Minek hirdetik?

Ne csak mindig a politikáról, főleg ilyenkor karácsony közeledvén. Egy eset nem érdemelne nyomdafestéket. Három már jelez valamit. Bon Prix csomagküldő áruház. Valamikor rendeltem valamit, azóta van kódszámom, vevőszámom és rendszeresen küldik igen szép kivitelű katalógusukat. Öröm végignézni. De… Szeptemberben rendeltem ajándékba egy bőrből készült férfi levéltárcát, születésnapra lett volna. Helyette levél érkezett: sajnos elfogyott. Ha elfogyott üsse kő, veszek valami mást. Elmúlik a születésnap, egy hétre rá kihozzák a briftasnit. Tessék, itt van, fizessem ki. Karácsony közeleg. Ugyancsak ajándéknak szánnám az ügyes, olcsó cipőtárolót. Újból levél: „szeretnénk tájékoztatni, hogy az alábbi termék tőlünk független okok miatt sajnos csak később kerül kiszállításra, vagy pedig már nem tudjuk kiszállítani.” A következő számban egy hasonló cipőtároló, csak kétszer ennyiért. Telefonálok, „megnyugtatnak”: biztos, hogy a rendelt holmi nem lesz. Már óvatos vagyok, megkérdem, hogy az a drágább van-e, érdemes lesz rendelni? Másodpercek alatt kész a válasz: sajnos már nincs. Akkor meg minek hirdetik?