Keletre vagy Nyugatra nyissanak a vállalkozások?

Magyarországnak érdeke a keleti nyitás, de piaci és nem ideológiai alapon - nagyjából ebben az egy kérdésben értett egyet a Polgári Platform, az Eötvös Klub és a Szabad Piac Alapítvány négy meghívott vendége. A Nyugati nyitás konferencia egyebek mellett azt boncolgatta, milyen gazdasági és társadalmi felépítés felel meg az országnak, illetve arról cseréltek eszmét, hogy valóban sikeresebbek-e az illiberális demokráciák. A konferenciát szervező civil szervezetek szerint a jelenlegi kormány keleti nyitás programja ellentétes az ország érdekeivel. Úgy vélik, hogy illiberális demokrácia helyett liberális demokráciára van szükség, amelyben fontos az egyén felelősségvállalása, a tulajdon tisztelete és a jogállamiság megteremtése.

Urbán László közgazdász elmondta, ismerve az export statisztikákat, hogy hazánk kivitelének 75-80 százaléka Európába, illetve az euro-atlanti országokba irányul, ezért indokolt a keleti nyitás- ha van olyan áru, szolgáltatás, ami versenyképes. Azt azonban senki nem gondolhatja, hogy alapvetően megváltozik a magyar külkereskedelem struktúrája. A közgazdász aggályait említette, hogy a magyar kormány nem csak a piacokra akar betörni, de a több ázsiai országra jellemző, az európai mértéket jóval meghaladó állami irányítási modellt is átvenné.

Eleve hibás az a feltevés, hogy van homogén Nyugat és Kelet, hiszen nehéz összehasonlítani például Azerbajdzsánt és Japánt, vagy az USA-t Svédországgal - emelte ki Pogátsa Zoltán közgazdász, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a szabad versenyes kapitalizmusban is jelentős szerepet játszik az állam, például a közbeszerzések révén. A korszerű informatikai ipar bölcsőjében, a Szlicium-völgyben is a magán innovációk mögött állami pénzek is találhatók. Szerinte önmagában a piac széthúzza a társadalmat, gyengíti a középosztályt. Óriási állami befektetésekre van szükség, hogy képzett emberek dönthessenek a paksi erőmű bővítés szükségességéről, illetve a hasonló ügyekről.

Barcza György, a Napi Gazdaság főszerkesztője úgy vélte, Magyarország alternatív utat képvisel az unióban, megtartva a nemzetközi kooperációt, de joga van a népszuverenitáshoz, kijelölni a gazdasági, társadalmi kereteket, megváltoztatni korábbi évtizedek beidegződéseit.

Oszkó Péter üzletember, volt pénzügyminiszter úgy vélte, az új piacok meghódításának gazdaságpolitikája nem kormányfői szintű személyes barátkozásokon dőlnek el. Ettől még a hazai kis és közepes, de akár a nagyvállalatok sem tudnak majd tartós kapcsolatokat kialakítani, új piacokat szerezni a keleti nyitás országaiban. Sikeres piacgazdaságok törtek be a kínai, orosz és más keleti piacokra, amelyek képesek versenyképes termékeket, szolgáltatásokat kínálni. A magyar vállalkozások nagy része erre pillanatnyilag nem képes. Ha a kormány valódi, gazdasági értelemben vett keleti nyitást akarna, megfelelő infrastruktúrát kellene kiépítenie. Hibás a magyar kormány koncepciója az utasításos gazdaság irányításról - mondta Oszkó Péter.