Előfizetés

Sztrájkolnak a szerb vasutasok, magyar vonalat is érint

Munkabeszüntetést tartanak a dolgozók a szerb vasútnál, ezért járatkimaradásokra és jelentős vonatkésésekre kell számítani. 

A Mávinform közleménye szerint a szerbiai munkabeszüntetés érinti a Belgrád-Budapest-Prága útvonalon közlekedő Avala nemzetközi EuroCity vonatot is, amelynek érkezése bizonytalan. A sztrájk időtartamáról a Mávinformnak egyelőre nincs információja.

Kivonul a CNN Oroszországból

A CNN International amerikai hírtelevízió kivonul Oroszországból - jelentette az orosz sajtó. A hírtelevízió december 31-ig lesz fogható Oroszországban, ahol a CNN adását az NTV plusz és más kábeltévés, illetve műholdas szolgáltatók is sugározzák. 

A Vimpelcom és az Akado kábeltelevíziós szolgáltatást is biztosító oroszországi cégek megerősítették, hogy erről tájékoztatta őket a Turner Broadcasting System (TBS) Europe Limited. Az értesítésben nem fűztek magyarázatot a döntéshez. A CNN orosz képviseletén sem kívánták megnevezni az okokat. 

Az orosz állami médiafelügyeletnél közölték, hogy nincs közük az amerikai hírtelevízió kivonulásához. Vagyim Ampelovszkij, a Roszkomnadzor szóvivője szerint a CNN részvényeseit kell erről megkérdezni. A Turner Broadcasting System (TBS) Europe Limited a New York-i székhelyű Time Warner tulajdona, amely a világ egyik legnagyobb szórakoztatóipari és médiakonglomerátuma.

A Vedomosztyi című független orosz napilap internetes változatán megjelent értesülés szerint bár a CNN rég beadta kérelmét a Roszkomnadzorhoz, a mai napig nem kapta meg a működési engedélyt. Ehhez oroszországi céget kellene létrehoznia orosz partnerrel. Eddig ez nem történt meg. A csatorna adásait három éven át a működtető cég levele alapján sugározták a kábelszolgáltatók, amelyben a TBS arról biztosította őket, hogy folyamatban van a működési engedély beszerzése. A felügyeleti hatóságoknak pedig nem volt kifogásuk ez ellen.

Az orosz törvényhozás szeptemberben fogadta el azt a törvénymódosítást, amely 20 százalékra korlátozta a külföldi tőke arányát a sajtótermékekben, televíziókban és rádiókban. A Vedomosztyinak egy másik, név nélkül nyilatkozó forrása szerint a CNN kivonulása mögött az alacsony oroszországi reklámbevételek állhatnak.

A 24 órában sugárzó amerikai televíziós csatornát 1980-ban hozta létre Ted Turner amerikai médiamágnás. Oroszországban 1983-ben nyitotta meg képviseletét, 1991-től ingyenesen sugározta adásait a műholdas Kozmosz-TV-hez tartozó "24-es csatornán". A CNN 1998 január 1-jétől a fizetős kábeltévés és műholdas szolgáltatókhoz tért át. Az RBK orosz hírügynökség emlékeztet arra, hogy az amerikai hírtévé fontos szerepet töltött be az orosz rendszerváltozás dokumentálásában. Élőben közvetítette például 1993-ban az orosz parlament székházának ostromát.

A CNN az idén februárban "a világ legrondább emlékművei" között bemutatta a breszti erőd második világháborús védőinek állított szoborkompozíciót, amely miatt Igor Morozov, az orosz parlament felsőházának tagja azt javasolta hogy tiltsák be sugárzását Oroszországban. Az ügynek azonban nem lett ilyen következménye.

Kínai - japán enyhülés

R.T.
Publikálás dátuma
2014.11.11. 06:36
Obama vízummegállapodást helyezett kilátásba az ázsiai államokkal FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Fontos diplomáciai eseménnyel kezdődött meg Pekingben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozója. A kínai-japán kapcsolatokban tapasztalható, két évig tartó jégkorszak után Hszi Csin-ping elnök találkozott Abe Sinzo japán miniszterelnökkel.

Ez azért fontos fejlemény, hiszen a Szenkaku (kínaiul Diaoju)-szigetek hovatartozása miatt válságos helyzetbe került a két állam viszonya, s több olyan elemzés is napvilágot látott, amely azért lesz nehéz elkerülni a konfrontációt, mert mind Hszi, mind Abe nacionalista húrokat penget.

Azért is tekinthető áttörésnek a találkozó, mert Hszi többször is elutasította a japán miniszterelnök azon kérését, mely szerint mielőbb tárgyalásos úton rendezzék vitás kérdéseiket.

A találkozó során az Újkína hírügynökség beszámolója szerint a kínai elnök reményét fejezte ki, hogy Japán továbbra is körültekintő biztonságpolitikát folytat és a békére épít.

A pekingi külügyminisztérium azt hangoztatta, mindkét ország érdeke, hogy stabil kapcsolatokat tartsanak fenn.

Abe is derűlátóan nyilatkozott, Kína békés törekvései Japán számára is nagy esélyt jelentenek – fejtette ki. Az ázsiai közeledést jelzi, hogy tegnap Kína és Dél-Korea szabadkereskedelmi megállapodást kötött egymással.

Az APEC csúcson megállapodást írhatnak alá egy a teljes ázsiai térségre kiterjedő szabadkereskedelmi övezetről is.

A csúcstalálkozón résztvevő Barack Obama elnök „történelminek” nevezte a megállapodás esetleges létrejöttét. Az amerikai elnök átfogó vízummegállapodást helyezett kilátásba az ázsiai államokkal.

A csúcs talán legfontosabb eseménye a gazdasági megállapodáson túlmenően mégis az lenne, ha informális találkozó jönne létre Obama és a már vasárnap óta a kínai fővárosban tartózkodó Putyin között.

Az amerikai elnök kedden és szerdán is több megbeszélést folytat a kínai elnökkel. Susan Rice nemzetbiztonsági főtanácsadó az amerikai-kínai kapcsolatokat „az egyik legfontosabb kétoldalú viszonynak” nevezte Washington szempontjából.

A CCTV kínai központi televíziónak adott nyilatkozatában utalt arra, hogy hazája keresi az együttműködés lehetőségeit Kínával, ettől függetlenül akadnak véleménykülönbségek – tette hozzá.

„Fontos az, hogy felelősséggel és nyíltan kezeljük ezeket a problémákat” – fejtette ki Rice. Kiszivárgott hírek szerint Obama pekingi tárgyalásai során a kínai emberi jogok helyzetét és a hongkongi tüntetések ügyét is megemlíti vendéglátójának.

Hszi Csin-ping előzőleg találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az APEC-csúcs keretében. A két vezető körbeudvarolta egymást.

Hszi azt közölte, az az érzése, hogy már jó barátokká lettek, nyíltan beszélnek mindenről, s emberi vonásaik is hasonlóak.

Megállapodást kötöttek a Kínába irányuló gázszállítás növeléséről. Szándéknyilatkozatuk szerint a szállítás 2019-ben indulhat meg a Nyugat-Szibérián keresztülmenő vezetéken.

A megállapodás révén Oroszország kevésbé függ majd a nyugati piactól – állapította meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Az egyezség részleteit nem hozták nyilvánosságra.

A két ország közötti májusi, 30 évre szóló egyezség szerint az oroszok 400 milliárd dollár ellenében több mint 38 milliárd köbméternyi gázt szállítanak Kínának. Ehhez azonban új gázvezetéket kell építeni. Kínában létezik egyfajta Putyin-kultusz, az orosz elnökről szóló könyvek a bestsellerek közé tartoznak.

A Pew kutatóintézet szerint Kína a világ azon kevés országai közé tartozik, ahol a kelet-ukrajnai válság, s az Oroszország és a Nyugat közötti feszültség növekedése óta nőtt Putyin népszerűsége, 46-ról 66 százalékra. Egy másik felmérés, a Touch Today ugyanakkor 92 százalékos népszerűségi mutatóról számolt be.