsági problémák és az emberi jogok egyaránt terítékre kerülnek.
Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter a kínai Hszinhua hírügynökségnek adott interjújában elárulta, Obama kikérte tanácsait a kínai vizit előtt.
Kissinger szerint nagyon fontos, hogy a két ország rendszeresen véleményt cseréljen a fontos kérdésekről, s áttekintse, mit lehet tenni a meglévő feszültségek enyhítéséért.
Az Obama-kormányzat nagy fontosságot tulajdonít a Csendes-óceáni Partnerség (TPP) elnevezésű szabadkereskedelmi megállapodásnak, noha Peking nem lenne tagja a TPP-nek.
Kína inkább saját szabadkereskedelmi tervét, az Ázsiai-Csendes-óceáni Szabadkereskedelmi Térség (FTAAP) hozná tető alá az APEC-országok bevonásával.
Kínából Mianmarba látogat Obama, ahol Thin Shein elnök mellett a Nobel-békedíjas ellenzéki vezetővel, Aun Szan Szú Kjivel is megbeszélését folytat.
Az amerikai elnöknek 2012 után ez már a második burmai látogatása. Obama a minap telefonon sürgette a mianmari elnököt, gyorsítsa fel a reformokat, s javítsa a muszlim kisebbség helyzetét.
Az ausztráliai G20-as csúcson Obama várhatóan a klímaváltozás elleni közös fellépés fontosságát hangsúlyozza.
Ez ügyben a találkozó házigazdáját, az ausztrál konzervatív miniszterelnököt külön is győzködnie kell, Tony Abbott kormányzata ugyanis eltörölte a két évvel korábban bevezetett, a széndioxid-kibocsátásra kirótt adót.
Az egy hétbe zsúfolt diplomáciai maraton során, jelezte Rice, Obama Pekingben vagy a G20-as csúcs margóján várhatóan informális találkozót tart az orosz elnökkel.
Washington és Moszkva között a Krím annektálása, s a kelet-ukrajnai beavatkozás nyomán fagyos a viszony, nyáron emiatt Vlagyimir Putyin nélkül, G7-es körben tartották a vezető gazdasági nagyhatalmak csúcstalálkozóját.
