kereskedelem;élelmiszer;Nemzeti Élelmiszerlánc- biztonsági Hivatal;Pénzcentrum.hu;tápérték;allergén anyagok;

2014-11-11 06:11:00

Átcímkézett áruk a boltokban

Decembertől fontos változás lép érvénybe a kereskedelemben: egy uniós rendelet értelmében minden élelmiszeren - így a nem előrecsomagolt termékeknél is - a vásárlók tájékoztatására kötelező lesz feltüntetni annak tápértékét, s hogy milyen allergén anyagokat tartalmaz. A digitális mérlegek, amelyeket most állítanak át, automatikusan kinyomtatják a megfelelő címkéket, viszont, ahol nincs ilyen ez gondot okozhat. Korábban felmerült, hogy ilyen esetben kézzel kell ráírni - mondjuk - a kimért parizer csomagolására a szükséges információkat, lapunk kérdésére azonban a Nébih-nél azt mondták: a tudnivalókat elegendő lesz a boltban, jól láthatóan kifüggeszteni.

Egy EU - rendelet szerint még a nem előrecsomagolt termékek - például kistermelőnél, piacon vásárolt élelmiszerek - esetében is érvényes az a szabályozás, amely kötelezővé teszi például az összetevők, a tápérték, vagy az allergén anyagok feltüntetését.

Allergének
glutént tartalmazó gabonafélék
zeller
héjas állatok
tojás
hal
magvak
farkasbab
tej
puhatestűek
mustár
mogyorófélék
szójababok
szezám mag
szulfur- dioxid és szulfitok

A rendelet azt is szabályozza, hogy - a csomagolás felületének nagyságától függően - megfelelő méretű, jól látható betűkkel kell feltüntetni a legfontosabb információkat, ugyanis korábban sokan panaszkodtak, hogy nem tudják elolvasni a tájékoztató címkéket.

A szabályozásnak ugyanakkor három kötelező eleme van, amelynek még a legkisebb felületre is fel kell férnie: az áru neve, allergén-tartalma és minőségmegőrzési ideje.

A rendelet egyébként már 2011-ben hatályba lépett, a benne foglaltakat azóta lehet alkalmazni, sok vásárló találkozhatott is ilyen címkékkel. Ami új: a fent említett jelölési elemek december 13-tól kötelezőek lesznek.

Az allergéneket pedig eddig is kötelező volt feltüntetni, ám decembertől ezeket nem külön címkén, vagy táblázatban, hanem az "összetevők" között, jól láthatóan kell kiemelni.

Az élelmiszerek tápértékének jelölésével kapcsolatban a rendelet átállási időt is biztosít a vállalkozóknak és a

hatóságoknak, azokat csak 2016. december 13-tól kell majd kötelezően feltüntetni.

A webshopoknak is tájékoztatni kell

Nemcsak a "valós", de az online "piacokon", vagyis a különböző, élelmiszereket árusító internetes boltokban is fel kell majd tüntetni az allergén anyagokra vonatkozó információkat is.

Az uniós rendelet azt is előírja, hogy "távközlő eszközzel értékesített élelmiszerek esetében az élelmiszerekkel kapcsolatos kötelező tájékoztatást – a minőségmegőrzési idő vagy a fogyaszthatósági időre vonatkozó adat kivételével – a vásárlás befejezését megelőzően kell a fogyasztó rendelkezésre bocsátani, és azokat fel kell tüntetni a távértékesítést segítő anyagban, vagy más megfelelő, az élelmiszer-vállalkozó által egyértelműen meghatározott eszközökkel kell azokat rendelkezésre bocsátani, ellenben a tájékoztatásért plusz költséget felszámítani nem szabad.

A vásárlónak történő áruátadás időpontjában valamennyi kötelező adatot rendelkezésre kell bocsátani, tehát a minőségmegőrzési idő vagy a fogyaszthatósági időre vonatkozó adatokat is" - figyelmeztet a Nébih.

A rendelkezés nem okozhat gondot az előrecsomagolt áruk esetében, s a megfelelő digitális mérlegekkel felszerelt kereskedők is viszonylag egyszerűen eleget tudnak majd tenni az új szabályozásnak.

Ha minden igaz, a szakemberek már korábban megkezdték a mérlegek átprogramozását, hogy a nyomtatott címkematricán - az ár és a vonalkód mellett - az allergiás reakciókat esetleg kiváltó összetevők is megjelenjenek. Kérdés azonban, hogy mi a helyzet azokkal a kereskedőkkel, akik nem előrecsomagolt élelmiszereket árusítanak és digitális mérlegük sincs.

Az allergénekre vonatkozó információs kötelezettség ugyanis az ő esetükben is hatályos: a helyben csomagolt termékek esetében a vevőt még a vásárlás előtt tájékoztatni kell szóban, vagy, ha kéri, termékleírás kell neki adni.

A Pénzcentrum.hu szerint ahol nincs címkematricát nyomó mérleg, például egy hentespultban, ott "kézzel kell ráírni a csomagolásra a kért adatokat".

Mint kiderült, erre nem feltétlenül lesz szükség, az uniós rendelet ugyanis konkrétan nem határozza meg, hogy az ilyen termékek esetében pontosan milyen módon kell tájékoztatni a vevőket az allergénekről, arról a tagállamok maguk dönthetnek.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tájékoztatása szerint Magyarországon már készül is erre vonatkozó rendelkezés, amely szerint a nem előrecsomagolt élelmiszerek allergén információját nem lesz kötelező a termékeken jelölni, lesz az értékesítő helyen jól olvashatóan kifüggeszteni az információt, amely tájékoztatja a fogyasztót.

Tehát egy hentesüzletben elég, ha a termék "közelében" kiírják az allergéneket, vagy a boltban, jól látható módon tájékoztatják a vásárlót arról, hogy kérésére, hol juthat hozzá az adott termékkel kapcsolatos tudnivalókhoz.

A Nébih szerint ez lehet szóbeli tájékoztatás is, amelyet írásos dokumentum alapján ad meg az arra kijelölt, felelős alkalmazott.

A piaci áruknál is hasonló a helyzet. A kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló FVM rendelet előírja, hogy a termelő az alaptermékből előállított élelmiszerről adatlapot vezessen, továbbá azt is, hogy a kistermelők által előállított termékeken melyek a kötelező jelölési elemek, amelyeket fel kell tüntetni.

"Tehát az a kistermelő, aki a piacon a végső fogyasztónak árusítja termékét, meg kell, hogy tudja mondani azt, hogy például milyen összetevőkből áll a terméke, hogyan állította azt elő és az EU rendelet II. mellékletében felsorolt allergén anyagok ismeretében meg tudja határozni, hogy allergén összetevőt felhasznált-e a terméke előállítása során" - hangsúlyozza a Nébih.

Az allergén összetevők feltüntetését indokolja, hogy hazánkban az élelmiszer-allergia már szinte népbetegség.

Hiába magyar a termék

A vásárlók többsége fontosnak tartja az üzletekben kapható élelmiszerek minőségét, ám azok eredete már kevésbé lényeges elem, vásárláskor többen a "Magyar Termék" megjelölést sem tartják lényeges szempontnak - derült ki a Gfk Hungária Piackutató Intézet felméréséből. A megkérdezettek számára kiemelkedő fontosságú az élelmiszerek minősége, ennek jelentőségét 4,5-re értékelték az 1-től 5-ig terjedő skálán.

Ebben sem a kor, sem az iskolázottság, sem pedig a háztartás havi nettó jövedelmének különbsége nem mutat jelentős eltérést - a minőségi élelmiszerek vásárlása az alacsonyabb jövedelműek számára is lényeges szempont. A génkezelt élelmiszereket a többség veszélyesnek tartja (középérték: 3,9), valamint a válaszadók azonos mértékben tartják fontosnak azt is, hogy a vásárolt élelmiszer tartósítószer és mesterséges ízesítőanyagok és színezékek nélküli legyen.

A kutatásból az is kiderült, hogy a fogyasztók nagyobb része úgy véli, nem elsődleges szempont, hogy az egyes élelmiszerek magyar eredetűek legyenek, a válaszok fényében elmondható, hogy ez csak "viszonylag" fontos (3,5 középértékkel). Emellett ugyancsak alacsonyabb jelentőséggel bír, hogy egy adott terméken jól ismert márkajelzés található-e (középérték 3,3).