hidegháború;Orbán;diaszpóra tanács;

2014-11-19 10:43:00

Folytatódik a "pávatánc" - Orbán cáfolja az oroszbarátságot

Magyarország tagja a NATO-nak és az EU-nak, és lojális lesz a szövetségeseihez - ezúttal ezt, az engedékeny lojalitást hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Diaszpóra Tanács IV. ülésén, Budapesten.

A magyaroknak nem érdekük egy újabb hidegháború - tette hozzá a nevünkben a kormányfő. Magyarország tagja a NATO-nak és az EU-nak, "lojális lesz a szövetségeseihez", még akkor is, ha nem ért egyet bizonyos lépésekkel - árnyalta a fentieket Orbán Viktor a mintegy 70 perces beszéde végén.

A miniszterelnök szerint tehát "Magyarországnak az a dolga, hogy lojális szövetséges legyen, de mindent megtegyen annak érdekében, hogy a geopolitikai helyzetéből fakadó gazdasági érdekeit megpróbálja megvédeni". Kijelentette azt is: nem fog hozzájárulni olyan politikához, amely vissza akarja hozni a hidegháborút Közép-Európába. Orbán Viktor azt, hogy  Magyarországot oroszbarátnak minősítik, szamárságnak nevezte, mondván: "Magyarország magyarbarát".

Szavai szerint azt a magyar miniszterelnök reménytelennek látja, hogy "Magyarország behorpadt nemzetközi hírnevét ideológiai vitákkal ki lehessen javítani", mert a magyar kormány számos dolgot a nyugati mainstreamtől eltérően lát. Ezért kulcskérdésnek tartja Magyarország számára a gazdasági sikerességet, mert "a nemzetközi térben a szellemi alapállásunk miatti negatív megítéléseket csak a gazdasági sikerekkel lehet ellensúlyozni". Ezeket a sikereket tehát meg kell védeni - magyarázta álláspontját Orbán Viktor.

A rendszerváltás utáni Magyarországról szólva a kormányfő arról beszélt, hogy az 1990 és 2010 közötti húsz év - az első polgári kormány négy évének kivételével - arról szólt, hogy kiárusították az országot, majd miután alig maradt valami a közvagyonból, hitelekből tartották fenn a jóléti állam illúzióját, aminek következtében Magyarország másodszor is "a legvidámabb barakká" vált. A "vidámságnak" azonban vége szakadt a pénzügyi válsággal - mondta.Szavai szerint a közjogi rendszer és a politikai játékszabályok átalakítására a 2010-es választáson elért kétharmados győzelmük adta meg a felhatalmazást, az akkor megalakult kabinet vezérelve pedig azóta is a magyar érdekek védelme, az ország szuverenitásának helyreállítása.

Így sikerült megalkotni az új alaptörvényt, amely "az EU egyetlen átvilágított alkotmánya", "egy kóser alkotmány", továbbá sikerült megteremteni a gazdasági önrendelkezést, és "újragomboltuk az uniós kabátot", Magyarország ugyanis rájött, hogy nem az a jó európai, aki mindent lenyel, igenis ki kell állni a nemzeti érdekek mellett - mondta a kormányfő. Szerinte Magyarország visszanyerte energiaszuverenitását is.