Bünteti a nagyokat a kormány

Az adótörvények módosításaival a pénzügyi kormányzat néhány 10 milliárd forintos többletért feladja a stabilitás jogos igényét. Ugyanakkor új adónemeknek a rendszerbe történő iktatásával bizonytalanságot teremt a gazdasági élet megcélzott szereplőiben, gyakran politikai céllal, az ellehetetlenítés, a kiszorítás érdekében. Az Országgyűlésben holnap szavaznak a 2015. évi adócsomagról.

A jövő évi adótörvényekben már csak halvány nyomát lehet felfedezni annak, mintha a Fidesz kormányzat családbarát politikát folytatna. Mindössze az első házasságukat megkötők csekély adókedvezménye utal a korábban sokat hangoztatott érvre. Ezzel szemben szaporodtak a néhány milliárdos pluszbevétellel kecsegtető módosítások.

Az utolsó pillanatokban vált világossá - a többi között -, hogy a reklámadó legfelső kulcsát 40-ről 50 százalékra emelik. Ennél, az egyébként büntető jellegű adónál is fellelhető az az egyértelmű cél, hogy politikai érdekek állnak a kormánypárt érdekében, és nem a Tállai András államtitkár által emlegetett arányos közteherviselés volt az ok.

Abban viszont meghátrált a kormány, hogy nem mondja fel a Norvégiával való áfa-visszatérítés viszonosságát, ami a skandináv állammal szemben ugyancsak megkülönböztető jellegű lett volna.

Kiterjesztenék viszont az e-útdíjat a buszokra is, ez becslések szerint 20 százalékkal dobhatja meg a távolsági buszozás viteldíjait. Változhat a pálinkatörvény is, igaz ebben az Unió kötelezettségszegési eljárása is közrejátszott. Az otthon főzött párlat után évi ezer forint átalányadót kellene fizetni január 1-től. A bérfőzőkben egy liter 50 százalékos pálinka után 835 forint jövedéki adót kérhet az állam, 50 liter felett ennek dupláját.

Ha kedden áldásukat adják rá a képviselők, jövőre a szappan, a sampon, a mosószer után is termékdíjat kell fizetni. Kivetik ezt a sarcot valamennyi kozmetikai szerre, a dezodorokra és még a lakásillatosítókra is. A kormány lecsap a művirágokra, jövőre ezekre brutális mértékű - kilónként 1900 forintos - termékdíjat kell fizetni. A művirághasználóknál alighanem többeket érint, hogy ezután az irodai papírokra is kiveti ezt a díjat a kormány.

A félsertés áfájának csökkentése mintájára a javaslat a szarvasmarhára, kecskére és a juhra is kiterjesztik az öt százalékos általános forgalmi adót.

A cégek pedig az eddigi sport és filmtámogatás mellett jövőre a felsőoktatási intézményeknek juttatott forintjaik után is igénybe vehetnek adókedvezményt.

Az utolsó napokban érkezett be az a kormánypárti képviselői indítvány, amely a dohányipart sújtó különadót vezetne be. A rendkívüli egészségügyi hozzájárulásnak nevezett sarc egy újabb vállalati különadó, amit sávosan kell megfizetni, az árbevétel arányában a magyarországi dohánygyártóknak és azoknak a bejegyzett kereskedőknek, amelyek Magyarországon dohányterméket hoznak kereskedelmi forgalomba. A hirtelen ötlet tíz milliárdot hozhat a költségvetésnek, ha sikeres lesz nem kizárt, hogy hosszabbít a kormány....

A tervezett intézkedések közül az egyik legnagyobb felháborodást a cafetéria adómértékének negyven százalékos emelésének terve e váltotta ki. Úgy tetszik a béren kívüli juttatásnál lassan tisztázódik a helyzet, félig visszavonulót fújt a kormány. A módosító indítvány kitüntetett helyet ad a SZÉP-kártyának, a többi elem esetében 200 ezer forint lett az a korlát, amely alatt a jelenlegi (35,7 százalékos) adóteher nem változik. A SZÉP-kártyára utalt összegeknél ez a korlát 450 ezer forint lesz. A hagyományos cafetéria-elemek 200 ezer forint feletti részénél 51,7 százalékra nő az adóteher, a SZÉP-kártyánál ez csak a már említett 450 ezer forint felett emelkedhet erre a szintre, viszont a kormány lemondott arról, hogy e feletti juttatásnál 65,79 százalékos adót vezessen be.

Rosszul járhatnak a nagybirtokosok: jövőre a települések földadót is vethetnek ki rájuk - a Világgazdaság véleménye szerint. Az adótörvény tervezete szerint az önkormányzatok új települési adót vezetnek be, amely lehet bármilyen adó, ha annak működtetését törvény nem tiltja, de nem terhelhet olyan adótárgyat, amelyre törvényben meghatározott - akár központi, akár helyi - közteher vonatkozik. Ma egy hektár föld éves bérlete megegyezik a földalapú támogatás nagyságával, ami 65-70 ezer forint. Adót Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke szerint, az önkormányzatok csak 20 hektár fölött vetnének ki, hektáronként nagyjából 5 ezer forintot lenne.

Akár 6 százalékpontos áfaemeléssel ér fel az élelmiszerbiztonsági-felügyeleti díj növelése az MSZP szakértőinek számítása szerint, ami azt jelenti, hogy jövőre az élelmiszerek áfája gyakorlatilag a 27 százalék helyett 33 százalékos lesz. A felügyeleti díj eddig egységes volt, a termelők, feldolgozók és a kereskedők árbevételük 0,1 százalékát fizették be az államnak. 2015-től viszont ez a közteher 6 százalékig nőne, az árbevétel arányában.

Az eredeti tervekhez képest módosulhat a befektetési alapok megadóztatása is. Korábban a forgalmazási díj lett volna a vetítés alapja, azonban ennek könnyű kijátszhatósága miatt, az új változat szerint az alapok vagyona után kell majd adózni és az adónem mértéke 0,05 százalék lesz. Ebből is tíz milliárdot vár a kormány. Az adót az alapkezelők feltehetően áthárítják az ügyfelekre, így alacsonyabb lesz a hozam, ezáltal újabb módszere adódott a kormánynak, hogy minél nagyobb mértékben az állampapírok felé terelje a lakossági és az intézményi megtakarításokat. Ez is tipikus példája annak, hogy nemzetgazdasági tekintetben csekély összeg miatt belenyúl a kormány a piaci folyamatokba.

Szigetvári: Vissza kell vonni a trafiktörvény 2-t

A kormánynak vissza kell vonnia az új trafiktörvény tervezetét - jelentette ki Szigetvári Viktor, az Együtt társelnöke szombati budapesti sajtótájékoztatóján. Semmi szükség nincsen a kis- és nagykereskedők között egy közvetítő cégre" - mondta az ellenzéki politikus. A kiskereskedők jelentős része veszteséget termel, komoly likviditási problémákkal küzd. Szigetvári Viktor azt mondta, a Continental cég, amely a törvény megírásában közreműködött, nagy esélyese annak, hogy ilyen köztes kereskedelmi szereplő legyen. Kitért arra is, hogy az Együtt elutasítja azt a diszkriminatív adót, amelyet a dohánygyárakra is kivetni tervez a kormány. Ez szintén arról szól, hogy a haveri cég, a Continental jól járjon - tette hozzá.