Steinmeier a jogállamiság és demokratikus alapértékek fontosságát hangsúlyozva az ukrán válság kapcsán azt emelte ki, hogy ebben a tekintetben az EU-nak példaképnek kell lennie, és ezért "nem fűződhet kétség ahhoz, hogy valamennyi tagország elkötelezett a jogállami alapelvek és a polgári szabadságjogok iránt".
A magyar miniszter e találkozót megelőzően a Német Külpolitikai Társaságban (DGAP) tartott előadása után hallgatói kérdésekre válaszolva hangsúlyozta, hogy a magyar kormány továbbra is készen áll a konzultációra konkrét kérdésekről, de nem fogadja el „Magyarország, a magyar emberek vagy a kormány demokratikus elkötelezettségének megkérdőjelezését”.
Kiemelte, a magyar kormánynak fontos, hogy partnereit első kézből tájékoztassa, így elkerülve "azokat a félreértéseket és percepciókat", amelynek sokszor "nincsen alapjuk, de olyan átütő erővel érkeznek, hogy nehéz megküzdeni velük".
A magyar külügyminiszter Berlinben a Norvég Alapok ügyével is szembesült ugyanezen az előadáson. Ennek kapcsán leszögezte: Magyarországon "virágzó és szabad civil szféra van", és minden alapot nélkülöz a civil társadalommal szembeni kormányzati nyomásgyakorlásként értelmezni hatósági eljárásokat, amelyek néhány szervezet gazdálkodásával kapcsolatban indultak.
