Barack Obama;Mianmar;Fehér Ház;ázsiai körút;Ázsiai–Csendesóceáni Gazdasági Együttműködés;

2014-11-10 06:36:00

Obama: egy hét Ázsiában

Ázsiai körútra indult tegnap Barack Obama. Zsúfolt programot bonyolít le egy hét alatt az amerikai elnök, három országot keres fel, négy nemzetközi csúcsértekezleten is részt vesz, hangsúlyozva, hogy külpolitikai prioritásai között az ázsiai kapcsolatok erősítése továbbra is előkelő helyen szerepel.

Hivatali idejük utolsó két évében a két terminusra megválasztott amerikai államfők hajlamosak egyre inkább a külpolitikára koncentrálni, s nem lesz ez másképp Barack Obamával sem.

A 44. elnöknek a demokraták gyenge félidős választási szereplése után kifejezetten jól jön, hogy egy időre távol maradhat a washingtoni belvitáktól.

Az ázsiai körút ugyanakkor beleilleszkedik a Fehér Ház külpolitikai irányvonalába, Obama meg akarja erősíteni, hogy – bár az utóbbi hónapokban az Iszlám Állam elleni fellépés, az ukrán válság, s még az Ebola-krízis miatt is kevesebb figyelmet fordított az ázsiai-csendes-óceáni térségre – továbbra is súlyponti kérdésnek tartja katonai jelenlétének megerősítését, a gazdasági-politikai kapcsolatok fejlesztését.

Obama az Ázsiai-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozójára érkezik Pekingbe, majd a csúcs után hivatalos állami látogatáson folytat kétoldalú tárgyalásokat a kínai vezetőkkel.

Szerdán Mianmarba (az egykori Burmába) utazik tovább, ahol részt vesz a kelet-ázsiai országok éves összejövetelén (EAS), majd az Egyesült Államok-ASEAN csúcstalálkozón.

Útjának utolsó állomása az ausztráliai Brisbane lesz, ahol a G20-as csúcson a világ vezető és feltörekvő gazdasági hatalmai tanácskoznak.

„Az elnök nagyra értékeli a lehetőséget, hogy őszinte és elmélyült megbeszéléseket folytathat Hszi Csin-ping kínai elnökkel” – mondta Susan Rice, az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója az Obama útját beharangozó fehér házi tájékoztatón.

Mint közölte, formális és informális találkozókon tekintik át, hogy a következő két évben miként alakulnak a kapcsolatok. Második beiktatása óta Obamának ez az első hivatalos állami látogatása Kínában. A kétoldalú tárgyalásokon Rice szerint a kíberbiztonsági problémák és az emberi jogok egyaránt terítékre kerülnek.

Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter a kínai Hszinhua hírügynökségnek adott interjújában elárulta, Obama kikérte tanácsait a kínai vizit előtt.

Kissinger szerint nagyon fontos, hogy a két ország rendszeresen véleményt cseréljen a fontos kérdésekről, s áttekintse, mit lehet tenni a meglévő feszültségek enyhítéséért.

Az Obama-kormányzat nagy fontosságot tulajdonít a Csendes-óceáni Partnerség (TPP) elnevezésű szabadkereskedelmi megállapodásnak, noha Peking nem lenne tagja a TPP-nek.

Kína inkább saját szabadkereskedelmi tervét, az Ázsiai-Csendes-óceáni Szabadkereskedelmi Térség (FTAAP) hozná tető alá az APEC-országok bevonásával.

Kínából Mianmarba látogat Obama, ahol Thin Shein elnök mellett a Nobel-békedíjas ellenzéki vezetővel, Aun Szan Szú Kjivel is megbeszélését folytat.

Az amerikai elnöknek 2012 után ez már a második burmai látogatása. Obama a minap telefonon sürgette a mianmari elnököt, gyorsítsa fel a reformokat, s javítsa a muszlim kisebbség helyzetét.

Az ausztráliai G20-as csúcson Obama várhatóan a klímaváltozás elleni közös fellépés fontosságát hangsúlyozza.

Ez ügyben a találkozó házigazdáját, az ausztrál konzervatív miniszterelnököt külön is győzködnie kell, Tony Abbott kormányzata ugyanis eltörölte a két évvel korábban bevezetett, a széndioxid-kibocsátásra kirótt adót.

Az egy hétbe zsúfolt diplomáciai maraton során, jelezte Rice, Obama Pekingben vagy a G20-as csúcs margóján várhatóan informális találkozót tart az orosz elnökkel.

Washington és Moszkva között a Krím annektálása, s a kelet-ukrajnai beavatkozás nyomán fagyos a viszony, nyáron emiatt Vlagyimir Putyin nélkül, G7-es körben tartották a vezető gazdasági nagyhatalmak csúcstalálkozóját.