Megmenekült a Tilos?

Visszavonta a médiahatóság a Tilos Rádió kizárását a 90,3 MHz-re kiírt frekvenciapályázatból – adta hírül a rádió. 

A kizárásról szóló döntéssel szemben ugyanis, mint megírtuk, az adó október végén felülvizsgálati kérelemmel élt, erről pedig a napokban döntött az NMHH médiatanácsa. Részleteket a rádió egyelőre nem árult el arról, a médiahatóság vajon miben ismerte el, hogy hibázott, de a négy oldalas végzés hamarosan közzéteszik. Pedig emlékezetes, a hatóság meglehetősen abszurd indokokkal zárta ki a 23 éve működő rádiót abból a pályázatból, amelyen a Gazdasági Rádió volt az egyetlen vetélytárs: többek között nem beszkennelt üres oldalakat hiányoltak a több mint 400 oldalas pályázati anyagból. A rádió „végtelen háláját” fejezte ki a beadványukért Molnár Adél jogásznak, és hozzáfűzték: „Hogy most pontosan mi is következik, azt még nem egészen tudjuk, nyilván hamarosan erről is kapunk levelet”.

Szerző

Újabb adót vet ki a kormány

Publikálás dátuma
2014.11.13. 15:48
Forrás: Thinkstock
Rendkívüli egészségügyi hozzájárulás megfizetésére kötelezné 2015-ben a dohányipari vállalkozásokat a Fidesz.

Szatmáry Kristóf, a kormánypárt országgyűlési képviselője a parlamentnek csütörtökön benyújtott törvényjavaslatának indoklásában azt írta: az egyszeri teher döntően a magyarországi dohánygyártókat és azokat a bejegyzett kereskedőket sújtaná, amelyek Magyarországon dohányterméket hoznak kereskedelmi forgalomba, azaz "szabadforgalomba bocsátanak". A már szabadforgalomba került termékek nagykereskedői és a dohánytermék-kiskereskedők nem esnének a törvény hatálya alá.

A hozzájárulás alapja a kötelezett 2014-es adóévben elért nettó árbevétele lenne. Az előterjesztés sávosan határozza meg a fizetendő hozzájárulás mértékét: az adóalap 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,2 százalék - de legalább 30 millió forint -, az adóalap 30 és 60 milliárd forint közötti része után 2,5 százalék, az adóalap 60 milliárd forint feletti része után pedig 4,5 százalék.

A sávos fizetési kötelezettség a piacon arányaiban nagyobb részesedéssel bíró dohányipari vállalkozásokat arányosan nagyobb teherrel sújtja, de a kisebb cégek is kénytelenek mindenképpen kivenni részüket az egészségügyi kiadások finanszírozásából - jelezte Szatmáry Kristóf.

Indítványa szerint a kötelezett a törvény alapján megállapított hozzájárulást az adózás előtti eredmény terhére számolja el. Az érintett dohányipari vállalkozásoknak 2015. június 30-áig kellene megállapítaniuk és az adóhatóságnak bevallaniuk fizetési kötelezettségük mértékét. A hozzájárulást a bevallás benyújtására előírt határidőt követő 30 napon belül kellene megfizetni.

A befolyó pénzt kizárólag az államháztartás egészségügyi alrendszereinek finanszírozására fordíthatnák - rögzíti az előterjesztés. Szatmáry Kristóf indoklásában ezzel kapcsolatban azt írta: Magyarországon a dohányzás továbbra is döntő szerepet játszik a betegségek kialakulásában, a halálozási okok között kiemelt helyen szerepel.

Kétségtelen - folytatta -, hogy a dohányzás elleni küzdelem egyik eszköze a dohánytermékek megfelelő mértékű jövedéki adóztatása, ugyanakkor ez a teher nagyrészt a fogyasztókon csapódik le, holott nem viselhetik kizárólag ők a dohányzás egyéni-társadalmi költségeit. A dohánygyártók "személyes" tehervállalása is feltétlenül indokolt - hangsúlyozta.

A fideszes politikus azt is írta, hogy az egészségügyi ellátás színvonalának növelése olyan kiemelt közpolitikai cél, amelyhez mindenképpen biztosítani kell a szükséges anyagi forrásokat.

Vagyis a javaslat célja közlése szerint kettős: érvényt akar szerezni az igazságos közteherviselés elvének, valamint további források bevonásával segíteni kívánja az egészségügyi rendszer átalakítására vonatkozó kormányzati elképzeléseket.

E célokra, valamint a piaci versenyre tekintettel alappal feltételezhető, hogy e teher döntő részben valóban a dohányipari cégeken marad - magyarázta javaslatát Szatmáry Kristóf.

Szerző

Nem hat a megfélemlítés az orosz jogvédőkre

Decemberre halasztotta a döntést az orosz legfelsőbb bíróság a Memorial nevű tekintélyes jogvédő szervezet feloszlatásáról. A testület csütörtöki ülésén határozott a halasztásról. 

A feloszlatást az orosz igazságügy-minisztérium  még szeptemberben kezdeményezte "a törvények és az orosz alkotmány kirívó és ismételt megsértése" miatt. A tájékoztatás szerint a Memorial többszöri felszólítás ellenére sem szüntette meg a tevékenységében és szervezeti felépítésében feltárt törvénysértéseket. A tárca szabálytalannak minősítette az Oroszországban mintegy ötven fiókszervezetet fenntartó Memorial pénzügyeit is. 

A civil szervezet képviselői a legfelsőbb bíróság ülését követően közölték, hogy a november 22-23-ra összehívott konferenciájukon megváltoztatják alapszabályzatukat, és remélik, hogy ez elegendő lesz az igazságügy-minisztérium számára. A tárca képviselője azt közölte, hogy nem állt szándékukban a nem kormányzati szervezet feloszlatása, csupán a törvények betartatását akarták elérni a bírósági eljárással. Az orosz igazságügyi tárca ugyanakkor idén júniusban "külföldi ügynökként" regisztrálta a Memorialt, majd eljárást indított a feloszlatására.

Orosz és külföldi jogvédők a hatóságok fellépését jogtalannak és politikai nyomásgyakorlásnak tartják. A szervezet érdekében kiállt Mihail Fedotov, az orosz államfő mellett működő emberjogi tanács elnöke, s Ella Pamfilova, az orosz törvényhozás mellett működő emberjogi biztos is arra kérte Vlagyimir Putyint, járjon közbe, hogy az igazságügyi tárca vonja vissza a Memorial feloszlatását kezdeményező keresetét.

A nem kormányzati szervezeteket korlátozó, Oroszországban és külföldön is sokat bírált orosz szabályozás szerint ha azok külföldi támogatással működnek és politikai tevékenységet folytatnak, külföldi ügynökként kell nyilvántartásba vetetniük magukat, ellenkező esetben félmillió rubelig (mintegy 3,5 millió forintig) terjedő pénzbüntetéssel sújthatók. A többségükben jogvédő tevékenységet folytató oroszországi civil szervezetek elutasították, hogy nyilvántartásba vetessék magukat, s inkább lemondtak a külföldi támogatásról.

Az egykori szovjet ellenzékiek, köztük az Andrej Szaharov Nobel-békedíjas tudós által 1989-ben alapított Memorial más nem kormányzati szervezetekkel együtt már évek óta kormányzati támadások kereszttüzében áll Oroszországban. A tekintélyes szervezet a sztálini üldöztetések áldozatainak rehabilitációjában, emlékük megőrzésében, valamint az észak-kaukázusi emberjogi helyzet ellenőrzésében is fontos szerepet tölt be.

Szerző