áldozatok;romagyilkosságok;RSK;kárenyhítés;családtagok;

2014-11-17 06:11:00

Romagyilkosságok: tengődnek a túlélők

Kárenyhítést ugyan kaptak a romák elleni gyilkosságsorozatban megöltek családtagjai, illetve a túlélők, ám megfelelő szakmai segítséget ahhoz már nem, hogy hogyan tudnák hatékonyan felhasználni, elkölteni a pénzt – összegezte tapasztalatait a Roma Sajtóközpont (RSK), amely szerint a kárpótlás nagysága is elmaradt a várttól, illetve más, hasonló tragédiák esetén megszokott összegek mértékétől.

A 2008-2009-ben végrehajtott, hat halálos áldozatot követelő gyilkosságok életben maradt érintettjei számára idén márciusban határozott, összesen hetvenmillió forintos összegű kárenyhítésről az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), közvetve vagy közvetetten harminc embernek segítséget nyújtva. A kárpótlás lebonyolításával az áldozatsegítésben tapasztalt Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesületet bízták meg, az RSK pedig nemrég meglátogatott néhány családot, mire mentek a pénzzel.

Ellátogattak a Borsod megyei Nagycsécsre, az első halálos áldozatot követelő támadás helyszínére, ahol a gyilkosok 2008. november 3-án felgyújtották a Nagy család házát, Nagy Tibornét és sógorát, Nagy Józsefet sörétes puskával agyonlőtték, amikor az égő házból próbáltak menekülni. Ma a túlélők néhány faluval odébb, Oszláron élnek. Ugyancsak elmentek Piricsére, ahol 2008. augusztus 8-án Gyetinás Magdolnát lábon lőtték – a támadók fiára és családjára is tüzeltek, de nem tudnak kitörni a házból, ezért nem futottak bele a lövésekbe. A család azóta is a szabolcsi faluban lakik.

Mint kiderült, a családok némileg jobb körülmények között élnek, de továbbra is anyagi gondokkal küzdenek. Nagyék még 2010-ben a német és magyar állam támogatásával jutottak egy házhoz, amelyen ki tudták cserélni a bejárati ajtót, vettek néhány használt bútort, és az épület mögötti szoba-konyhás lakást is rendbe tudták rakni, de a pénz jelentős része néhány hónap alatt mégis elcsorgott. „Egyszer csak jött egy sms, hogy átutalták a kártérítést. Azóta senki nem keresett minket” – idézte fel az özvegy Nagy Tibor a kárenyhítés körülményeit.

Gyetinásék a januárban még üresen kongó „szocpolos” házat nemrégiben megvásárolták és felújították: az RSK szerint kulturált lett a fürdőszoba, jól felszerelt a konyha, és a két hálószoba is viszonylag jól berendezett. A terasz lekövezésére azonban a családfő, Gyetinás Tibor további százhúszezer forintot kérne még Balog Zoltán erőforrás minisztertől. Ám a Gyetinás Magdolna részére kiutalt kártérítés sorsa máig ismeretlen. Gyetinás szerint a pénzt az asszony gyámjaként az egyik unokaöccse kezelte, ám nem tudni, hova lett, az ügyben büntetőeljárás van folyamatban.

Az állam hibát követett el, amikor olyan szervezetre bízta a kárenyhítés lebonyolítását, amely korábban semmilyen kapcsolatban nem volt a családokkal – állította az áldozatokkal foglalkozó civil csoport egyik tagja. Gulyás József szerint sok családnak komoly mentorálásra, pszichológusra lett volna szüksége, ám ilyen jellegű segítséget nem kaptak. Márpedig a mélyszegénységben élők kevéssé vannak felkészülve arra, hogy – mint fogalmazott – hogyan költsenek el akár kétmillió forintot is. Minőségibb életet az érintettek azóta sem tudnak élni, a kicsinosított házak asztalára „nem kerül több kenyér”. Gulyás szerint nem ártott volna, ha az egyszeri támogatás mellé havi néhány tízezer forintos életjáradékot is kapnak az érintettek.

A Fehér Gyűrű – amely a feladatra összesen 6,5 milliót kapott az államtól - elnöke másképp látja. Fügedi László szerint van olyan személy, akivel napi kapcsolatban vannak, és mentorokat is kijelöltek a családok mellé. „Van, amikor a családok hívnak minket, de van, amikor mi úgy gondoljuk, hogy meg kell őket kérdezni, hogy mi van” – mondta Fügedi arra utalva, hogy a mentori segítség olyan gyakori, amilyen gyakran szükség van rá.