INA-ügy - Az egész régiónak fontos a megegyezés

Magyarországnak és Horvátországnak, valamint az egész régiónak fontos, hogy megegyezés szülessen az INA jövőjéről - mondta Amos Hochstein, az amerikai külügyminisztérium energiaügyekért felelős különmegbízottja.

Az amerikai nagykövetség által szervezett eseményen a különmegbízott kifejtette: konstruktív tárgyalásokra van szükség annak érdekében, hogy hatékonyabbá tegyék az INA-t. Ennek érdekében Amos Hochstein a magyar és a horvát kormány képviselőivel is konzultált, és a továbbiakban is támogatja a feleket a megegyezésre törekvésben, a mielőbbi egyetértés ugyanis - mondta - mindkét ország érdeke.

A különmegbízott azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország és Horvátország sok kérdésben természetes szövetségesek, az energiabiztonság ügyében pedig különösen azok. Ezért is lenne rossz, ha az INA ügye kedvezőtlenül befolyásolná a kapcsolataikat - vélekedett. Hozzátette: a két országnak energiabiztonsága hosszú távú biztosítására kell összpontosítania.

Amos Hochstein beszélt a Déli Áramlat vezetékről is. Közölte: ezen tulajdonképpen ugyanaz a gáz jutna el ugyanazokhoz a vásárlókhoz. Azt kell megvizsgálni, hogy a Déli Áramlat valóban a diverzifikációt szolgálja vagy a következő generációk is ugyanannak az energiaforrásnak lesznek kiszolgáltatva - magyarázta.

Kiemelte: az Egyesült Államoknak fontos Európa energiabiztonsága, és ezen a területen sokat elértek már, de további erőfeszítésekre van szükség. Teljesen integrált energiapiacra van szükség, hogy az Európába beérkező gáz a kontinens bármely pontjára eljuthasson, és ehhez megfelelő infrastruktúra kell - mondta. Közölte: ugyanakkor nem lehet csak az európai piacra fókuszálni, az energiapiac egyre inkább globálissá válik, és el kell érni, hogy egyetlen ország se legyen kiszolgáltatva egy energiaforrásnak, nehogy ezt a helyzetet fegyverként lehessen használni ellene.

Amos Hochstein üdvözölte, hogy Ukrajna és Oroszország között egyezség született a közelgő tél előtt. Nem szabad azonban elfeledkezni az elmúlt évek válságairól, ezért nem lehet várni a jelenlegi megállapodás márciusi lejártáig, hanem már most folytatni kell a tárgyalásokat Ukrajna energiabiztonságáról - vélekedett.

Szerző

Tovább toldozzák-foldozzák az adótörvényeket

Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága elkészítette a jövő évi adótörvények  összegző módosítási javaslatát, amely szerint - egyebek mellett - az eredetihez képes növekszik a rekreációs kafetéria és módosul az ukrán válság miatti veszteség kárpótlása is.

A személyi jövedelemadó törvényben jelenleg az szerepel, hogy béren kívüli juttatásként évi 225 ezer forint adható szállodai szolgáltatásra. A módosítás az éves rekreációs keretösszeget 450 ezer forintra emeli.

Az eredeti javaslatban az szerepel, hogy a saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenységet - amennyiben arra adókedvezményt akar igénybe venni a cég - az arra hatáskörrel rendelkező hatóságnak engedélyeznie kell. A módosítás törölte az engedélyezést.

A társasági adótörvénybe került be a következő módosítás: a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteséget az adózó az idei év utolsó napján hatályos előírások szerint írhatja le azzal, hogy az elhatárolt veszteséget legkésőbb a 2025. december 31. napját magában foglaló adóévben lehet az adózás előtti eredmény csökkentéseként érvényesíteni.

A kollektív befektetési formák különadójának alapja jelenleg a forgalmazói díj, amelynek 25 százaléka az adó. A módosítás után mind a külföldi kollektív befektetési értékpapír, mind pedig a befektetési alapkezelő által kezelt és a Magyarországon bejegyzett befektetési alap befektetési jegyénél a nettó eszközérték lesz az adóalap. Ennek értékét negyedévente összegzik, majd kiszámítják az egy napra jutó értékét. Az éves adó ez utóbbi 0,05 százaléka, amelyet a forgalmazó állapít meg és fizet be.

A törvényjavaslat eredetileg úgy módosította volna a különadó törvényt, hogy a hitelintézet az ukrajnai illetőségű kapcsolt vállalkozásában, a 2014. január 1-jén fennálló eszközein elszenvedett veszteséget - legfeljebb 5 milliárd forintig - leírhatja. Ez a módosítás kikerült a törvényjavaslatból. Ugyanakkor az adóigazgatási törvény kiegészült azzal, hogy az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések közvetlen következtében, a 2014. február 28-át megelőzően megszerzett eszközök után - a 2014-re elszámolt, 100 ezer forintnál nagyobb ráfordítások alapulvételével - adó-visszatérítés illet meg minden adószámmal rendelkező adózót. Az adó-visszatérítés azonban nem lehet több 5 milliárd forintnál.

A bizottság másik módosító javaslata a helyi adókról szóló törvényt érinti. Ebben az szerepel, hogy az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adókat és adók módjára behajtandó köztartozásokat, kizárólag a kincstár által rendelkezésre bocsátott számítógépes programrendszerrel lehet nyilvántartani. Ha az önkormányzat ez év június 30-án nem a kincstár által rendelkezésre bocsátott számítógépes programrendszert használta, akkor azt legkésőbb 2016. január 1-jétől kell alkalmaznia.

Szerző

Pert vesztettek a takarékok az állammal szemben

Elutasította a Fővárosi Törvényszék az Országos Takarékszövetkezeti Szövetségnek (OTSZ) az állam ellen benyújtott keresetét hétfőn.

A Demján Sándor vezette OTSZ kártérítést követelt az államtól jogalkotással okozott kár címén. Arra hivatkoztak, hogy a 2013-ban elfogadott, a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény valójában egy kisajátítási aktus, amellyel sérült a szövetkezetek tulajdonhoz való joga, és az állam kárt okozott az OTSZ-nek.

A bíróság az első fokú ítélet indokolásában kifejtette: csak akkor lehet jogellenes egy jogszabály, ha a közjogi szabályokat megsértve fogadják el. Ezt csak az Alkotmánybíróság állapíthatja meg, júliusi határozatában azonban a testület csak az integrációs törvény néhány részletszabályát helyezte hatályon kívül, a jogszabály közjogi érvényességét nem kérdőjelezte meg. Ha pedig nincs jogellenesség, akkor nem történhetett károkozás - szögezték le az indoklásban.

A kisajátítás jogellenességét szintén csak az Alkotmánybíróság állapíthatja meg, az Ab azonban ebben az ügyben hozott, július elején kihirdetett határozatában helyénvalónak találta az integrációs törvényt ebből a szempontból is - emlékeztetett ítéletében a bíróság.

Az OTSZ arra is hivatkozott, hogy az integrációs törvény az európai uniós jog számos rendelkezését is sérti. A bíróság azonban megállapította: azoknak az európai uniós szabályoknak, amelyekre a felperes hivatkozott, egy része nem alkalmazható jelen perben, más részük pedig nem sérült.

Szerző