Bizalmatlansági indítvány a Juncker-bizottság ellen

Bizalmatlansági indítványt nyújtott be az Európai Parlament (EP) képviselőinek legalább egytizede a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság ellen - értesítette kedd délután Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke az EP-képviselőket.

Az MTI birtokába került, pár soros értesítőből kiderül, hogy a szabályok értelmében az indítvány benyújtását követő plenáris ülésen, vagyis a jövő héten Strasbourgban vitát és szavazást is kell tartani a bizalmatlansági indítványról.
Ha az EP képviselőinek több mint kétharmada megvonja bizalmát a brüsszeli testülettől, akkor az egész bizottságnak testületileg le kell mondania.

Az elmúlt napokban két képviselőcsoport is elkezdte az aláírásgyűjtést, hogy benyújthassák a bizalmatlansági indítványt a Jean-Claude Juncker vezette testület ellen, miután oknyomozó újságírók feltárták, hogy több száz vállalat kötött titkos adómegállapodásokat a luxemburgi adóhivatallal. Ezek értelmében lehetőségük nyílt arra, hogy a más országokban befizetendő adóterheknek többnyire elenyésző hányadát fizessék csak be a nagyhercegségben. Jean-Claude Juncker egészen tavaly decemberig, 18 éven át volt az ország miniszterelnöke, 1989 és 2009 között, részben a miniszterelnökséggel párhuzamosan pedig a pénzügyminiszteri feladatokat is ő látta el. Egy neve mellőzését kérő parlamenti forrás arról adott tájékoztatást, hogy a kettő közül a Nigel Farage vezette, euroszkeptikus Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) képviselőcsoport és a függetlenek közt helyett foglaló, francia szélsőjobboldali Nemzeti Front vezetője, Marine Le Pen által indított kezdeményezésnek sikerült elsőként összegyűjtenie a szükséges, legalább 76 darab szignót.

Az EP honlapján fellelhető információk tanúsága szerint az európai integráció története során a parlament nyolcszor szavazott már bizalmatlansági indítványról, de még sosem kényszerítette lemondásra az Európai Bizottságot.

Szerző

A szlovákok harmada ma ellenezné a 89-es rendszerváltoztatást

Szlovákia lakosságának harmada - az időközben történt események tükrében - ma ellenezné a negyed évszázaddal ezelőtti rendszerváltozást, kétharmaduk csalódott abban, ahová országa 1989 után jutott - derült ki a Focus közvélemény-kutató ügynökség felméréséből, amelynek eredményeit kedden közölte a Hospodárské Noviny szlovák gazdasági-közéleti napilap.

Az 1989-es rendszerváltozás utáni események tükrében ma Szlovákia lakosságának 30 százaléka ellenezné és csupán 55 százaléka támogatná az úgynevezett bársonyos forradalmat.

A felmérés szerint igencsak vegyes a megítélése annak, hogy a "bársonyos forradalom" össztársadalmi mozgalom volt-e. Erre a kérdésre ugyanis csupán a válaszadók 43 százaléka mondott igent, ugyanakkor csaknem ugyanennyien (42 százalék) úgy vélekedtek, hogy a "bársonyos forradalom" csak az ellenzékiek ügye volt.

Egy másik kérdésre válaszolva a megkérdezettek 45 százaléka úgy vélekedett: szükség volt ugyan az 1989 előtti gazdasági rendszer megváltoztatására, ám a megvalósultnál kisebb változtatások is elegendőek lettek volna. A megkérdezettek 37 százaléka azt vallotta, hogy a gazdasági rendszert alapvetően át kellett alakítani. A politikai rendszer megváltoztatását 43 százalék tartotta elengedhetetlennek, ugyanakkor a válaszadók nagyobb hányada, 44 százaléka szerint kisebb változások is elegendőek lettek volna.

Egy másik, a Median ügynökség által végzett, és a szlovák közszolgálati televízióban ismertetett felmérés készítői azt állapították meg, hogy Szlovákiában a lakosság 70 százaléka csalódott a rendszerváltás utáni fejlődésben és abban, ahová országa 1989 után jutott. Ennek okaként a válaszadók csaknem fele a szegénységet és a munkanélküliséget jelölte meg. Megfigyelők szerint a felmérésben elégedetlenségüknek hangot adók meglehetősen magas aránya azzal is összefügg, hogy a szlovákiai átlagbér vásárlóereje csak 2007-ben érte utol az 1989-es szintet, s azóta is csak 12 százalékkal haladta meg azt.

Szerző

Ukrajna - Letartóztatások államcsínykísérlet miatt

 Letartóztatásba helyezték Ukrajnában a biztonsági szolgálat (SZBU) öt magas rangú tisztjét államcsínykísérlet vádjával, a Majdan-tüntetők lelövésével kapcsolatos vizsgálat keretében - jelentette be kedden Vitalij Nalivajcsenko SZBU-főnök.

Nalivajcsenko elmondta, hogy köztük van a három legkeresettebb egykori SZBU-vezető egyike, aki közvetlenül kapcsolatba hozható a civilek ellen a hatalomváltásért és európai integrációért folytatott Majdan-tüntetések alatt elkövetett bűncselekményekkel.
A nevét nem árulta el, annyit mondott róla, hogy a biztonsági szolgálat egyik elhárítási részlegének volt a vezetője tábornoki rangban.

Az SZBU-főnök megerősítette továbbá, hogy március-áprilisban az azóta feloszlatott Berkut (Szirti sas) rohamrendőri alakulat 16 tisztjét tartóztatták le, akiket a kijevi tüntetők megölésével gyanúsítanak.

A hónapokig tartó kijevi tüntetések végnapjaiban, február 18. és 20. között súlyos összecsapások történtek a karhatalom és a tiltakozók között. A központi tér, a Majdan környéki épületek tetejéről mesterlövészek lőtték az embereket. A zavargásokban több mint százan haltak meg, többségük életét mesterlövészek oltották ki. A nyomozás során fény derült arra, hogy tüntetőkre javarészt a Berkut fegyveresei lőttek. Olyan értesülések is napvilágot láttak viszont, hogy a demonstrálók meggyilkolásához köze volt az SZBU alárendeltségében lévő Alfa-osztagnak is, amelyet a Berkuttal ellentétben nem oszlattak fel.

Szeptember közepén egy kijevi bíróság úgy döntött, hogy szabadlábon védekezhet a Berkut egyik századparancsnoka, akit két alárendeltjével együtt 39 tüntető agyonlövésével gyanúsítanak, amiért legalább tíz évet, de akár életfogytig tartó börtönbüntetést is kaphat. Ítélet azóta még nem született a parancsnok ellen.

Szerző