Mazsihisz elnök – Döntsük el: skanzent vagy közösséget építünk

Reményt keltő, hogy a rendszerváltás óta sokak szerint egyfajta zsidó reneszánsz tanúi lehettünk. Mindettől függetlenül azonban a katasztrofális demográfiai adatokban osztozunk a többségi társadalommal, ami a zsidó közösség esetében, ha lehet még drámaibb következményekkel járhat, különösen a vidéki gyülekezetek tekintetében - írja közleményében Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke.

"Az elmúlt hónapokban vitáink kapcsán rendre szóba került a magyarországi zsidó közösség, érezzük ennek negatív következményeit, de fontos, hogy meglássuk akár jó oldalait is! A magyar közéletben már-már egyedülálló módon mi legalább vitatkozunk egymással és ez bizony része a zsidó hagyománynak. Mint ahogy az egység óhaja is…

Mostanság többek között azon folyik a sajtó nyilvánossága előtt zajló vita, hogy miként újuljon meg három olyan rossz állapotban lévő zsinagógánk, amelyek a magyar nemzeti vagyon részét képező egyedülálló műemlékek. A megfogyatkozott zsidó közösség ezeket önerőből még fenntartani is csak nagy nehézségek árán képes.

A magyar kormány – amellyel voltak vitáink – felismerte, lépnie kell a közös épített örökségeink megmentése érdekében, és sok évtizedes elmaradását a miskolci, a szegedi és a budapesti Rumbach utcai zsinagógák felújításával, sok milliárd forintos költségvetési támogatás kilátásba helyezésével igyekszik bepótolni. Részben az összeg, de főként a gesztus miatt fontos a kormány felajánlása, ami reményeink szerint a párbeszéd, a korábbinál harmonikusabb kapcsolat megerősödése irányába vezet.

A milliárdos támogatás nagy segítség a Mazsihisz és az érintett hitközségek számára. Nem szeretnék azon polemizálni, kinek az érdeme a jelentős összegek megszerzése, arról sem, ki miért kapott vérszemet tőle, esetleg milyen hatalmi játszmák zajlanak a háttérben e felújítások kapcsán. Felelős zsidó vezetőkként nem rész célok mentén kell döntéseket hoznunk, hanem a magyarországi zsidó közösség sorsformáló érdekeit szem előtt tartva kell a jövőnket építeni.

Nem az a stratégiai kérdés tehát, hogy életveszély miatt be kell-e zárni a szegedi vagy a miskolci zsinagógát, hanem az, hogy ezekben a pazar építészeti megoldásokkal megálmodott terekben gyarapodó vagy fogyatkozó zsidó közösség fejére hullik-e a vakolat. Most sokaknak csak a milliárdos állami támogatás lebeg a szeme előtt, de a Mazsihisz elnökeként számomra – az épített környezet megóvása mellett – mégis csak az a fontos, lesz-e az elkövetkező években zsidó hitélet a felújított zsinagógákban vagy egy letűnt, múltba révedő kor frissen felújított kirakat-skanzenévé válnak az épületek?!

A magyarországi zsidó közösség legnagyobb kihívása a 21. században a demográfia. A Soá borzalmai, majd az azt követő kivándorlási hullámok és a felgyorsult asszimiláció következtében a zsidó közösség elöregedett, és ha nem változtatunk stratégiánkon, akkor nem leszünk képesek a közösségi tereinket megtölteni még annyira sem, mint ma. Ez még akkor is így van, ha történetesen a magyarországi zsidó közösség Közép-Európa legnagyobbja.

Épp ezért tartom fontosnak, hogy végre ne arról folyjon a vita, hogy ki diszponálhat a felújítási pénzek felett. Ezért javasolta a Mazsihisz vezetősége minden érintettnek, hogy a kivitelezés maradjon meg a magyar kormány hatáskörében.

Nézzünk szembe a tényekkel: az csak az egyik nagy baj, hogy ránk dől a gyülekezet háza. Tudom, most az aktuális feladat az, hogy a romosan kongó zsinagógákat rendbe rakjuk, de valójában azért kell dolgozzunk, hogy olyan zsidó élet legyen a megújult falakon belül és azon kívül egyaránt, amely megállítja közösségünk fogyatkozását!

Felelős zsidó vezetőként fel kell hívnom közösségünk döntéshozóinak a figyelmét arra, hogy végre ne kizárólag épületekben, négyzetméterekben, hitéleti támogatásokban és fejkvótákban, hanem a zsidó közösség épülésében gondolkozzunk. Ehhez első lépésként a fejekben lévő falakat kell lebontani, hogy aztán közösen építkezhessünk. Az építészek tudják, a falak bontása mindig a legveszélyesebb feladat, sok sérülést okozott már a múltban. Ám ha újat akarunk építeni, ebben egymás partnereivé kell válnunk!

Ez nem múlhat személyes szimpátián vagy előítéletek gerjesztette gyűlölködésen, mert mindennel, amit mi kimondunk és teszünk, egész zsidó közösségünk és saját lelkiismeretünk előtt egyaránt számot kell adnunk."

Szerző

Együtt: Az azeri elnök látogatása jól mutatja, hol tartunk

Az Együtt szerint az azeri elnök látogatása jól mutatja hol tart Magyarország. Hajdu Nóra, az ellenzéki párt elnökségi tagja keddi sajtótájékoztatóján a Parlament előtt aközben bírálta a kormány külpolitikáját, hogy az azeri elnök a magyar miniszterelnökkel tárgyalt az épületben.

 A politikus kérdésre kifejtette: nem a német, a brit kormányfő, a francia államelnök "adja egymásnak a kilincset", hanem annak "örülünk", ha az azeri elnök jön Magyarországra látogatást tenni. Hozzátette: miközben a világ és Európa azt ünnepli, hogy a berlini fal 25 éve omlott le, a magyar miniszterelnök az azeri elnököt látja vendégül, akit Hajdú diktátornak nevezett, és megjegyezte, hogy Aliyev az Európai Unió országaiban csak ritkán látott vendég.

"Ennek a látogatásnak az előkészítéséért utazott az elmúlt héten Azerbajdzsánba a magyar külügyminiszter, aki a jelenlegi elnök diktátor édesapjának a sírját - aki KGB-tábornok volt - koszorúzta meg mindössze néhány millió dollár külgazdasági forgalomnövekedést érdekében" - fogalmazott Hajdu Nóra. Hozzátette, hogy a magyar kormánynak vissza kellene térnie az európai fórumokra, a tárgyalóasztalhoz, be kellene fejezni a "kettős beszédet" és akkor újra felelősségteljes partnerként tekintenének Magyarországra. 

A politikus kitért arra, hogy a magyar-amerikai kapcsolatok most vannak a legmélyebb ponton a rendszerváltás óta, korábban Bill Clinton, volt és Barack Obama jelenlegi amerikai elnök is elítélően nyilatkozott Magyarországról. Hajdu Nóra szerint a kormány képviselői bárdolatlan módon, az európai tárgyalási módoknak a semmibe vételével tárgyal baráti szövetséges országokkal, ezek közé sorolta az Egyesült Államokat és Norvégiát is. Úgy vélte, mindez jól példázza, hova jut egy ország külpolitikája, amikor nem az értékek, hanem az érdekek mentén találják azt ki. 

Példátlannak nevezte a NAV vezetők beutazási tilalmát is, amellyel kapcsolatban megjegyezte, hogy Vida Ildikó hétfői látogatása az amerikai nagykövetségen "nemcsak a kínos kategóriába sorolható, hanem tényleg köznevetség tárgyává tette a NAV-nak az elnökét".

Szerző

Lisztet osztanak szegény gyerekek szüleinek

Megkezdődött az idei "Magyarok kenyere" program keretében készült liszt szétosztása, az adományból elsőként a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Alapítvány által támogatott gyermekek nevelőszüleinek adtak kedden Pécsen - adja hírül az MTI.

Korinek László jogászprofesszor, a kezdeményezés ötletgazdája elmondta: az idén összegyűlt mintegy 200 tonna búzából 160 tonna liszt lett, ebből a 970 gyermekről gondoskodó alapítvány 6 tonna kiváló minőségű étkezési és 2 tonna, háziállatok etetésére szolgáló takarmánylisztet kapott. Tudatta azt is, hogy a következő hetekben az erdélyi Dévai Szent Ferenc Alapítvány, a kárpátaljai Nagydobronyi Református Irgalmas Szamaritánus Gyermekotthon, továbbá a hátrányos helyzetű gyerekeket és hajléktalanokat segítő budapesti Oltalom Karitatív Egyesület képviselői is átvehetik a nekik szánt adományt.

A "Magyarok kenyere" 2011-ben indult Pécsről azzal szándékkal, hogy jelképezze a nemzeti összetartozást és a szolidaritást.  A kezdeményezés keretében az ország minden megyéjéből és a külhoni területekről összegyűjtött búzát ünnepélyesen összeöntik és lisztet készítenek belőle, majd azt rászorulóknak juttatják el. Évek óta ebből a lisztből sütik az állami ünnepre szánt, a Szent Jobb-körmeneten megáldott kenyeret és azt a több ezer cipót is, amelyet a Pécsi Jótékony Nőegylet értékesít, hogy a befolyt összegből gyermekek étkeztetését segíthesse. A jótékonysági akció első évében 10, 2012-ben 25, tavaly 100, idén pedig a várakozásokat messzemenően meghaladva, 200 tonna búzát sikerült összegyűjteni.

Korinek László kedden, a liszt szétosztásának megkezdésekor arra hívta fel a figyelmet, hogy közeleg a katolikus hagyományban a jótékonyság kezdetét jelentő Szent Erzsébet napja és advent időszaka is. Úgy vélte, ez eszünkbe kell, hogy juttassa: mindig fontos azokra is gondolni, akik nélkülöznek.

Nohát akkor gondoljunk:

Gyermekszegénység ügyben Magyarország gyakorlatilag már 2012-ben szégyenpadra került.  Az UNICEF akkoriban új deprivációs indexe szerint a fejlett országok sorában a leghátsók között kullogott  Magyarország, de még régiós összehasonlításban is szégyenyteljes és védhetetlen eredményeink voltak. Már Két éve minden harmadik gyerek nélkülözőnek számított Magyarországon, a 18 éven aluli magyarok 31,9 százaléka ugyanis nem fért hozzá a fejlett országokban használatos erőforrásokhoz.

Nyomorult dolog magyar gyereknek lenni - erre már idén októberben hívta fel a figyelmet a hvg.hu

A magyar gyerekek (már) 35 százalékának komoly anyagi nélkülözést kell elviselnie. Még a román gyerekek is jobban járnak, a többi régiós országról nem is beszélve, ahol csak a 6-7 százalékuk kerül ilyen helyzetbe. Magyarország az igazságtalanság és a gyerekszegénység országa – írta Pogátsa Zoltán közgazdász. A német Bertelsmann alapítvány az utóbbi években rendszeresen elkészíti az Európai Unió országainak listáját társadalmi igazságosság szempontjából. Magyarország folyton a lista aljára kerül, idén csak Románia, Bulgária, illetve Görögország volt rosszabb társadalmi igazságosság szempontjából. A legújabb lista azt mutatja, hogy hazánkban különösen drámai az egyik komponens, a gyerekszegénységet jelző mutatónk. 

Szerző