Romagyilkosságok - Újabb vádemelések

A romagyilkosságokhoz kapcsolódó, katonai büntetőeljárásra tartozó ügyben négy emberrel szemben emelt vádat hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt a Központi Nyomozó Főügyészség hétfőn a Fővárosi Törvényszéken. Az ügyészség szóvivője közölte azt is: az ügy minősített, így a részleteivel kapcsolatban tájékoztatás nem adható.

A romagyilkosságok ügyében a Budapest Környéki Törvényszék K. Árpádot, K. Istvánt és P. Zsoltot tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre, Cs. Istvánt tizenhárom év fegyházra ítélte. A gyilkosságsorozatban hat ember meghalt, kettő maradandó sérüléseket szenvedett.

A Honvédelmi Minisztérium (HM) tavaly augusztusban közölte, hogy a romagyilkosságok ügyében súlyos mulasztások történtek a Katonai Biztonsági Hivatalnál (KBH). Megállapították, hogy a KBH korábbi vezetői - Kovácsics Ferenc altábornagy, főigazgató és helyettese, Hamar Ferenc nyugállományú vezérőrnagy - súlyos szakmai, erkölcsi és etikai hibákat követett el az ügyben. A titkosszolgálati vezetők a KBH "titkos kapcsolatát" a romagyilkosságok negyedrendű vádlottjával a honvédelmi tárca, a nyomozó hatóság és a parlamentnek az ügyet vizsgáló albizottsága előtt is eltitkolták - írta a HM.

A 2010-es kormányváltás után Hende Csaba honvédelmi miniszter leváltotta a KBH teljes vezetését, és előkészítette a katonai titkosszolgálatok átalakítását. A tárcavezető belső vizsgálat lefolytatására utasította a KBH akkori főigazgatóját a romagyilkosságok ügyében végzett vagy ahhoz kapcsolódó szakmai tevékenység teljes körű feltárására. Hende Csaba a KBH korábbi vezetésének jelentős részét - az osztályvezetőkig bezárólag, összesen 53 embert - menesztette, köztük az ügyben érintetteket.

A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) tavaly szeptemberben feloldotta a romagyilkosságokkal összefüggésben a korábbi KBH-nál végzett belső vizsgálatról szóló összegző jelentés titkosítását. A vizsgálati jelentés összegzésében azt írták: egyértelműen megállapították, hogy Cs. István tartótisztjét szakmai mulasztás terheli, a KBH korábbi vezetése szakmai hibák sorozatát követte el. A KBH belső vizsgálati jelentése Domján László dandártábornoknak, a hivatal akkori főigazgatójának aláírásával 2010. szeptember 4-én készült el. A dandártábornok kifejtette: a romák sérelmére elkövetett bűncselekmény-sorozattal összefüggésben elrendelte a KBH munkájának "törvényességi és szakszerűségi vizsgálatát".

Ennek alapvető céljaként határozta meg annak tisztázását, hogy a KBH titkos információgyűjtő munkája során hogyan érvényesültek a törvényi, illetve más jogi normákban meghatározott előírások, szakmai követelmények. A vizsgálatban kiemelt jelentőséget kapott a bűncselekmények elkövetésében bűnsegédlettel vádolt Cs. István volt szerződéses katona és a KBH kapcsolata. A jelentés szerint Cs. István 2003-ban szerződött a Magyar Honvédséghez. Mint "szkinhed beállítottságú" emberre, 2004 elején figyelt fel a KBH.

A biztonsági tiszt a szükséges ellenőrzések elvégzése során "szélsőséges nézeteiről és garázda személyiségéről szerzett ismereteket", majd 2004 végén titoktartási nyilatkozat és megbízási szerződés aláírásával "szervezetszerű együttműködést" alakított ki vele. A dokumentumból az is kiderül, hogy ezt a szervezetszerű együttműködést a biztonsági tiszt felettese nem hagyta jóvá, így személyes együttműködés keretében, használható információkat szolgáltatott.

Együttműködésüket 2006 júliusában titkos kapcsolatként regisztrálták. Beszervezése után több ügy felderítésében közreműködött, 2007-ben pénzjutalmat is kapott. 2008-ban viszont biztonsági tisztje "hírszerző lehetőségének megszűnése miatt" elkészítette kizárási javaslatát. 2009 februárjában szerződéses jogviszonyát megszüntették, májusban törölték a titkos kapcsolati egységből is. Ezt követően a tartótiszt egy esetben a romagyilkosságokkal összefüggésben, vezetői utasításra találkozott Cs. Istvánnal.

A jelentésben kitértek arra is, hogy 2009 augusztus végén a médiában konkrét tényként írtak a KBH és Cs. István szervezetszerű kapcsolatáról. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága 2009 szeptemberében ténymegállapító vizsgálatot indított, amelynek keretében novemberben Cs. István tartótisztjét is meghallgatták. "A biztonsági tiszt a szervezetszerű együttműködésről vezetői utasításra nem nyilatkozott" - olvasható a jelentésben.

A cikk a következő oldalon folytatódik: