Kossuth Rádió;Orbán;beutazási tilalom;

- Orbán is "papírfecnizik", szerinte komolytalan a beutazási ügy

Orbán Viktor miniszterelnök pénteki szokása szerint ismét üzent a Kossuth Rádión keresztül, ma éppen azt, hogy szerinte az amerikai beutazási tilalmi ügy egyre inkább elveszíti komolyságát, "egyre zavarosabb az egész dolog".

Orbán Viktor a közrádió reggeli műsorában a gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár csütörtöki sajtótájékoztatóján elhangzott jelzőit használva  minősítette az amerikai nagykövetség által átadott dokumentumokat: ,"se aláírás, se fejléc, se pecsét, ez egy fecni" - így a magyar kormányfő.

Magyar Levente gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár csütörtökön az Országház előtt mutatott be egy kétoldalas dokumentumot, amelyet a múlt héten az amerikai külképviselet egy beosztott diplomatája adott át a tárcának a kitiltási ügy mögött húzódó bizonyítékok gyanánt, az államtitkár szavai szerint "egy papírfecnit" kaptunk. 

Orbán Viktor a Kossuth Rádióban azt is közölte, ha magyar nagykövet adna oda egy ilyen papírt egy kormánynak, másnap haza kellene rendelnie. A miniszterelnök az ügy érdemi részéről annyit mondott, hogy  ha a beutazási tilalommal sújtott Vida Ildikó adóhatósági elnök be is nyújtaná lemondását, ő erősen elgondolkozna azon, hogy elfogadja-e. Indoklásképpen a kormányfő hangsúlyozta:  nem szeretne precedenst teremteni, hogy egy külső állam megvádol egy köztisztviselőt, de nem ad át bizonyítékokat, mégis eléri a leváltást. A miniszterelnök a jelenlegi elnök melletti kiállását azzal is nyomatékosította, hogy közölte: stabilizálni kell a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) működését a NAV mostani vezetésével.

Orbán Viktor mindazonáltal megismételte:  korrupcióügyben tartani kell a zéró tolerancia elvét. Vida Ildikótól pedig elvárja, hogy betartsa azt az ígéretét, amely szerint mindenkit beperel, aki olyan állítást tett, ami nem felel meg a valóságnak.

"Nyilvánvaló, hogy történnek Magyarországon áfacsalások" - váltott a kormányfő a kitiltási ügy hátterére, ám szerinte közben az áfabevétel évről évre nő, vagyis az ország pénzügyi stabilitása szempontjából az adóhivatal egyre javul, míg a vele szembeni vádak egyre erősödnek. "Hogy a kettő dolog összefügg-e vagy sem, azt nem tudom megállapítani" - ismerte be.

Magyarország újabb amerikai nyomásgyakorlásra számíthat"
A lengyel külügyi intézet  szerint az Egyesült Államokkal feszült viszonyba került magyar kormány a nyomásgyakorlás további eszközeire számíthat Washingtontól. Az egyes kormányzati tisztségviselőkkel szemben elrendelt beutazási tilalmat tágabb geopolitikai kontextusban, méghozzá Kijev és Oroszország szembenállása felől érdemes vizsgálni. A Fehér Ház magyar kormánnyal kapcsolatos stratégiáját jelzésnek kell tekinteni mind az új Európai Bizottság, mind a közép-európai országok irányában.

Arra a felvetésre, hogy nem az Oroszország illetve a Nyugat szembenállása kérdése alapján kell-e értelmezni ezt a konfliktust, Orbán Viktor azt felelte:  ez egy logikusnak hangzó, de veszélyes feltételezés. Ugyanis "ez nem kevesebbet jelentene, mint hogy egy külpolitikai vitában (...) egy nagy állam egy kisebbel szemben egyes állampolgárokkal szembeni, meg nem alapozott rágalmazási hadjáratot folytat, hogy befolyásolja egy ország politikáját. Ez egy olyan súlyos vád lenne az Egyesült Államokkal szemben, aminek a megfontolását is szeretné elutasítani.

"Mi az Egyesült Államoknak szövetségesei és barátai vagyunk" - hangoztatta Orbán Viktor, aki percekkel előtte "fecninek" minősítette a nagykövetség által átadott dokumentumokat - majd nyomatékosította: "Én nem merem vádolni az Egyesült Államokat azzal, hogy nyers gazdasági érdekek miatt rágalmazási hadjáratot folytat egy ország ártatlan állampolgáraival szemben".

A miniszterelnök a rádióinterjúban egyúttal ismét kiállt a Déli Áramlat megépítésének szükségessége és a paksi atomerőmű orosz részvétellel történő bővítése mellett.

A kormány tárgyal külföldi kézben lévő bank, bankok megvásárlásáról

Orbán Viktor emlékeztetett, nemrégen vásárolták vissza az MKB Bankot, de úgy látja, akár túl is teljesíthetik azt a kormányzati vállalást, amely szerint a magyar pénzügyi rendszerben a pénzintézetek több mint 50 százaléka magyar kézben lesz. "Könnyen lehet, hogy a 60 százalékot is elérjük vagy fölé megyünk" - mondta. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy bár "meg kell vásárolni néhány bankot", utána ezeket elérhetővé kell tenni magyar tulajdonosoknak. Arra a felvetésre, hogy a sajtóban a Budapest Bank neve forog, Orbán Viktor úgy reagált: semmilyen üzleti kérdést nem tud megerősíteni.

A hiteleket érintő törvényi változtatásokkal a kormány ezermilliárd forintot irányít át a bankoktól az emberekhez

Így fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök a devizahitelek forintosítása, illetve a "bankok elszámoltatása" kapcsán. (Ha az üzenet esetleg nem lenne világos: a kormány a bankoktól elveszi és az embereknek adja ezt a sok pénzt.)

"Valóban volt arról szó, hogy majd a forintosítással tesszük ezt, és nem az elszámoltatással, de a bíróság közben olyan döntést hozott, hogy ezt a célt - hogy ezermilliárdot a bankoktól vissza tudjak terelni az emberekhez - végül is az elszámoltatással tudjuk elérni" - közölte a kormányfő. Összegzése szerint a kormány elérte céljait, köztük a törlesztőrészletek csökkenését, valamint azt, hogy a forinthitelesek nem járhatnak rosszabbul, mint a most megsegített devizahitelesek.

Orbán Viktor miniszterelnök (j) a Magyar Rádió stúdiójában, ahol interjút adott Kiss Gábor Istvánnak (b) a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában 2014. november 14-én. MTI Fotó: Soós Lajos

Orbán Viktor miniszterelnök (j) a Magyar Rádió stúdiójában, ahol interjút adott Kiss Gábor Istvánnak (b) a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában 2014. november 14-én. MTI Fotó: Soós Lajos

Egyszóval minden szép és jó lesz. Ezt az álláspontot egyébként több szakértő vitatja. A közrádió stúdiójában azonban nincsenek "szakértők", és olyan riporterek sem nagyon, akik valódi kérdéseket tennének fel. 

Elkészítette a devizahiteladósokkal való elszámolás várható mérlegét a jegybank, sőt az is kiderült, hogy a forintosítás induló kamata megegyezik majd a devizahitelek egykori kamatszintjével. Surányi György, egykori jegybankelnök viszont úgy vélekedik: a mintegy 120 ezerre tehető jelenlegi, késedelembe esett hiteladós helyzetének orvoslásáról megfeledkezett a kormány, illetve az elszámoltatás szakmai hátterét kidolgozó Magyar Nemzeti Bank - írta lapunk csütörtökön 

A cikk a következő oldalon folytatódik

A lengyel külügyi intézet (PISM) szerint az Egyesült Államokkal feszült viszonyba került magyar kormány a nyomásgyakorlás további eszközeire számíthat Washingtontól, például problémák adódhatnak Magyarország új amerikai nagykövetének 2015 januári kinevezésével, sőt akár gazdasági szankciók életbe léptetése is felmerülhet.