Folytatódik a "pávatánc" - Orbán cáfolja az oroszbarátságot

Magyarország tagja a NATO-nak és az EU-nak, és lojális lesz a szövetségeseihez - ezúttal ezt, az engedékeny lojalitást hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Diaszpóra Tanács IV. ülésén, Budapesten.

A magyaroknak nem érdekük egy újabb hidegháború - tette hozzá a nevünkben a kormányfő. Magyarország tagja a NATO-nak és az EU-nak, "lojális lesz a szövetségeseihez", még akkor is, ha nem ért egyet bizonyos lépésekkel - árnyalta a fentieket Orbán Viktor a mintegy 70 perces beszéde végén.

A miniszterelnök szerint tehát "Magyarországnak az a dolga, hogy lojális szövetséges legyen, de mindent megtegyen annak érdekében, hogy a geopolitikai helyzetéből fakadó gazdasági érdekeit megpróbálja megvédeni". Kijelentette azt is: nem fog hozzájárulni olyan politikához, amely vissza akarja hozni a hidegháborút Közép-Európába. Orbán Viktor azt, hogy  Magyarországot oroszbarátnak minősítik, szamárságnak nevezte, mondván: "Magyarország magyarbarát".

Szavai szerint azt a magyar miniszterelnök reménytelennek látja, hogy "Magyarország behorpadt nemzetközi hírnevét ideológiai vitákkal ki lehessen javítani", mert a magyar kormány számos dolgot a nyugati mainstreamtől eltérően lát. Ezért kulcskérdésnek tartja Magyarország számára a gazdasági sikerességet, mert "a nemzetközi térben a szellemi alapállásunk miatti negatív megítéléseket csak a gazdasági sikerekkel lehet ellensúlyozni". Ezeket a sikereket tehát meg kell védeni - magyarázta álláspontját Orbán Viktor.

A rendszerváltás utáni Magyarországról szólva a kormányfő arról beszélt, hogy az 1990 és 2010 közötti húsz év - az első polgári kormány négy évének kivételével - arról szólt, hogy kiárusították az országot, majd miután alig maradt valami a közvagyonból, hitelekből tartották fenn a jóléti állam illúzióját, aminek következtében Magyarország másodszor is "a legvidámabb barakká" vált. A "vidámságnak" azonban vége szakadt a pénzügyi válsággal - mondta.Szavai szerint a közjogi rendszer és a politikai játékszabályok átalakítására a 2010-es választáson elért kétharmados győzelmük adta meg a felhatalmazást, az akkor megalakult kabinet vezérelve pedig azóta is a magyar érdekek védelme, az ország szuverenitásának helyreállítása.

Így sikerült megalkotni az új alaptörvényt, amely "az EU egyetlen átvilágított alkotmánya", "egy kóser alkotmány", továbbá sikerült megteremteni a gazdasági önrendelkezést, és "újragomboltuk az uniós kabátot", Magyarország ugyanis rájött, hogy nem az a jó európai, aki mindent lenyel, igenis ki kell állni a nemzeti érdekek mellett - mondta a kormányfő. Szerinte Magyarország visszanyerte energiaszuverenitását is.

Szerző
Frissítve: 2014.11.19. 11:47

Tovább "tisztogat" Szijjártó, újabb kirúgás a külügynél

Újabb dolgozó távozott a külügy kötelékéből: megindult a világ 21 országában kulturális intézményeket működtető Balassi Intézet átalakítása, melynek főigazgatója a héten hagyta el hivatalát - írja a hvg.hu. 

A lap értesülése szerint folytatódnak a tisztogatások a külügyben: azt egy hétfői állományülésen jelentették be, hogy november 17-vel megszűnt a magyar kultúra külföldi népszerűsítését végző Balassi Intézet főigazgatójának munkaviszonya. Az információt a Külgazdasági és Külügyminisztérium megerősítette. Hatos Pál feladatköreit az új főigazgató kinevezéséig Pongrácz Elvira gazdasági főigazgató-helyettes veszi át - tudta meg a hvg.hu, a minisztérium azonban az érdeklődésre csak annyit közölt:  "a Balassi Intézet következő főigazgatójának kiválasztása folyamatban van".

Már a Martonyi János–Navracsics Tibor külügyminiszter-váltáskor megindult a tárca átszervezése, az új miniszter, Szijjártó Péter pedig felgyorsította a folyamatot. Már érkezése előtt összehívták a miniszteri kabinetet, illetve az ehhez tartozó kommunikációs stábot, és mindenkivel közölték: fel vannak mentve beosztásukból. Október végén Szijjártó határozatának megfelelően további 107 munkatársat küldtek el, akkor a miniszter azt nyilatkozta, ők főleg műszaki munkatársak, távozásuk nem okoz fennakadásokat a magyar diplomácia működésében.

Ám kormányzati források korábban azt mondták a hvg.hu-nak, Szijjártó intézkedései épp’ az ukrán válság idején bénították le a külügyet, amely nem volt képes jelezni felfele, milyen rossz Magyarország megítélése, mennyire súlyos az amerikai kitiltási ügy.

Szerző

Jessica Chastain szembenéz a félelmeivel

Publikálás dátuma
2014.11.19. 06:50
Forrás: Intercom
Sosem akart igazán űrhajós lenni Jessica Chastain, de a kaliforniai születésű színésznőt mindig lenyűgözte, ahogy az emberiség minden kétkedését, félelmét legyűrve mindig messzebbre és messzebbre kíván eljutni: legújabb, a már nálunk is  látható Csillagok között című filmjében sem kell ugyan űrhajóra szállnia, de lentről, a Földről segít azoknak, akik a nyakukba vették – szó szerint is – az emberiség megmentését. 

Christopher Nolan rendező látványos és megindító eposzában bolygónk az utolsó óráit éli: ismeretlen eredetű por terjeng a levegőben, visszafordíthatatlan károkat okozva a növényekben, terményekben, a gazdálkodók elvesztik a munkájukat, egyre nő a szegénység. Az emberek halálos beteggé válnak, annyi port nyelnek.

Az egykori asztronauta Cooper – az egykori sekélyes szívtipróból mára az egyik legkeresettebb férfi színésszé váló Matthew McConaughey alakításában – két gyermekével és apósával küzd a kukoricás megmentéséért, és még ezekben az ínséges időkben is gyermekei jövőjét építeni. Valaha a legjobb pilóta volt, ám erre a tudására a jelek szerint nincs szükség. Kislánya, Murph igazi felfedező alkat, de az iskola már most eltanácsolja az apát attól, hogy a lányt főiskolára küldje, mondván, nem olyan időket élünk – ma tűzoltókra, katasztrófavédőkre van szükség, azt támogatja az állam.

Esetleg Murph gyermekéből már lehet mérnök, vigasztalják az apát. Nem csoda hát, hogy a NASA szinte teljes titokban – hiszen élelmezésre sem futja a kormánynak – azon dolgozik, hogyan lehetne az embereket megmenteni: egy másik bolygóra költöztetni. Murph édesapja újra szkafandert ölthet, és néhány tudóstársával elindul az expedícióra.

Ám a gyermek Murph-ből egyszer csak felnőtt lesz – őt alakítja renkdívüli erővel Jessica Chastain – , és minden pedagógusi intelem ellenére még is csak kutató válik belőle, mégpedig a NASA-nál. És bár folyamatosan kap híreket róla, úgy tűnik, hiába várja vissza apját. Nolan intenzív és csodálatos űratázása számos fordulatot tartogat még, és kulcsszerepe lesz abban – még ha nem is tud róla – , hogy apja sikerrel járjon.

„Az első találkozásom az űrutazással, azt hiszem, 9 éves koromban történt; ’86-ban akkor robbant fel a Challenger. Sokkoló élmény volt” – idézi fel egy interjúban a 37 éves színésznő. Ezért sem vágyott soha igazán a kozmoszba. De mint mondja, ezért is nagy dolog szerinte színésznek lenni, mert az ember a traumáival is kénytelen lesz szembenézni.

Hollywood viszonylag „későn”, 27 évesen fedezte fel, de az eltelt évtizedben Chastain igényes szerepválasztásaival, a legjobb rendezők keze alatt bizonyított. Játszott a híresen kényes és morózus Terrence Malick 2011-es filmjében, Az élet fájában Brad Pitt feleségét keltette életre, és még ugyanebben az évben szerepelt A segítség című drámában, amelyért a legjobb női mellékszereplő kategóriájában már Oscarra is jelölték. Előzőleg pedig már főszerepet játszott az Oscar-díjas Helen Mirren oldalán Az adósságban, melyet 2010-ben részben Budapesten forgattak, és akkor Chastain is járt nálunk.

A hírek szerint hamarosan újra Budapestre jön: Ridley Scott-tal forgatja A marsi című – a Csillagok között történetéhez kissé hasonlító – sci-fijét, a forgatás decemberben indul. Partnere a Csillagok között-ben szintén felbukkanó Matt Damon lesz, aki egy olyan űrhajóst alakít, akit társai halottnak hisznek, ezért hátra hagynak a vörös bolygón. Mivel azonban életben marad, kénytelen vizet keresni és megpróbálkozni a növénytermesztéssel – Chastain minden bizonnyal az asztronauta felesége lesz. 

Szerző