Mogherini: meg kell osztani Jeruzsálemet

A jeruzsálemi feszültség Észak-Izraelre is kezd átterjedni. Az izraeli rendőrség lelőtt egy 22 éves palesztint, aki a biztonsági erők ellen intézett támadást.

Ezt követően Kfar Kana település lakói általános sztrájkot hirdettek, s több ezren vonultak az utcákra az izraeli rendőrség akciója elleni tiltakozásul. Eddig csak Jeruzsálem keleti részén voltak megmozdulások.

Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az erőszak leállítására szólított fel. Egyben felkérte a feleket, tegyenek további lépéseket a megbékélésre. „Létre kell hozni a független palesztin államot, ez az EU célja” – hangoztatta.

Úgy vélte, Jeruzsálemet meg kell osztani Izrael és Palesztina között, s mindkét ország fővárosául szolgálhat, amennyiben azt „békében is tisztelettel” elfogadja a két fél.

Mogherini meggyőződését fejezte ki, csak akkor érhető el tartós béke a térségben, ha Izrael mellett egy békés palesztin állam is létezik. Az EU főképviselője a Hamász által uralt Gázai övezetbe is ellátogatott.

Az itteni néhány hónappal ezelőtti háborúban 2140 palesztin és 73 izraeli vesztette életét. Mogherini ezzel kapcsolatban megjegyezte, a világ már nem tudna elviselni egy újabb háborút. Később, Ciszjordániában a főképviselő illegálisnak nevezte Izrael új telepek létesítésére vonatkozó politikáját.

Amír Perec környezetvédelmi miniszter tegnap benyújtotta lemondását a kormány politikájával szembeni tiltakozásként.

Frissítve: 2014.11.09. 21:37

Tüntetések Ponta ellen

Minden nagyobb romániai városban tiltakozó megmozdulást szerveztek szombat este a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) és államfőjelöltje, Victor Ponta miniszterelnök ellen.

A jobboldal szimpatizánsai „szabad választásokat” követeltek, tiltakoztak a külföldön tartózkodó romániaiak szavazásának akadályoztatása ellen tiltakoznak, és kormányellenes jelszavakat skandálnak.

Az államfőválasztás első fordulóján ugyanis több nyugat-európai román külképviseleten órákon keresztül álltak sorba a voksolni vágyók, de sokan nem kerültek sorra az urnazárásig, a hatóságok pedig nem hosszabbították meg a választás idejét.

A november 2-i első fordulóban Ponta végzett az élen, 10 százalékkal körözve le Klaus Johannis néppárti jelöltet.

Ám Erdélyben Johannis szerepelt jobban, három megyét leszámítva mindent megnyert, a két székely megyében pedig az RMDSZ jelöltje végzett az élen, az ő támogatói, annak ellenére, hogy az RMDSZ nem állt Johannis mellé, minden bizonnyal a szász politikusra voksolnak a második fordulóban.

A szombati tüntetéseket is elsősorban az erdélyi városokban tartották. Legtöbben, mintegy 5000-en Kolozsváron vonultak utcára, Bukarestben alig ezren vettek részt a demonstráción.

A PSD azt közölte, a párt is utcára tudna vinni néhány ezer embert, ha kell. „Polgárháborút vagy televíziós vitát akarunk?” - tette fel a kérdést a párt, arra utalva, hogy eddig még nem sikerült megegyezni a két jelölt vitájáról, a baloldal szerint azért nem, mert Johannis nem akar kiállni.

Két közvélemény-kutatás látott múlt héten napvilágot, mindkettő 55-45 arányú Ponta győzelmet jósol.

Szerző

Ismeretlen Lengyelország

Publikálás dátuma
2014.11.10. 06:31
Gyönyörű táj – érdemes felkeresni, ha mód nyílik rá FOTÓK: NÉPSZAVA
Sokan jártunk már Lengyelországban. Ismerjük Varsót, Zakopanét, a Mazuri-tavakat. Kortyolgattunk kávét Krakkó mesés főterén. Most egy ismeretlen vidéket fedeztünk fel: az ukrán határ vidékét, a Kárpátaljai vajdaságot. A történelem és a természet emlékeinek és szépségének különös világát, ahová érdemes magyarként ellátogatni.

Lengyelország délkeleti tartománya a Podkarpackie. Székhelye Rzeszow. A környék folyója a San, közel az ukrán határhoz. A 42 ezer lakosú város, Sanok a San-vidék fővárosa.

Már 1339-ben városi rangot kapott és a XIX. században már járt erre vasút. A várost városfal veszi körül. Nagyon híres a sanoki vár, melyet a XVI. században emeltek.

Svejk szobra

Svejk szobra

Az itt található 600 db-os ikongyűjtemény és a vár mellett található pravoszláv templom az egyik leghíresebb Lengyelországban. A főtér szomszédságában látható a II. világháborúban elesett katonák emlékműve.

A csodálatos ikongyűjteménynek magyar vonatkozásai is vannak. Az ikonokat az Erdélyből és környékéről idetelepült magyarok hozták magukkal, akik pravoszláv vallásúak voltak és a vallásukat így terjesztették az itt lakó írástudatlan hegyi pásztorok, a burálok között.

Az ikonokat és imakönyveket szerzetesek készítették a XIV. századtól kezdve. Bennük megjelennek a szentek képmásai. Érdekesség, hogy az ikonokon a szűzanyát mindig a kis Jézus mellett kellett ábrázolni.

Sanokban található Lengyelország legelső és legnagyobb skanzenje, amelyet 1958-ban alapítottak. Itt is természetes környezetükben láthatók az épületek.

A 38 hektáros területen 120 épületet csodálhatunk meg. Ismerős lehet számunkra Sanok másik nevezetessége, a Stomil gumiabroncsgyár is. A hangulatos belvárosban pedig Svejk, a rettenthetetlen katona szobra ül rendületlenül, emlékeztetve a város kalandokban és háborúkban gazdag múltjára.

Kevés lakó – sok vendégszeretet

Lengyelország e vidéke messze esik Varsótól, kevesen lakják és éppen ezért csodálatos természeti értékei vannak. A vajdaságban több nemzeti park és természetvédelmi terület is várja, hogy a turisták is felfedezzék.

Hogy a turizmus fellendüljön és mind többen látogassanak el ide, a lengyel kormány jelentős összegekkel támogatja a falusi turizmust. Az itteni gazdák számára a vendéglátás teljesen természetes.

A szálláson és a bőséges ellátáson kívül megismerhetjük a helyi különlegességet a papírvirág készítést, de akár korongozni is megtanítják a némi kézügyességgel megáldott idegent. Túrázhatunk gyalog, vagy kerékpárral, a vendéglátók készséggel ajánlanak nekünk úti célokat.

Az egyik legszebb környékbeli látványosság a Salina tó, lengyelül Zalew Solinski. A 22 km²-es mesterséges tó a San folyó duzzasztásával jött létre. Három települést is áttelepítettek – templomostól, temetőstől – hogy a korábbi nagy áradások miatt rendszeresen elpusztított vidéken létrehozzák a tavat.

A környék ma már a vízi sportok kedvelőinek paradicsoma, ahol vízisielni, vízitúrázni vagy akár sétahajózni is érdemes. A Bieszczadi hegység által körülölelt vízfelület nagy kihívást jelent a vitorlázóknak is, hiszen a szélirány itt állandóan változik.

A hucul földje

Lesko városa különösen érdekes hely. A település már a XIV. században létezett és a II. világháborúig Spanyolországból idemenekült zsidók lakták, akik – nem meglepő módon – kereskedelemmel foglalkoztak.

A város zsinagógáját az 1500-as években építették. Az itteni zsidóság is a holokausztnak esett áldozatul, az épületben ma képzőművészeti gyűjtemény látható.

A vidék érdekessége az itt kitenyészetett hucul lófajta. A Keleti-Kárpátokból és Bukovinából származó ló nevét a ruszin hegylakókról, a huculokról kapta.

Az arabs lovaknál kisebb, rendkívül szívós állat vadon is tenyészthető. Az évszázadok alatt a lovagláson kívül szánhúzásra is használták az itteni kemény teleken.

Az ukrán határ közelében igazi kuriózum a ma már lakatlan falu: Posada Riboticka. 1947-ig éltek itt emberek, de az ukránok elűzték őket. Ma már csak a XV. században épült kőtemplom és a parókia épülete emlékeztet rá, hogy a történelem viharaiban sok megpróbáltatáson ment keresztül.

Ez Lengyelország legrégebbi keleti temploma, melyet a tatár támadások ellen erődítménnyé építettek az akkori kolostorokkal, templomokkal együtt. Az emberek elmentek, viszont az eredeti falfestményeket ma bárki megtekintheti.

Zarándokok és a sport szerelmesei

A katolikus Lengyelország második legnagyobb zarándokhelye Kalwaria Pacłavska. A legenda szerint az 1660-as években egy Fredko nevű dúsgazdag ember vadászat közben egy szarvas agancsai között keresztet pillantott meg.

Ekkor épült itt az első templom. Ma ferences szerzetesek lakják. Legnagyobb ünnepe augusztus 11-15 között van, amikor a világ minden tájáról rengetegen zarándokolnak el ide.

A Kárpátalja egyike azon kevés vajdaságoknak, ahol a téli sportok mindegyikét űzhetjük. Különböző nehézségű lejtőkön és jól kiépített sífutópályákon próbálhatjuk ki erőnket, melyek csodálatos nemzeti parkokon és tájvédelmi területeken vezetnek keresztül.

A síszezon Bieszczadyban december közepétől március végéig tart és a hely igazán ideális aktív pihenésre az egész család számára.

A kárpátaljai sípályák többsége csákányos vagy tányéros sífelvonókkal rendelkezik. Nem hiányoznak a korcsolyapályák, ahol igazi skandináv hangulatban lehet szánkózni vagy hórobogózni.

Aki már kipróbálta az éjszakai szánkózást, fáklyák hangulatos fénye mellett érezte kristálytiszta hegyi levegőt az arcán, soha sem feledi el.

Szerző
Frissítve: 2014.11.09. 21:11