Magyar-magyar csata Szlovákiában

Szlovákiában szombaton ismét a szavazóurnákhoz járulhatnak a választók. A helyi önkormányzatok összetételéről és az új polgármesterek személyéről dönthetnek. Pozsonyban a Smer várhatóan kisebbségbe kerül, több, túlnyomórészt magyarlakta településen pedig nagy csata várható a Híd és az MKP között.

Jól emlékezhetünk még az éppen egy éve megrendezett szlovák megyei választásra. Európai szintű botrányt keltett, hogy Besztercebánya megye elnökének a neonáci nézeteiről ismert Marián Kotlebát választották meg.

A filmsztár exminiszter

Milan Knazkót akár filmsztárnak is nevezhetjük, hiszen ma is sikerrel vetítik mozijait Szlovákiában és Csehországban egyaránt. A színészkedéssel Csehszlovákia felbomlása után sem hagyott fel teljesen, 2007-ben például egy horrorfilmben vállalt rövid epizódszerepet. Orosz maffiózót alakított.

Már a bársonyos forradalom alatt is gyújtó hangú beszédeket mondott a tömeg előtt, s a független Szlovákia megalakulása után még inkább politika felé irányult figyelme.

1993-1998 között parlamenti képviselő, 1998-ban pedig Mikulás Dzurinda kormányában kulturális tárcavezető lett. Indult az idei elnökválasztáson, amelyen a 14 jelölt közül a 4. helyet szerezte meg.

Kotleba azóta a szlovák belpolitika - egyelőre csak - csendes őrültje lett. Legutóbb augusztus végén hallatott magáról, amikor a megyeházán hatalmas „Stop NATO” transzparenst helyezett el.

Októberben pedig több megyei képviselő kezdeményezett eljárást vele szemben feltételezett pénzügyi visszaélések, hűtlen kezelés miatt.

A megyei választás nem egyenértékű az önkormányzatival. Az országban ugyanis kétszintű az önkormányzati modell: egymás mellett létezik a megyei és a helyi szint.

A szombati voksoláson a képviselő-testületekről, a helyi polgármesterekről születik döntés. Pozsonyban és Kassán a kerületi polgármesterek személyéről is

határoznak. Mivel – mint a pozsonyi Új Szó összeállításában megjegyzi – a polgármestereket közvetlenül választják meg, függetlenek is a képviselő-testületektől, nem tartoznak beszámolási kötelezettséggel e grémiumok tagjainak.

Az eltelt 25 év alatt az önkormányzatok több jogkört kaptak meg az államtól, helyi szinten dönthetnek például az infrastruktúrát érintő beruházásokról, s az önkormányzatok feladata az óvodák, általános iskolák fenntartása.

A polgármestert akkor sem válthatja le a képviselő-testület, ha az többségében más politikai színezetű. Erre csak helyi népszavazás révén van lehetőség.

Az önkormányzati választásra nem költöttek túl sokat a pártok, a hivatalos kampányidőszak csak két és fél hétig tartott.

Igaz, az egyes jelöltek nem szívesen hozták nyilvánosságra, mennyit is költöttek valójában erre a célra. Szlovákiában ugyan a választási törvény rendelkezik arról, hogy a jelölteknek el kell számolniuk költségeikkel, a jogszabály azonban csak 2015 júliusában lép életbe.

Mint a Sme pozsonyi napilap közölte, a civil szervezetek hetven jelöltet kértek fel arra, tegyék közzé a kampányra szánt kiadásaikat, ám mindössze 12-en adtak pozitív választ, köztük a Jobboldali Koalíció pozsonyi polgármesterjelöltje, Milan Knazko.

A legnagyobb jelentősége természetesen épp a fővárosi polgármester-választásnak van. A kormányzó Smer elveszítheti Pozsonyt. Milan Knazko mögé ugyanis már szinte a teljes jobboldali ellenzék felsorakozott, beleértve a kezdettől fogva őt támogató Kereszténydemokrata Mozgalmat (KDH), a Szlovák Demokratikus és Keresztény Uniót (SDKÚ), a Novát, a Hálót (Siet), valamint a Bugár Béla által fémjelzett Hidat.

Eredetileg egyébként a néhány hónapja alakult Háló, amely azóta a második helyen áll (jelentősen leszakadva) a Smer mögött a közvélemény-kutatásokban, önálló jelöltet indított a pozsonyi önkormányzati tisztségért Tatiana Kratochvílová személyében, s kiállt mellette a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS), az SDKÚ, sőt, a Híd is, miután azonban Knazko bejelentette indulását, az eddigi pályafutása során elsősorban a pozsonyi közlekedés javításával foglalkozó Kratochvílovát visszaléptették.

Az érintett igen nehezen nyugodott bele a döntésbe. Kifejtette, más értékeket képvisel, mint Knazko. „A szabályok értelmében vissza lehetett léptetni engem a beleegyezésem nélkül is. Azért indultam, mert azt akartam, hogy a dolgok jobban menjenek ebben a városban” – jelentette ki a SITA hírügynökség közlése szerint

Knazko legnagyobb ellenfele a hivatalban lévő smeres polgármester, Milan Ftácnik lesz. Egy még október 22-én nyilvánosságra hozott felmérés szerint, amelyet az MVK ügynökség végzett, Knazkóra voksolna 34,4 százalék, Ftácnikra pedig 33 százalék.

Amikor azonban a közvélemény-kutatást végezték, még nem léptették vissza Kratochvílovát, aki akkor hét százalékon állt. Sok voksot vehet el Knazkótól Ivo Nesrovnal, akire októberben 17 százalék voksolt volna.

Egyesek szerint utóbbi a Smer „trójai falova”, feltéve persze, ha az utolsó pillanatban nem lép vissza. A függetlenként induló Nesrovnal plakátjai komoly fejtörést okoztak a fővárosiaknak.

„Milanék 25 évig nem adták meg, én majd megadom” – szólt rejtélyes üzenete, de hogy pontosan mit várt volna el Ftácnikéktól, ez nem derült ki. Pozsonyban meglehetősen mocskos kampány zajlott, számos egymás lejáratását célzó röplapot osztogattak.

Ami a magyar többségű településeket illeti, finoman fogalmazva ezúttal sem lehet a Híd és a Magyar Koalíció Pártja (MKP) nagy egymásra borulásáról beszélni. Igaz, helyi szinten van azért példa választási együttműködésre, például Érsekújvárban, illetve Komáromban.

Ez utóbbi településen a helyi MKP elnöke, Czíria Attila indul a városvezetői tisztségért. Somorján viszont nagy csatára lehet számítani a két (részben) magyar gyökerű párt között, itt a 19 képviselő testületi helyre 43-an pályáznak. Igaz, a jelenlegi MKP-s polgármester, Bárdos Gábor ellen senki sem indul.