Előfizetés

Magyar pornóval riogatnak az iszlám terroristák

Egy magyar pornófilmből származik az a felvétel, amely az Iszlám Állam (IÁ) terroristáinak a Twitteren közölt, illusztrált propagandaanyaga szerint azt ábrázolja, hogy "az iraki-szíriai hadsereg mészárosai" egy szunnita nővel erőszakoskodnak - tudatta a közösségi oldalon az amerikai külügyminisztérium.

A Twitteren vívott ideológiai háborúban lezajlott pengeváltásról kedden számolt be az amerikai Slate című online magazin. A dzsihadisták a propagandaanyaghoz több fotót közöltek, ezek egyike származik a magyar pornófilmből. Az Iszlám Állam által megkörnyékezett amerikaiak kijózanítását célzó, a Twitter-fiókon közzétett külügyi üzenet felszólítja a propagandistákat: hagyják abba a hamis fotók felhasználását arra, hogy veszett ügyük támogatására bírják az embereket. 

Az amerikai diplomáciai tárca által üzemeltetett ellenpropaganda-Twitter-fiók neve Think Again Turn Away, azaz Gondold meg, utasítsd el. A fiók olyan nők és gyerekek ügyeivel foglalkozik, akiknek az Iszlám Állam valamilyen módon ártott.

Az amerikai külügyminisztérium Barack Obama elnök utasítására 2011-ben hozta létre a Stratégiai Terrorelhárítási Kommunikációs Központot (Center for Strategic Counterterrorism Communications, CSCC), amelynek az a feladata, hogy az internetet figyelve ellenpropagandát dolgozzon ki az ott megjelenő radikális anyagokkal szemben. Az intézmény évi 6 millió dolláros költségvetéssel és mintegy kéttucatnyi munkatárssal működik.

A központ, amely Richard Stengelnek, a nyilvános diplomáciáért és közkapcsolatokért felelős államtitkárnak - a Time magazin volt felelős szerkesztőjének - tartozik elszámolással, arab, urdu, szomáli és angol nyelven igyekszik cáfolni az iszlamisták szólamait és negatív beállításba helyezni törekvéseiket. A csoportnak 15 arab, négy urdu, két szomáli és két angol nyelven dolgozó munkatársa van. Az amerikai ellenpropagandisták által megfigyelt weboldalak és portálok a Twittertől a YouTube-on át a jemeni online törzsi fórumokig terjednek.

Alberto Fernandez volt nagykövet, a központ koordinátora a Time magazinnak szeptemberben elmondta, hogy a központ üzeneteivel nem a szélsőségeseket célozza meg, hanem azokat, akiket azok befolyásolni igyekeznek, de még nem váltak terroristává. Amerikai szakértők szerint az al-Kaida iraki szárnya volt az első szélsőséges szervezet, amely az internetet igazán hatékonyan tudta alkalmazni propagandacélokra, az Iszlám Állam pedig azt új szintre emelte, és az összes hasonszőrű csoport közül a legkifinomultabb közösségimédia-propagandát folytatja. Az IÁ saját okostelefon-alkalmazást és al-Hajat Médiaközpont néven saját propagandaszervezetet hozott létre, amely a dzsihádot dicsőítő videoanyagokat gyárt.

Fernandez szeptemberben úgy nyilatkozott, hogy "2013 a Twitter éve volt az al-Kaida és az IÁ számára". Május óta több mint 60 ezer Twitter-fiókot hoztak létre, közülük 27 ezret James Foley amerikai újságíró augusztus 19-én történt lefejezése után. Az Iszlám Állam a közkeletű becslés szerint eddig mintegy 100 amerikai állampolgárt tudott harcosainak sorába verbuválni. A propagandaanyagban felhasznált kép valószínűleg egy azok közül, amelyek tíz évvel ezelőtt több arab internetes oldalon iraki nőket megerőszakoló amerikai katonákat ábrázoló fotókként jelentek meg. Ezek közül akkor a Boston Globe is leközölt néhányat, ám kiderült róluk, hogy egy magyar cég által bejegyeztetett, háborús tematikájú pornóoldalról származtak.

Összecsaptak a rendőrökkel a tüntető diákok

Négy embert őrizetbe vettek Hongkongban, miután tüntetők betörték a városi törvényhozás homlokzatának üvegfalát és összetűzésekre került sor a rendőrség és a választási reform kiszélesítéséért nyolcadik hete demonstrálók között.

Az épületben szerda délelőttre tervezett üléseket, megbeszéléseket elhalasztották - jelentette a helyi online média. Az összecsapások szerdára virradóra történtek a város Admiralty nevű kormányzati kerületében, ahol a bírósági végrehajtók rendőrségi támogatással kedden számottevő ellenállás nélkül felszámolták a területfoglalással tiltakozók állásait, sátraiktól, barikádjaiktól megtisztították a közterületek nagyobb részét.

A rendőrség külön közleményben ítélte el a történteket, közölték, hogy a törvényhozás épületkomplexumát több helyen érte támadás, a tüntetők vissza-visszatérően nyomás alatt tartották a rendőrségi kordont. Három rendőr megsebesült. Az őrizetbe vettek 18 és 24 év közöttiek, rongálásért és a rendőrök elleni támadás miatt kell felelniük. A törvényhozás épülete elleni támadás több tucat többségében maszkos fiatal részvételével helyi idő szerint kedden este 10 órakor kezdődött, de szerdán reggel fél ötkor még mindig voltak, akik összecsaptak a rendőrökkel. Utóbbiak paprikasprayt és gumibotot használtak a tömegoszlatáshoz.

A tüntetést a Foglald el a központot! mozgalommal együtt szervező Diákszövetség főtitkára, Alex Csou szerdán reggel értelmetlennek nevezte az épület elleni támadást, de visszautasította, hogy a tüntetés felett már elveszítették volna az ellenőrzést. Mint mondta, ugyanakkor van még javítani való a cselekmények összehangolásán. Joshua Vong, egy másik ismert helyi diákvezető úgy vélte, a történtek veszélybe sodorhatnak más tüntetőket ezért az egymás biztonságáért érzett felelősségre figyelmeztetett.

A South China Morning Post című hongkongi napilap értesülései szerint a tüntetők által elfoglalt másik, mongkoki városrész felszabadításához legalább 3 ezer rendőrt mozgósítanak. A hatóságok ugyanis arra számítanak, hogy ott 100-200 ember fog szembeszegülni a közlekedési utak, közterületek sátraktól és útakadályoktól történő megtisztítását végzőkkel. A lépésre jogerős bírósági végzés nyomán kerül sor.

A hongkongi területfoglalók "szabad és nyílt" jelöltállítást szeretnének a 2007. évi kormányzóválasztáson, míg a különleges közigazgatási övezet alaptörvénye és a kínai törvényhozás vonatkozó határozata értelmében, bár első ízben mindenki szavazhat majd, a végső jelöltek személyét egy 1200 fős jelölőbizottság hagyja majd jóvá. Az úgynevezett "demokratikus reform" menetrendjében és tervezett kereteiben sem a helyi kormányzat, sem Peking nem kíván engedményeket tenni.

Megbukott a Keystone XL kőolajvezeték ügye az amerikai szenátusban

Egyetlen szavazaton bukott el kedden a demokrata többségű amerikai szenátusban a környezetvédők által támadott, nagyszabású Keystone XL kőolajvezeték északi szakaszának engedélyeztetése. A szövetségi felsőház 59-41 arányban támogatta ugyan a projektet, de az azt jóváhagyó törvénytervezet elfogadásához 60 voksra lett volna szükség.

Noha a képviselőház a múlt héten 252-161 arányban megszavazta a vezeték megépítését, annak elkészültét a szenátusi támogatás sem szavatolta volna, mert Barack Obama elnök jelezte: meg fogja vétózni a projektet. A Keystone XL a tervek szerint a kanadai Alberta tartomány olajhomok-mezőitől a Mexikói-öböl partvidékén található finomítókig szállítaná az olajat.

A törvénytervezet azt követően került ismét a kongresszus elé, hogy az újraválasztásáért küzdő Mary Landrieu louisianai demokrata szenátor felkarolta az ügyet. Azt riválisa, Bill Cassidy republikánus képviselő nyújtotta be a szövetségi alsóházban. Louisianában december 6-án rendezik meg a szenátorválasztás második fordulóját, és a közvélemény-kutatások szerint Cassidy áll jobban.

Az elnök múlt pénteken Mianmarban úgy nyilatkozott, hogy továbbra is szeretné megvárni a vezetékkel kapcsolatos vizsgálatok lezárását. Hangsúlyozta: a kormány annak alapján kíván állást foglalni, hogy a vezeték megépítése felgyorsítja-e a klímaváltozást. Egyben elutasította azt az érvelést, miszerint a Keystone XL-projekt véghezvitelének komoly munkahelyteremtő hatása lenne.

A vezeték ügye jövőre várhatóan ismét a kongresszus elé kerül majd, és akkor már - a nemrégiben lezajlott "félidős" választások eredményeképpen - a képviselőház mellett a szenátusban is többségben lesznek a republikánusok. Az olajvezeték megépítését a calgaryi központú TransCanada társaság először 2008-ban javasolta. Ezt az Obama-kormány 2012 elején elutasította, arra hivatkozva, hogy a kongresszus által számára megszabott időkeret nem tette lehetővé a döntésre vonatkozó hatástanulmányok elkészítését. Ennek egyik oka az volt, hogy a terv ellenzői környezetvédelmi kifogásokat fogalmaztak meg a vezeték nebraskai szakaszával kapcsolatban.

A TransCanada ezt követően kettébontotta a projektet, és bejelentette, hogy megkezdi a vezeték Oklahoma állam és a Mexikói-öböl közé eső, 780 kilométeres szakaszának építését. Ehhez ugyanis - mivel a csővezeték déli szakasza kizárólag az Egyesült Államok területén halad át - nem szükséges a szövetségi szintű jóváhagyás. A TransCanada 2012 májusában újból kérelmezte a washingtoni külügyminisztérium engedélyét az északi szakasz megépítésére. Mivel ez viszont átlépné a kanadai-amerikai határt, a projekt nem valósítható meg az Egyesült Államok kormányának beleegyezése nélkül.

Idén januárban a külügyminisztérium egy jelentésben arra a következtésre jutott, hogy a vezeték nem okoz majd jelentősebb változást sem a szén-dioxid-kibocsátás, sem a klímaváltozás szempontjából. Az állásfoglalás rámutatott, hogy a kanadai olajat - amelynek felhasználása egyébként 17 százalékkal több üvegházhatású gáz kibocsátásával jár, mint az átlagos kőolajé - mindenképpen ki fogják termelni, és ha nem csővezetéken, akkor továbbra is vasúton juttatják el a finomítókhoz.

Amennyiben megépül, a Keystone XL teljes hossza 2700 kilométer lesz, megépítése pedig 7,6 milliárd dollárba kerül majd. A vezeték kapacitása napi 830 ezer hordó lenne, és jelentősen csökkentené az Egyesült Államok függőségét a tengerentúli kőolajtól.
A vezeték megépítésének elhúzódása súrlódást okozott az Egyesült Államok és Kanada között, mert a Keystone XL fontos eszköze lenne Kanada kőolajexportjának.