Kell a dohány a kormánynak

Döbbenten fogadta a dohányipar a legújabb, teljesen váratlanul felbukkant törvénytervezetet, a központi dohányárú elosztásról. A gyártók, forgalmazók még fel sem ocsúdtak az ágazatot sújtó egészségügyinek elkeresztelt adó okozta sokkból. Szakemberek szerint a Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő benyújtotta javaslat újabb lökést adhat a csillapulni látszó fekete cigaretta kereskedelemnek.

Sokkolta a dohányipar szereplőit az új trafiktörvény tervezet, amelyet több tárcának elküldött a héten a Miniszterelnökség és egy úgynevezett dohány-kiskereskedelmi ellátó létrehozásáról szól - írta meg a 444.hu. A Népszava információi szerint az öt legjelentősebb dohányipari szereplő már válságtanácskozáson igyekszik közös állásfoglalást kialakítani az új adóról, illetve az ellátóról.

A dohányárudák ma még saját belátásuk szerint vásárolhatják meg árukészletüket, de 2015. május elejétől a dohánygyárak, nagykereskedők kizárólag ennek az "ellátónak" adhatnák el a termékeiket és a trafikok is csak onnan vásárolhatnának. Akár évi akár 5-6 milliárd hasznot is elkönyvelhetne a központi elosztó - becsülte a honlap.

Kérdés, hogy a trafiktulajdonosoknak lesz-e elegendő forgótőkéjük ahhoz, hogy az áru átvételétől számított 15 napon belül kicsengessék az ellenértékét. Az újsütetű ellátónak viszont két hónapja lesz a számlái rendezésére. A kormány verseny nélkül, egy igen szűk körből is kiválaszthatja a befutót – olvasható a még tárcakörözésen levő tervezetben. A szövegben rögzített feltételeknek leginkább a Continental cég felel meg, amelyik kétségkívül magyar tulajdonú és az első trafiktörvénynek is nagy nyertese volt. A cég tulajdonosához, Sánta Jánoshoz vagy rokonaihoz kötődő vállalkozások összesen 500 trafik koncesszióját nyerték el. Nem mellesleg e körhöz közel áll Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter is.

Jelenleg a hivatalos becslések szerint a hazai fekete dohánykereskedelem aránya eléri a 12 százalékot. Tóth Attila, a British American Tobacco (BAT) szabályozási és kormányzati kapcsolatokért felelős vezetője a Népszavának elmondta, ez alulbecsült adat. A teljes dohánytermék skála 14-15, de a cigaretta több mint 20 százalékát illegálisan értékesítik.

A NAV becslése szerint a múlt év elején 5,8 százalékos feketepiac a trafik koncesszió bevezetését követően 11,8 százalékra ugrott év végére. A 2013. elején még "csak" 650 millió év végére 1080 millió szálra gyarapodott. Egy 20 szálat tartalmazó doboz átlag ára 900-1000 forint. Az új extra adó miatt becslések szerint 70-80 forinttal drágulhat egy doboz cigaretta, miközben a legnépszerűbb "fekete" cigi a fehérorosz Fest 450-500 forint. A belorusz gyártól 40 eurócentért ( 150-160 forintért) vásárolható meg egy doboz 20 szálas Fest.

Tóth Attila közölte, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhatóság (NAV) erőfeszítéseinek köszönhetően legalább megállt a fekete piac növekedése. Ez a tendencia fordulhat meg, ha az országgyűlés elfogadja az egyszeri, az árbevételre vetített, sávosan 0,2, 2,5 és 4,5 százalékos egészségügyi hozzájárulási adót előíró törvényjavaslatot.

Egyre többen váltanak át a "gyári" cigarettáról a finomra vágott dohányra, a sodrott cigarettára. Ezen azonban alig van haszna a gyáraknak, mert túl magas az adótartalma.

Tóth Attila lapunknak megerősítette, hiába állítja a kormányzat, hogy az új adót nem háríthatja át a dohányipar a fogyasztóra, nem lesz más lehetőségük. A BAT 20 év alatt több mint 50 milliárd forintot fektetett be Magyarországon. Legutóbb 2014. szeptemberében adták át Varga Mihály gazdasági miniszter jelenlétében az 9 milliárd forintos beruházással épült gyárukat, miközben 2011-2013. között már 20 milliárd forintos veszteséget könyvelhettek el. A BAT-nak 2015-ben több mint 3 milliárd forintot kellene befizetnie egészségügyi adóként.

Hasonlóképpen nyilatkozott az MTI-nek Fábiánné Szabó Lívia, az Imperial Tobacco Magyarország Dohányforgalmazó Kft. vállalati kapcsolatok igazgatója. A törvényjavaslat mindenképpen hátrányosan érinti azokat a cégeket, ahol a különadó a 2,5, illetve a 4,5 százalékos sávba esik - közölte. A cégek maguk döntik el, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén milyen intézkedést tehetnek az új közteher kigazdálkodására, ez jelentheti a cigaretta árának emelését is - fogalmazott az igazgató.

Az adókról szól a jövő hét

Az adótörvényhez benyújtott módosításokról hétfőn döntenek az Országgyűlésben. Korábban az Orbán kormány azt hangoztatta, hogy befejeződött az adórendszer átalakítása, most mégis ágazatok hördülnek fel a tervezett változtatások miatt.Az Együtt - a Korszakváltók Pártja szerint a kormány csak az elmúlt napokban 75 milliárd forintnyi megszorítást tervezett be a költségvetésbe. Ebbe a körbe tartozik egyebek mellett, hogy a buszokra is kivetnék e-útdíjat és, igaz külön törvényben, a dohányipari cégekre különadót rónának ki. A korábban hangoztatott elvekkel ellentétben erősödik az újraelosztás. A költségvetési bevétel GDP-arányos része 2000-2004 között 43,2 százalék volt, 2010-ben 45,6 százalék, a 2015-ös költségvetésben pedig már 49,3 százalékkal számolnak.A mezőgazdaság sem maradhat ki az adónövelésből. Igaz, ezt a kormány ügyesen a szinte teljesen forráshiányossá tett önkormányzatokra bízta.

A települések, élve az új jogosítványukkal, 2015-től földadót vethetnek ki a földtulajdonosokra. Egyelőre a 20 hektárnál nagyobb birtokok gazdái számíthatnak az újabb közteherre. Azt egyelőre nem tudni, hogy mekkora lehet majd a földadó mértéke és lesz-e felső határa.Az MSZP szerint az élelmiszerbiztonsági felügyeleti díj emelésével jövőre 33 százalék lesz az élelmiszerek áfája az üzletek nagy részében. Az adótörvényekben sávosan, a legnagyobb árbevételű láncok esetében az árbevételhez kötötten 0,1 százalékról 6 százalékra emelkedő díj valószínűleg nem jelent azonnal áremelkedést a lakosságnak. Először a termelőket és a feldolgozókat érinti hátrányosan, amelyek előbb vagy utóbb áthárítják majd a terheket.A "rezsicsökkentés" kormánya az áram, a földgáz és a szén esetében is csöndben emeli az energiaadó mértékét is.Nő a reklámadó is, 40-ről 50 százalékra, ami ismét csak az RTL helyzetét súlyosbítja. A munkavállalók nagy tömegét érinti majd a cafeteria-kedvezmények megnyirbálása, amely a korábbi 500 ezer forint helyett várhatóan csak 200 ezer forintig adózhat kedvezményesen, e fölött 450 ezer forintig kizárólag Szép kártya adható a a 35 százalékos adókulccsal. Egyébként 51 százalék fölötti elvonás sújtja a juttatást.