Cáfolja a Nemzetet Simon Gábor ügyvédje

Újra kihallgatják holnap Simon Gábor volt szocialista képviselőt – erősítette meg lapunknak az MSZP egykori elnökhelyettesének ügyvédje, Nagy István. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNyF) különösen nagy – a gyanú szerint százmillió forintnyi – vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények kapcsán gyanúsította meg Simont, illetve egy másik személyt. Simonról februárban derült ki, hogy a nevén több százmillió forint van egy bécsi számlán, amelyet nem tüntetett fel vagyonnyilatkozataiban, és később egy bissau-guineai útlevél is előkerült, amivel a volt politikus Magyarországon is számlát nyithatott. Az ehhez szükséges iratokat a gyanú szerint Simon maga írta alá „Gabriel D.” néven, bár ezt lapunknak többen cáfolták. Simon ügye kapcsán vetült fény a rejtélyes körülmények között elhunyt üzletemberre, Welsz Tamásra, aki kapcsolatai miatt akár segédkezhetett is a számlanyitáshoz szükséges okmányok beszerzésében.

A KNyF még májusban pontosította a kárösszeget százmillióra, amelyről viszont tegnap a Magyar Nemzet azt írta, adóhátralékként Simon ezt megtérítette. A lap úgy idézte Nagy István, mint aki nem cáfolta a befizetés tényét, ám „a pontos összeget nem kívánta elárulni”, és hogy az adóhátralék kérdésére az ügyvéd szerint inkább pénteken érdemes visszatérni.

Ám Nagy István szerint ez mégsem fedi teljesen a valóságot. "A lap információi pontatlanok, bár annyiban nem, hogy holnap valóban folytatólagos kihallgatása lesz Simon Gábornak” – mondta lapunknak az ügyvéd, és amikor rákérdeztünk, miben volt pontatlan a cikk – netán az összegben, vagy a befizetésben –, annyit tett hozzá, hogy ennél többet egyelőre nem mondhat.

A nyomozást egyébként jövő március 14-ig hosszabbította meg a KNyF. Simont utoljára szeptember 22-én hallgatták ki; előzetes letartóztatásban két hónapot töltött, jelenleg is házi őrizetben van, amelyet január 12-ig meghosszabbított a bíróság.

Szerző

Hogyan veszett össze Navracsics Simicskával?

Telefonon tolta le Simicska Lajos 2009-ben az akkor még frakcióvezető Navracsics Tibort, mert az Puch-Simicska tengelyt emlegetett egy előadásában - írja a Magyar Narancs ma megjelenő számában. A hetilap szerint 2009 tavaszán fontos összejövetelt tartott a Fidesszel szimpatizáló vállalkozók egyik informális gyülekezete, a Széll Kálmán Alapítvány.

Mindenki tudta, hogy a következő évben a Fidesz alakít kormányt, így egyre többen bukkantak föl az ilyen eseményeken. Meghívott vendégként Navracsics a kormányzat tervezett működésről tartott előadást, és nyíltan beszélt arról, hogy be kell fejezni a Puch- (Puch László, volt MSZP-s pártpénztárnok - a szerk.), illetve Simicska-kormányok időszakát, mert egy nemzeti kormány gazdaságpolitikája nem szólhat részérdekek kiszolgálásáról.

Simicska nem jár el az ilyesféle összejövetelekre, de az elhangzottakról hangfelvétel készült, ami gyorsan el is jutott az megfelelő kezekbe. Bennfentesek szerint - írja a Narancs - Simicska üvöltözve hívta fel Navracsicsot és kérte számon az elhangzottakat. Orbán Viktor később ugyan megpróbálta elsimítani e nézeteltérést, igaz, nem törte össze magát emiatt. A lap szerint Navracsics és Simicska akkor beszéltek utoljára.

Nem tűri a Fidesz az uniós zászlót

Publikálás dátuma
2014.11.20. 06:05
Kövér László utasítására kiviszik az ülésteremből a "fölös" zászlókat. FOTÓ: MTI, Soós Lajos
Házszabály módosításról szóló javaslatot nyújt be ma az MSZP annak érdekében, hogy az Országgyűlés épületére tűzzék ki az Európai Unió zászlaját - jelentette be Tóbiás József. A szocialisták elnöke felidézte, az előző ciklusban a kormánypárt "elnézte", hogy az Európai Unió zászlaját ki lehet dobni az Országgyűlés épületéből, mára pedig oda jutottak, hogy "nem sikk" a Parlament homlokzatán vagy épületében elhelyezni az uniós lobogót. Tóbiás nem érti, hogyan juthatott idáig a Fidesz. 

Mesterházy Attila szerint az uniós zászlónak helye van a magyar parlamentben, akkor is, ha a fideszes ülésvezetők rendre kivitetik a plenáris teremből. Az MSZP volt elnöke tegnap telefonjával lefotózta, amint a kormánypárti alelnök parancsára, már nem először, a teremőrök eltávolítják az uniós lobogót. A fotót kitette az egyik közösségi oldalra és ezt írta alá: "Aki szerint az EU zászlónak helye van a magyar parlamentben, az nyomjon egy lájkot! Heringes Anita és Bangóné Borbély Ildikó megint behozták az EU-s lobogót, Kövérék pedig megint azonnal kivitették... Ennyire szégyellik a fideszesek az EU-s tagságunkat? De azért az EU-s pályázati lóvé jól jön Simicskának, meg a KÖZGÉPNEK!!! Annak elköltését nem szégyellik ennyire..."

Az ülést vezető fideszes Jakab István rendre utasította Mesterházyt, mondván: az ülésteremben tilos a fényképezés. Ám ő erre lefotózta Jakabot is és az uniós zászlós képpel együtt tette ki közösségi oldalára. Mesterházy nem tudja, hogy a képekért és a megjegyzésekért, amelyeket rövid idő alatt tízezren lájkoltak, kap-e büntetést. Azt viszont felháborítónak tartja, ha közszereplőről nem engednek fotót készíteni. Az uniós zászló eltávolítását azért örökítette meg, mert az ülésteremből egyedül közvetítő parlamenti televízió hétfőn sem mutatta, amikor a szocialisták a zászlót bevitték.

Hétfőn Kövér László házelnök utasítására távolították el a patkóból "a fölös számú zászlókat". Mint mondta, megérti, hogy a szocialisták mindig csak valamilyen színű zászlóval együtt tudják elfogadni a nemzeti lobogót, "hol vörössel, hol kékkel, de ez most a magyar nemzeti parlament, tetszik tudni, itt a magyar nemzeti lobogónak van helye. Ha majd egy másik nemzeti parlament ülésezik itt, akkor más lesz a rend." Bangóné Borbély Ildikó és Heringes Anita még aznap visszakérték a zászlót, a házelnök azonban azt üzente, ezt írásban kell megtenniük. Másnap személyesen akarták visszaszerezni, de Kövér tárgyalt, ezért az MSZP-s képviselők az irodája előtt várakoztak, s a zászlót végül egy teremőrtől kapták vissza.

Vélhetően a "zászlómizéria" miatt tegnap Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető és Németh Szilárd frakcióvezető-helyettes országgyűlési határozati javaslatban kezdeményezte, hogy március 23-a, az 1848-as XXI. törvénycikk elfogadásának napja legyen a piros-fehér-zöld színű zászló és a magyar címer napja. Az ünnep "megerősítést, új lendületet ad a zászló és címer iránti tisztelet és megbecsülés megélésének, az ebből fakadó felelős cselekvésnek" - írták indoklásukban. Mesterházy szerint nagy baj, ha egy országban így akarják elfogadtatni a nemzeti lobogót.

Szerző