Továbbra is Moszkvához húz a Fidesz

Publikálás dátuma
2014.11.14. 06:22
Hova vezet a cső? FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGAES/SEAN GALLUP
Sem gazdasági, sem ellátásbiztonsági, sem egyéb okok nem indokolják azt, hogy a Fidesz sürgős beruházásként kezelje a Déli Áramlat elnevezésű orosz gázvezeték magyar szakaszának a lefektetését – állítják szakértők. A csővezeték felgyorsított megépítésével Orbán Viktor nem csak az általa vállalt nemzetközi kötelezettségeket szegi meg tudatosan, hanem a saját „korábbi önmagával” is szembe megy.

Semmilyen körülmény sem indokolja, hogy a magyar kormány sürgős beruházásként kezelje az orosz Déli Áramlat elnevezésű nemzetközi földgázvezeték hazai szakaszának a megépítését. A vezeték bulgáriai részének az építése ugyanis csúszik, anélkül pedig nem helyezhető üzembe a gázszállító rendszer. Gazdasági okok sem szólnak az építési munkálatok felgyorsítása mellett, hacsak az Orbán-kabinet nem kötött valamilyen titkos háttéralkut Moszkvával amiben ennek az építkezésnek a gyorsított megvalósítása is szerepel – nyilatkozta lapunknak Hegedűs Miklós. A GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője úgy véli: bár egyes híresztelések szerint összefüggés lehet lehet a paksi atomerőmű bővítése, az orosz gáz magyarországi bér-betárolása, az ukrán gázszállítások leállítása és a Déli Áramlat kivitelezési munkálatainak a felpörgetése között, minderről azonban eddig nem kerültek nyilvánosságra bizonyítékok. Az ellátásbiztonságot ugyanakkor már csak azért sem fokozza a csővezeték erőltetett ütemű kiépítése, mivel az új földgázszállító hálózat csak akkor működhet majd, ha azt az Európai Unió (EU) is engedélyezi. Erre pedig vélhetően legalább az ukrán-orosz konfliktus rendezéséig – vagyis akár évekig – várni kell majd.

Ismeretes: a brüsszeli Európai Bizottság magyarázatot kér, mert Magyarország a napokban olyan törvényt fogadott el, amely segítheti az orosz Gazprom által megépíteni tervezett Déli Áramlat mihamarabbi létrejöttét, miközben az EU azt szeretné, ha projektben résztvevő uniós tagországok befagyasztanák a tervről folyó tárgyalásokat Moszkvával.

Anna-Kaisa Itkonen, az Európai Bizottság illetékes szóvivője a múlt héten tudatta: az önmagában nem sért uniós jogot, ha Magyarország a földgázvezetékek megépítéséhez és üzemeltetéséhez szükséges engedélyeztetési eljárást különválasztja, ugyanakkor az engedélyeket objektív, átlátható, nyilvános és diszkriminációmentes feltételek alapján kell kiadni.

A szóvivő ugyanakkor úgy vélte, hogy az Országgyűlés elé beterjesztett módosító indítványból nem derül ki, milyen feltételek alapján adhatja ki az építési hozzájárulást az energiahivatal, ezért a nyitott kérdések tisztázása érdekében Brüsszel közvetlen kapcsolatban marad Budapesttel.

A szóvivő szavaiból egyértelműen kiderült, hogy bár a magyar parlament által elfogadott módosító javaslat nem nevesíti a Déli Áramlatot, az Európai Bizottság egyértelműen úgy értelmezi, hogy az annak megépítését hivatott szavatolni. Itkonen arra is kitért, hogy az építési engedélyt rendszerint azt követően adják meg, hogy lefoglalták a vezeték szállítási kapacitásait. Ezzel kapcsolatban világossá tette: az építési engedély semmilyen módon nem lehet hatással, nem jelenthet kötelezettséget a majdani közbeszerzési eljárásra és a vezeték üzemeltetésének a módjára.

Az Európai Bizottság a mostani törvénymódosítást megelőzve már korábban közölte, hogy a Déli Áramlatról Oroszország és az érintett országok között kötött kormányközi megállapodások nincsenek összhangban az uniós joggal, amely azt írja elő, hogy versenyjogi okokból nem lehet ugyanazon a társaságé a vezeték, és a benne szállított földgáz. Bulgária ellen a Déli Áramlattal kapcsolatos közbeszerzési problémák miatt kötelezettségszegési eljárást is indított az Európai Bizottság, ami miatt Szófia fel is függesztette a vezeték építésének az előkészítését.

Az Országgyűlés elé beterjesztett és már el is fogadott törvénymódosító javaslat lényegében azt teszi lehetővé, hogy olyan cég is kaphasson engedélyt földgázvezeték építésére, amely nem rendelkezik gázszállítási engedéllyel. Ilyen felhatalmazása jelenleg az FGSZ Földgázszállító Zrt-nek van. A Magyar Gáz Tranzit Zrt-nek viszont nincs, így ez utóbbi társaság ezen engedély nélkül létesítette a magyar-szlovák összekötő vezetéket. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal döntése értelmében ezért a társaságnak meg kell szereznie az engedélyt, még a magyar-szlovák vezeték üzemeletetésének a beindítása előtt.

A törvénymódosítás azonban annak a tervnek is zöld utat enged, hogy a Déli Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszát az arra létrehozott, magyar-orosz tulajdonú projekttársaság - akár az EU-s egyeztetést is kikerülve - fektesse le. Ennek a cégnek szintén nincs szállítói, illetve rendszer-üzemeltetői engedélye.

A mostani törvénymódosítások nyilvánvalóan sértik az EU-s versenyjogot, emiatt az Unió szinte biztosan kifogásokat fog emelni, és vizsgálatot indít Magyarország ellen. Különösen akkor várható ez, ha az Orbán-kormány a tőle megszokott módon nem átlátható versenytárgyaláson, hanem saját protekcionista gyakorlatának megfelelően választja majd ki a vezetéket megépítő céget. Emellett az uniós versenyjogot figyelmen kívül hagyó engedményeket tesz az üzemtetetési jogok terén az oroszoknak – jegyezte meg Hegedűs Miklós.

Elemzők szerint, amíg az EU főként versenyjog és a belső szabályozás megsértése okán aggódik a Déli Áramlat megépítése miatt, addig az Amerikai Egyesült Államok az orosz gazdasági befolyás erősödése miatt ellenzi a vezeték létesítését. A cső ugyanis ismét Moszkva kezébe adná a térség energia ellátásnak a kulcsát és fékezné a beszerzési források gyors ütemű kiszélesítését, amely az Unióban az elmúlt években már gőzerővel megkezdődött.

Hegedűs Miklós hazánk orosz energiafüggősége növekedésének a veszélyét megerősítve elmondta: abban az esetben, ha elkészül a Déli Áramlat, Magyarországnak nem lesz érdeke újabb, Moszkvától független gázbeszerzési rendszereket kiépíteni. Az újabb vezetékek ugyanis csökkentenék, vagy lehetetlenné tennék az „orosz csőbe” fektetett hatalmas összeg megtérülésének az esélyét és az alternatív gázszállítási lehetőségek mérsékelnék a Déli Áramlaton szállított gázért beszedhető tranzit díjakat. Így többé nem lenne égető szükségünk a cseppfolyósított gáz szállítására alkalmas észak-déli európai gázfolyosó hazai szakaszainak a kialakítására. Ami ismét tartósítaná az orosz gázpiaci érdekek érvényesülését Magyarországon.

Hazánk renitens magatartása miatt az EU részéről újabb kötelezettségszegési eljárások megindítása várható – vélik szakemberek. Akik szerint az Unió akár a közösségi támogatások folyósításának a befagyasztásáig is elmehet. Míg az Amerikai Egyesült Államok akár nyílt, vagy burkolt kereskedelmi, illetve politikai szankciókat alkalmazhat hazánk ellen, ha az Orbán-kormány a gazdasági, politikai és katonai szövetségi kötelezettségeit megszegve a magyar miniszterelnök továbbra is orosz kormányfő, Vlagyimir Putyin "pincsijeként" viselkedik.

Orbán önmagának is ellentmond
A magyar kormányfő nem csak az általa vállalt nemzetközi kötelezettségeket szegi meg látványosan és rendszeresen, hanem a saját „korábbi önmagával” is szembe megy – állítja Szél Bernadett. Az LMP társelnöke úgy véli: Orbán paksi atomerőmű bővítéséhez hasonlóan a Déli Áramlat építése esetében is mást mond és mást tesz.Ezt alátámasztani látszik, hogy Orbán a 2010-ben - különösen amikor Magyarország töltötte be az Unió soros elnöki tisztét -, következetesen és kitartóan kiállt a közös uniós energiapolitika kidolgozása, elfogadása és végrehajtása mellett. Hangsúlyozva, hogy a tagországok összefogása az energiagazdálkodás terén is elengedhetetlen. Mondván: a tagállamok külön-külön alkudozása az orosz féllel célszerűtlen, eredménytelen, és tárgyalási pozíciót romboló mivolta miatt megengedhetetlen. Ehhez képest a Fidesz-kormány most a korábban képviselt álláspontja ellenkezőjét teszi - állítják hozzáértők –, miután a saját maga által javasoltak ellenkezőjét megvalósítva és a vállalt szövetségi kötelmeit semmibe véve csak a saját érdekeit szem előtt tartva „dörgölődzik” az oroszokhoz.Orbán Viktor ugyanakkor önmagát is megtagadja – vélik szakértők. A kormányfő Déli Áramlattal kapcsolatban korábban többször határozottan kijelentette, hogy ellenzi az „orosz csővezeték” hazai szakaszának a megépítését. 2009 júniusában az egyik napilapnak adott nyilatkozatában pedig egyenesen azt követelte, hogy az akkori szocialista kormány állítsa le a vezeték kiépítésére szolgáló magyar-orosz projektcég megalapítását. A Fidesz vezető politikusa akkor azt hangoztatta: "kár belevágnia a baloldali kormányzatnak a cégalapításba", mert a kormánya hatalomra kerülése esetén felszámolják a társaságot. Az Orbán-kabinet megalakítása után azonban olyannyira megváltozott a miniszterelnök hozzáállása, hogy a második Fidesz-kormányzat 2012-ben kiemelt beruházássá minősítette a magyarországi Déli Áramlat szakasz megépítését, amelyre az orosz Gazprommal közös projektcéget is alapított az állami tulajdonban lévő MVM Magyar Villamos Művek Zrt. bevonásával.Eközben a kormánypárt által korábban támogatott, az Európai Unió által is pártolt Nabucco elnevezésű nemzetközi csővezeték- projekt lassú elhalásában - amely ugyancsak a Kaszpi-tenger térségéből szállított volna gázt Magyarországra -, viszont aktívan közreműködött az Orbán-kormányzat. A miniszterelnök minden részvevőt megelőzve még 2011 április 23-án azt is bejelentette, hogy a vezetéképítésben magyar részről résztvevő Mol olajtársaság kivonul a Nabucco gázvezeték-beruházásból. A nyilatkozat akkor még a Mol vezetőit is meglepte.

Már a tervezőasztalon drágul az építkezés
Az olaszok kiszállhatnak az orosz csővezeték építéséből Az olasz Eni olajvállalat ki akar vonulni a Déli Áramlatból, csak a megfelelő alkalomra vár. Ezt most megerősítette Claudio Descalzi, a cég vezérigazgatója, amikor kijelentette: csak akkor foglalkozunk tovább ezzel a projekttel, ha a tőlünk várt beruházás összege nem fogja meghaladni a 600 millió eurót - jelentette a naturalgaseurope.com.Az építkezés fő befektetője a South Stream AG, amelyben fele-fele arányban részesedett a Gazprom és az Eni, amely azonban 15-15 százalékot átengedett a német Wintershallnak és a francia EdF-nek.A projekt költsége a 2010-ben becsült 5 milliárd euróról a múlt év végére több mint 10 milliárd, egyesek szerint pedig 16,5 milliárd euróra emelkedett. Az Eni azonban sosem lenne képes a rájutó 2,4 milliárd eurót elkölteni a vezetékre, mert ez túl kockázatos lenne pénzügyi egyensúlya szempontjából - mondta Descalzi.A Déli Áramlat tenger-alatti szakasza a dél-oroszországi Anapától a bulgáriai Várnáig vezető 930 kilométer hosszú, egymás mellett futó négy külön ágból áll majd. A gázvezeték rendszer 1455 kilométeres szakasza Bulgáriától Szerbián, Magyarországon, Szlovénián és Olaszországon vezet át, emellett osztrák kérésre Ausztriában is épülhet egy szakasza. A Déli Áramlat elágazik Horvátország, Bosznia-Hercegovina és Macedónia felé is.A projekt a tervek szerint 2018-ra éri el teljes kapacitását: évi 63 milliárd köbmétert földgázt szállítanak majd a csövön keresztül Európába. Magyarországra tervek szerint már 2015 végétől érkezhet a gáz a vezetéken. A hazai szakaszon a tervezési és felmérési munkálatok, valamint a környezetvédelmi vizsgálatok zajlanak.

A "függőknek" többe kerül az gáz
Jelentősen többe kerül a földgáz azokban az országokban, ahol magas a fogyasztásban az orosz import aránya. Ez valószínűleg nem az importtól, hanem kifejezetten az orosz importtól való függésnek köszönhető – írja Defacto blogot idézve a hvg.hu.Ésszerűnek tűnik, hogy ha olcsóbb földgázt szeretnénk, akkor a legnagyobb szállítónkkal, Oroszországgal kell barátságban lennünk, és velük kell minél jobb üzleteket kötnünk. Ám nem biztos, hogy jó ötlet a földgáz importon belül nagyon kiszolgáltatni magunkat az oroszoknak.A blog végigveszi, hogy a különböző uniós országokban mekkora az orosz gáz aránya az éves fogyasztásban, és milyen áron szállítanak az oroszok a különböző államoknak. 2013-ban azokban az országokban került sokba a földgáz, ahol nagy volt a fogyasztásban az orosz import aránya. Belgium például nem vett gázt az oroszoktól, és ők 401 dollárt fizettek ezer köbméterért. Viszont Lettországban az orosz gáz aránya 100 százalék volt, és ők 531 dollárt – vagyis 32 százalékkal többet – fizettek. Magyarország nagyjából középen van: gázfogyasztásunk 65 százaléka származott Oroszországból, és 440 dollárt fizettünk ezer köbméter gázért.Ennek az összefüggésnek két magyarázata is lehet. Az egyik az, hogy a sok orosz földgázt használó országok kevéssé férnek hozzá más gázforrásokhoz, így az orosz fél visszaélhet erőfölényével, és magasabb árat szabhat. Azonban az is lehet, hogy nem az orosz gáznak való kitettség számít, hanem általában az importnak való kitettség, így pedig az importfüggőség miatt magasabb az ár.A blog szerzői viszont azt találták, hogy nem önmagában az importfüggőség, hanem az Oroszországtól való importfüggőség vezet magasabb árakhoz. Magyarországon valószínűleg nem az orosz kapcsolat szorosabbra fűzésétől lehetne olcsóbb a gáz, hanem attól, ha több vezetéken férnénk hozzá az orosszal versenyző gázhoz. Ebben nem a látványos, kontinensen átívelő vezetékek segíthetnek (különösen nem a Déli Áramlat, mely szintén orosz gázt hozna), hanem a szomszédos országokba menő vezetékekre lenne szükség, amelyeken keresztül hozzánk is eljuthat az olcsó nyugat-európai gáz. Már a más forrásokhoz való hozzáférés lehetősége is elég lehet ahhoz, hogy az oroszok kénytelenek legyenek árat csökkenteni.

Keletre vagy Nyugatra nyissanak a vállalkozások?

Magyarországnak érdeke a keleti nyitás, de piaci és nem ideológiai alapon - nagyjából ebben az egy kérdésben értett egyet a Polgári Platform, az Eötvös Klub és a Szabad Piac Alapítvány négy meghívott vendége. A Nyugati nyitás konferencia egyebek mellett azt boncolgatta, milyen gazdasági és társadalmi felépítés felel meg az országnak, illetve arról cseréltek eszmét, hogy valóban sikeresebbek-e az illiberális demokráciák. A konferenciát szervező civil szervezetek szerint a jelenlegi kormány keleti nyitás programja ellentétes az ország érdekeivel. Úgy vélik, hogy illiberális demokrácia helyett liberális demokráciára van szükség, amelyben fontos az egyén felelősségvállalása, a tulajdon tisztelete és a jogállamiság megteremtése.

Urbán László közgazdász elmondta, ismerve az export statisztikákat, hogy hazánk kivitelének 75-80 százaléka Európába, illetve az euro-atlanti országokba irányul, ezért indokolt a keleti nyitás- ha van olyan áru, szolgáltatás, ami versenyképes. Azt azonban senki nem gondolhatja, hogy alapvetően megváltozik a magyar külkereskedelem struktúrája. A közgazdász aggályait említette, hogy a magyar kormány nem csak a piacokra akar betörni, de a több ázsiai országra jellemző, az európai mértéket jóval meghaladó állami irányítási modellt is átvenné.

Eleve hibás az a feltevés, hogy van homogén Nyugat és Kelet, hiszen nehéz összehasonlítani például Azerbajdzsánt és Japánt, vagy az USA-t Svédországgal - emelte ki Pogátsa Zoltán közgazdász, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a szabad versenyes kapitalizmusban is jelentős szerepet játszik az állam, például a közbeszerzések révén. A korszerű informatikai ipar bölcsőjében, a Szlicium-völgyben is a magán innovációk mögött állami pénzek is találhatók. Szerinte önmagában a piac széthúzza a társadalmat, gyengíti a középosztályt. Óriási állami befektetésekre van szükség, hogy képzett emberek dönthessenek a paksi erőmű bővítés szükségességéről, illetve a hasonló ügyekről.

Barcza György, a Napi Gazdaság főszerkesztője úgy vélte, Magyarország alternatív utat képvisel az unióban, megtartva a nemzetközi kooperációt, de joga van a népszuverenitáshoz, kijelölni a gazdasági, társadalmi kereteket, megváltoztatni korábbi évtizedek beidegződéseit.

Oszkó Péter üzletember, volt pénzügyminiszter úgy vélte, az új piacok meghódításának gazdaságpolitikája nem kormányfői szintű személyes barátkozásokon dőlnek el. Ettől még a hazai kis és közepes, de akár a nagyvállalatok sem tudnak majd tartós kapcsolatokat kialakítani, új piacokat szerezni a keleti nyitás országaiban. Sikeres piacgazdaságok törtek be a kínai, orosz és más keleti piacokra, amelyek képesek versenyképes termékeket, szolgáltatásokat kínálni. A magyar vállalkozások nagy része erre pillanatnyilag nem képes. Ha a kormány valódi, gazdasági értelemben vett keleti nyitást akarna, megfelelő infrastruktúrát kellene kiépítenie. Hibás a magyar kormány koncepciója az utasításos gazdaság irányításról - mondta Oszkó Péter.

Szerző

Tiltásban a megoldás?

A "fejlettebb országok" népességfogyásának megállításához olyan európai, sőt, világösszefogásra lenne szükség, melyben a család- és népesedéspolitikába nem "csempésznek be" olyan fogalmakat, mint az abortuszhoz való jog - többek között erről is beszélt az emberi erőforrások minisztere kedden a népesedési kerekasztal 5 éves fennállása alkalmából rendezett konferencián. Bár nem állította, hogy a közeljövőben konkrét változások lesznek az abortusz-szabályozás terén, az irány mégis egyértelmű. Jogvédő szervezetek szerint az abortusz tiltása nem hozna eredményt, ellenben tovább mélyítené a népesedési problémákat.

A népesedési kerekasztal konferencián tartott előadásában Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter szó szerint azt mondta, hogy a gyerekszám-csökkenés megállításához "olyan európai és világösszefogásban kell gondolkodni, ahol (...) a világ demográfiai helyzetével való foglalkozás ürügyén nem csempésznek be olyan fogalmakat a családpolitikába, a népesedéspolitikába, mint például az abortuszhoz való jog".

 Alig burkolt "cigányozás" a minisztertől

Balog Zoltán a konferencián arról is szólt, hogy a jelenlegi 1,3-as átlaghoz képest 2,1 gyermek vállalására lenne szükség ahhoz, hogy a népességszám megmaradjon.

Vélekedése szerint azonban vannak olyan észak-kelet borsodi és Északkelet-Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei települések, ahol az átlag 2,39 - "csakhogy ezek a gyerekek olyan hátrányokkal élő családokba születnek bele, hogyha nem lesz jó családpolitikánk, akkor ezek a gyerekek teherként fognak megjelenni a szociális ellátórendszerben" - mondta az emberi erőforrások minisztere.

A konferenciáról és az ott elhangzottakról a Vs.hu közölt tudósítást (nem sokkal korábban az MTI is leadott egy nagyobb anyagot, amelyből valamiért az abortusszal kapcsolatos rész kimaradt - szerk.).

A Vs.hu "Balog Zoltán kiűzné a családpolitikából az abortuszhoz való jogot" címen megjelent írását követően az Emmi helyreigazítást kért, szerintük ugyanis Balog nem állított ilyeneket.

"A miniszter szavaival arra utalt, hogy a demográfiai helyzetet a családok támogatásával, pozitív intézkedésekkel és nem más eszközökkel kell megoldani hosszú távon.

A terhesség-megszakítás jogszabályi környezetével kapcsolatban semmiféle változásról, módosításról nem beszélt a tárcavezető".

Valóban nem beszélt, ahogy a hírportál sem azt állította, hogy a miniszter bármiféle konkrét változtatásokat helyezett kilátásba - csupán jelezte, hogy a hivatalos álláspont szerint ez lenne - és hangsúlyosan csak "lenne" - a helyes út. Ettől függetlenül közölték a helyreigazítást, Balog előadásáról készült hangfelvétel idevágó részletével együtt.

A miniszter szerint a legfőbb cél az, hogy többen szülessenek, mint ahányan meghalnak. Kérdés: vajon az abortusz korlátozása, esetleg betiltása valóban javítaná-e a népesedési problémákat?

Spronz Júlia, a Patent Jogvédő Egyesület vezető munkatársa szerint a válasz egyértelmű: nem. Szerinte nemcsak a betiltás, de már a szigorítás is azt eredményezné, hogy az abortuszok száma egyáltalán nem csökkenne, ellenben egyre nagyobb számban fordulnának elő az illegálisan végzett gyermekelhajtások, a korlátozásból fakadó veszélyeket számtalan ország példájával is lehetne bizonyítani.

"Nem ott szülnek több gyereket, ahol az abortuszt korlátozzák, a születések számának csökkenéséhez vezető megoldást nem az ilyen kormányzati intézkedések hozzák meg. Ott születik több gyerek, ahol a nőknek, az anyáknak jobb a helyzete, ahol ésszerű és jól kidolgozott gyermekellátási rendszer működik" - vélekedik a jogvédő.

Bence Rita, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Önrendelkezési programvezetője lapunknak úgy nyilatkozott: nem az abortusz betiltására, sokkal inkább hatékonyabb felvilágosító munkára, ingyenes és hozzáférhető fogamzásgátló szerek bevezetésére, ésszerűbb, diszkriminációtól mentes támogatási rendszerre, a szülés kórházi körülményeinek javítására lenne szükség.

A TASZ álláspontja szerint a terhesség és a gyermek nem politikai eszköz. Az állam nem avatkozhat be a nők életébe, a kedvezőbb demográfiai mutatók elérése érdekében nem korlátozhatja, legfőképp nem tilthatja be az abortuszt, hiszen ezzel a népesség nem, de az illegális abortuszok száma növekszik, amelyek veszélyeztetik a nők életét és egészségét, megakadályozva esetleg a későbbi gyermekvállalást.

Álláspontjuk szerint csak az olyan abortusz-szabályozás elfogadható, amely biztosítja a nők önrendelkezési jogát, és mindenki számára hozzáférhetővé teszi a legális és biztonságos abortuszt.

Szerző