Előfizetés

Kedden "legyártja" a Ház az adótörvényeket

Publikálás dátuma
2014.11.13. 16:50
Forrás: Thinkstock
Ötnapos ülést tart a jövő héten a parlament, amely várhatóan kedden elfogadja a jövő évi adótörvénycsomagot, szerdán pedig megkezdi a 2015-ös költségvetési törvényjavaslat általános vitáját 30 órás időkeretben.

Az Országgyűlés honlapján csütörtökön közzétett napirendi javaslat szerint hétfőn a napirend előtti felszólalások, az interpellációk, az azonnali kérdések és a kérdések után vitáznak a képviselők az adócsomaghoz benyújtott és más előterjesztések összegző módosító indítványáról.

Az érdemi zárószavazások kedd délelőtt lesznek: ekkor fogadhatja el a parlament a 2015-ös adótörvényeket, a főpolgármesternek tényleges vétójogot biztosító önkormányzatitörvény-módosítást, valamint azt az igazságügyi törvénycsomagot, amelynek alapján miniszteri biztos kerülhet a végrehajtói kamara mellé. Módosíthatják továbbá a büntetések végrehajtásáról szóló törvényt is egyebek mellett azért, hogy a jövőben különleges kegyelmi eljárás legyen alkalmazható a tényleges életfogytiglanra ítéltek esetében.

A határozathozatalok után vitázhatnak a képviselők a fair bankokról szóló kormányzati előterjesztésről, pénzügyi tárgyú törvények módosításáról - amely a betétbiztosítást, valamint a pénzügyi közvetítőrendszert érinti -, valamint a 400 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi épületek engedélyezésével kapcsolatos miniszterelnökségi javaslatról. Napirenden lesz továbbá három nemzetközi egyezmény - köztük az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási megállapodás kihirdetése - és az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer továbbfejlesztésével összefüggő törvénymódosítási javaslat.

Szerdától péntekig a jövő évi - a kormány által a banki elszámoltatás büdzséjének nevezett - költségvetési törvényjavaslat általános vitáját folytathatja le a Ház 30 órás időkeretben. A vita szerda délelőtt 40 perces előterjesztői expozéval indul, amit az Állami Számvevőszék elnökének, majd a Költségvetési Tanács elnökének 30-30 perces felszólalása követ. (Ezek a 30 órás keretbe nem számítanak be.) A képviselői felszólalások a 30-30 perces vezérszónoklatokkal kezdődnek.

Bankok - Csak öt maradhat

Öt nagy kereskedelmi bank marad az országban, mivel a szektor a devizahitelek forintosítása, elszámolása és a fair bankokról szóló törvény hatására jelentős konszolidáción és koncentráción megy majd keresztül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója szerint.

Nagy Márton ezt a Magyar Lízingszövetség csütörtöki, Gárdonyban megtartott konferenciáján mondta, hozzátéve, csak azok a hitelintézetek tudnak majd tevékenykedni az országban, amelyek jelentősen növelik hatékonyságukat és egyúttal csökkentik a működési költségeiket. Az ügyvezető hangsúlyozta, hogy a devizahitelek elszámolása, a forintosítás és a fair bankrendszer szabályai a mostaninál versenyzőbb bankrendszert hoznak létre, ahol jelentős koncentráció történik majd.

Nagy Márton rámutatott: a koncentráció a lízing területén még komolyabb lesz, a jövő bankrendszerében a verseny döntően a vállalati hitelezés területére koncentrálódik majd. A lakossági hitelezés oldalán a kamatrések nem lesznek nagyon vonzóak, ráadásul a jövedelemarányos törlesztésnél az MNB maximum 50 százalékos szintet határoz majd meg.

A vállalati hitelezésben viszont az MNB által alapított eszközkezelő is segíti a mérlegek tisztítását és elérhető marad a növekedési hitelprogram és a többi támogatott hitelkonstrukció - fűzte hozzá. A devizahiteles elszámolás bruttó mintegy 942 milliárd, nettó 732 milliárd forintos azonnali veszteséget idéz elő a hazai pénzügyi szektorban, emellett 100 milliárd forintos éves kamatveszteséget is realizál a bankszektor.

Így az esetleges banki összeolvadások, a konszolidáció mellett egyes hitelintézetek ki is vonulhatnak a magyar bankpiacról, ezt a lépést indokolhatja az is, hogy a költség/bevétel mutató a hazai bankrendszerben még az elszámolás előtt is elég "hatékonytalan" volt, nagyjából 60 százalékos szintű.

Az elszámolás után a bevétel 1400 milliárd forintról 1100 milliárd forintra csökken majd, a bevételek nem nagyon növelhetőek, így a 700 milliárd forint körüli összbanki költségek csökkentésére kényszerül a pénzügyi szektor. Összeolvadáskor a költségek 25 százaléka megtakarítható - mutatott rá Nagy Márton. Ha a 8 nagybankból 4 maradna, a költség/bevétel 50 százalékra csökkenhet, egy-egy összeolvadáshoz minimum egy év kell, ezért egy ilyen szintű átalakuláshoz 2-3 évre van szükség.

A fair bankrendszerrel egy sokkal átláthatóbb kamatozás jár együtt, az ügyfelek jobban átlátják majd a kamatokat és a költségeket, a bankváltás pedig sokkal kisebb költségekkel, várhatóan jóval egyszerűbb lesz. Ezek az intézkedések élénkíthetik a versenyt, ha kevesebb bank is marad porondon, az nem biztos, hogy ez a verseny ellen hat, mert egyre hatékonyabb szereplők működnek majd a piacon - fejtette ki az MNB ügyvezető igazgatója.

A törvény alapján egy hitel esetén, a kezdeti kamat-meghatározással együtt, maximum 6-szor lehet átárazni egy kölcsönt. Ha 3-5 éves kamatperiódussal számolunk, ez maximum 18-30 éves időtartamot jelenthet a hitelek maximális futamidejének vonatkozásában – magyarázta az MNB ügyvezető igazgatója.

Tardos Gergely, az OTP Bank elemzési központjának vezetője előadásban elmondta: jövőre lassulni fog a magyarországi gazdasági növekedés, évi 2 százalék körüli növekedés várható 2015-ben. Az idén éves szinten 3,3 százalékos gazdasági bővülést várnak az OTP-nél. Úgy vélte: a második negyedévi kiemelkedő növekedési ütemet számos egyszeri tényező is segítette, amelyek jövőre már nem hatnak. A következő években is gazdasági bővülésre lehet számítani Magyarországon, de az alacsony szintű lehet.

Az államháztartási hiány idén a GDP 3 százaléka alatt marad, jövőre is teljesül a maastrichti elvárás, sőt, 2016-ban 2 százalék alá csökkenhet - tette hozzá Tardos Gergely, rámutatva, a jövő évi költségvetési törvényjavaslatban még nincs jel arra, hogy csökkenne az állam mérete.

Már kezdik a helyi adók emelését az önkormányzatok

Adóemelésekről döntött a kaposvári közgyűlés csütörtöki ülésén. Az építményadó, a telekadó és a magánszemélyek kommunális adójának "csekély mértékű" emelésére tett javaslatot a város címzetes főjegyzője.

A napirend előterjesztőjeként Kéki Zoltán szóbeli kiegészítésében hangsúlyozta: Kaposváron az országos átlaghoz viszonyítva a lakossági adóterhek viszonylag mérsékeltek, Kaposvár az utolsó helyek egyikét foglalja el egy közelmúltban készült, a megyei jogú városok helyi adóztatásáról készített felmérést szerint.

A jövő évi adók esetében sem lesz lényeges változás, csak némi korrekció - fogalmazott. A közgyűlés döntése alapján az általános építmény- és a telekadó mértéke jövőre sem haladja meg a törvény szerinti maximálisan megállapítható adó 50 százalékát, a kommunális adó pedig kivethető legnagyobb összeg 22 százaléka. 

Az építmény- és a telekadó általános mértéke jövőre sem változik. Előbbi esetében marad a négyzetméterenkénti 835 forint, míg a belváros három körzetében 260, az azon kívül eső területeken 155 forint lesz a négyzetméterenkénti telekadó.  A kereskedelmi célra hasznosított épületek 300 négyzetmétert meghaladó hasznos alapterületű része után az építményadó négyzetméterenként 1720 forintról 1852 forintra emelkedik, ami az adómaximum 99,99 százaléka. Teremgarázsok után a jelenlegi 330 forintról 350 forintra nő az adó négyzetméterenként, ami az adómaximum 18,89 százaléka. A kereskedelmi, továbbá biztosítási, távközlési tevékenység és üzemanyagtöltő állomás célját szolgáló telek esetében az adó 310 forintról 336 forintra emelkedik, ami az adómaximum 99,97 százaléka.

A kommunális adó lakásonként 5950 forintról 6500 forintra, míg garázsok, hétvégi házak esetében 5750 forintról 6300 forintra emelkedik, és az előterjesztés szerint "még mindig jelentősen elmarad" a jövő évi 28 624 forint törvényi adómaximumtól, annak 22 százaléka.

Az idegenforgalmi adó vendégéjszakánkénti 400 forint marad, továbbá az iparűzési adó mértéke is a korábbihoz hasonlóan a törvényi maximum, azaz 2 százalék lesz, miként Kecskemét kivételével valamennyi megyei jogú városban.