Klímaválság: Nincs vesztegetni való idő

Publikálás dátuma
2014.11.21. 06:00
A klímaváltozás elleni fellépést sürgették New Yorkban FOTÓ: EUROPRESS/ GETTY IMAGES/BRYAN THOMAS
December 1-től csaknem két héten át Peru fővárosában, Limában tartják az idei évzáró klímatalálkozót. A tanácskozás legfőbb feladata a Kiotói Jegyzőkönyv helyébe lépő új klímaegyezmény szövegtervezetének elkészítése, egy évvel később pedig, a 2015 decemberi párizsi klímacsúcson kellene aláírni az üvegházhatást okozó gázok csökkentéséről rendelkező, jogilag kötelező erejű megállapodást. Még ez sem garancia azonban arra, hogy a világ képes lesz megállítani és visszafordítani a veszélyes környezeti folyamatokat.

Nagy erőbevetéssel dolgoznak kormányzatok és szakértők egyaránt, hogy Párizsból ne legyen „második Koppenhága”: a dán fővárosban hiába jöttek össze 2009-ben csúcsszinten a világ vezetői, csak elvi, politikai fogadkozásokra futotta, ám a Kiotói Jegyzőkönyvet felváltó, újabb kötelező erejű megállapodást nem sikerült elérni.

Kis lépésekkel haladnak
1988 Megalakult a kormányközi klímaváltozási testület (IPCC)
1990 Az IPCC közzétette első értékelő jelentését: az elmúlt évszázadban 0,3-0,6 Celsius fokkal emelkedett a hőmérséklet
1992 Föld-csúcs Rio de Janeiróban: megállapodtak az ENSZ klímaváltozási keretegyezmény (UNFCCC) kidolgozásáról
1995 Második IPCC-jelentés: az emberi tevékenység hozzájárul az üvegházhatáshoz
1997 Elfogadták a Kiotói Jegyzőkönyvet: a fejlett államok átlagban öt százalékkal csökkentik a károsanyag kibocsátást a 2008-2012-es időszakban
1999 A Föld népessége elérte a 6 milliárdot
2001 Az Egyesült Államok kivonult a kiotói megállapodásból
2001 Közzéteszik a harmadik IPCC-jelentést
2005 Életbe lépett a Kiotói Jegyzőkönyv
2005 Stern-jelentés: a globális GDP 20 százalékkal visszaeshet, ha nem állítjuk meg a klímaváltozást
2007 Negyedik IPCC-klímajelentés
2007 Az IPCC és a környezetvédelmi ügyekben aktív Al Gore volt amerikai alelnök megosztva kapta a Nobel-békedíjat
2009 Politikai megállapodás a koppenhágai klímacsúcson
2011 A Föld népessége elérte a 7 milliárdot
2013 Az IPCC ötödik klímajelentésének első része: 95 százalékig biztos, hogy az emberi tevékenység dominánsan járul hozzá a klímaváltozáshoz
Forrás: BBC

Áthidaló megoldásként később a 2005-ben életbe lépett, 2012-ben lejárt (s eleve csupán 18 ország által ratifikált) Kiotói Jegyzőkönyvet hosszabbították meg 2020-ig, de a továbblépés már aligha halogatható.

Idén számos mérföldkőnek számító eseményen kötelezték el magukat az ügy mellett a nemzetközi közösség vezetői. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szeptember 23-án rendkívüli klímacsúcsot rendezett.

A szervezet közgyűléséhez igazítva, New Yorkba invitálta a világ jeles politikusait, meghatározó nagyvállalatait, pénzügyi köreit, hogy erősítsék meg szándékukat a „Kioto II.”, vagyis a párizsi éghajlat-változási megállapodás aláírására.

Manhattan utcáin minden idők legnagyobb klímafelvonulását tartották meg az ENSZ-tanácskozás alkalmából, miközben világszerte kétezer városban ugyancsak kiálltak a globális felmelegedés mielőbbi megállítása mellett.

Nyomatékosította a veszélyt és a cselekvés sürgető szükségességét az az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) ötödik összefoglaló jelentése, amelyet november 1-én tettek közzé Koppenhágában.

Több mint száz ország négyezer szakértője hat éve dolgozott a dokumentum elkészítésén. A hatalmas munkát több mint egy év alatt, négy részletben publikálták, az utolsó rész voltaképp az előzőek összefoglalója, s ennek alapján véglegesítik majd a politikacsinálók Limában a következő klímaegyezményt.

„A tudomány letette a garast. Nincs kétértelműség a kutatók üzenetében. A világ vezetőinek lépniük kell. Az idő nem enged további késlekedést” – szögezte le az ENSZ főtitkára az eddigi legátfogóbb klímadokumentum bemutatásakor Koppenhágában.

Rajendra Pachauri, a Nobel-békedíjjal kitüntetett testület elnöke derűlátóan nyilatkozott: „Rendelkezésünkre állnak az eszközök, hogy korlátozzuk a klímaváltozás káros hatásait. Csupán arra van szükség, hogy meglegyen a

közös akarat, s bízzunk a tudomány megállapításaiban” – mondta a veterán indiai klímakutató. John Kerry szerint a jelentés olyan, mint a veszélyes gázszivárgások jelzésére szolgáló „kanári a szénbányában”.

„Tudomásul kell vennünk, hogy a bolygó melegszik, ennek oka az emberi tevékenység, a káros hatások már érzékelhetőek, ambíciózus, határozott, azonnali cselekvésre van szükség, hogy kezeljük ezt a kihívást” – szögezte le az amerikai külügyminiszter.

Több mint negyedszázada működik már az IPCC. A kormányközi tudományos testület 1988-ban alakult, s a legnagyobb szenzációt akkor keltette, amikor először riadóztatta a világot, nyilvánosságra hozva: a globális felmelegedést döntő mértékben az emberi tevékenység okozza, s ha nem cselekszik mielőbb a világ, visszafordíthatatlan folyamatok indulhatnak meg.

Ha az üvegházhatást okozó károsanyag-kibocsátást nem sikerül e század végére gyakorlatilag nullára csökkenteni, a bolygó hőmérséklete veszélyes szintre emelkedhet.

Bár még mindig vannak, akik megkérdőjelezik a tudományos tényeket, mára nagyjából azért mégiscsak közmegegyezésre jutottak a kutatók, hogy a globális földfelszíni átlaghőmérséklet növekedését az iparosodás előtti időszakhoz viszonyítva 2 Celsius-fok alatt kellene tartani.

Eltérnek azonban a legfejlettebb, illetve a feltörekvő államok érdekei, s segélykiáltást hallatnak a legvédtelenebbek, azok a szigetek, illetve partmenti területek, amelyeket létében fenyeget a sarkvidéki jéghegyek olvadása miatt máris érzékelhető tengerszint-emelkedés.

Ha semmi nem történik, pár évtizeden belül akár 4 fokkal is emelkedhet az átlaghőmérséklet, ez pedig a szélsőséges időjárási jelenségek elszaporodásával, aszályok, áradások, krízishelyzetek gyakoribbá válásával járna, növekvő menekültáradattal kellene számolni.

Nagy kérdés ugyanakkor, hogy az ötödik, minden eddiginél átfogóbb klímajelentés elkészültével mi lesz az IPCC sorsa.

Vannak, akik máris feloszlatnák a nemzetközi testületet, a klímapanel vezetői ugyanakkor biztosak benne, hogy a munka ezzel nem zárulhat le, szükség lesz a következő, hatodik jelentés elkészítésére is.

Szerző

Halálos áldozatokat követeltek a hóviharok

Legkevesebb nyolcan haltak meg szerdáig az Egyesült Államok északi területeit sújtó rendkívüli hóviharok miatt. Hárman hólapátolás közben kaptak szívrohamot, egy ember egy hómaró működtetése közben esett össze, egy ember közlekedési balesetben halt meg, egy férfit pedig holtan találtak az autójában, egy árok mélyén, több mint 3 és fél méteres hó alatt. Ezeket a tragédiákat New York állam északnyugati részéből jelentették, de New Hampshire és Michigan államban is történt egy-egy haláleset.

Buffalóban, New York állam második legnagyobb népességű városában a hó vastagsága egyes helyeken meghaladta a 180 centimétert, a régióban több helyen másfél méteres a hó. A város polgármestere, Byron Brown szerint négy évtizede nem volt példa ilyen erős havazásra.

A mostoha időjárás miatt az autósok tömegesen hagyták hátra járműveiket az utakon. Kedd éjjel több tucatnyian a rendőrségeken vagy a tűzoltóságokon kerestek menedéket. Egy kismama egy tűzoltóállomáson szülte meg kislányát, a mentő ugyanis képtelen volt elvergődni a kórházig.

A Niagarai Egyetem női kosárlabda-csapatának tagjait szállító buszt 24 órán át tartotta fogságában a hó az autópályán, a sportolókat csak szerda reggel tudták kiszabadítani a rendőrök. New York állam legalább 25 településén közlekedési tilalmat léptettek életbe; az utakat csak a sürgősségi járművek használhatják.

A buffalói repülőtér ugyanakkor szerda délutánra ismét fogadóképes volt. A város útjairól és az autópályákról 5 ezer tonna havat takarítottak el, de a vonatközlekedés szerdán szünetelt Albany és Buffalo között.

A helyi hatóságok szerint a hóviharok okozta károk elhárításához szövetségi támogatásra lesz szükség. Fennáll annak a veszélye, hogy az olvadás áradásokat okoz.

A meteorológiai előrejelzés szerint az Egyesült Államok középnyugati és északkeleti részén szerdán és csütörtökön újabb hidegbetörés várható, amely egyes helyeken újabb 60-90 centiméternyi havat hozhat, és délkeleten is fagypont alá süllyed a hőmérséklet.
Az ország több pontján történtek az időjárással összefüggő közlekedési balesetek. Több településen tanítási szünetet rendeltek el.

Szerző

A szakadárok robbantották ki a kelet-ukrajnai háborút?

A donyecki szakadárok volt "védelmi minisztere" egy csütörtöki lapinterjúban elismerte, hogy ő és csapata nélkül nem fordult volna a szeparatista megmozdulás véres háborúba Kelet-Ukrajnában.

Igor Girkin orosz hírszerző ügynök - aki Sztrelkov néven vált ismertté előbb mint a donyecki szakadár fegyveresek parancsnoka, később, mint az önhatalmúlag kikiáltott "népköztársaság védelmi minisztere" - a kezdetektől vezető szerepet játszott az oroszbarát fegyveres szakadárok megszervezésében és irányításában. Augusztus közepén távozott a "védelmi miniszteri" posztról.

A Zavtra (Holnap) című orosz jobboldali radikális lapnak adott nyilatkozatában - amelyet az UNIAN ukrán hírügynökség ismertetett - úgy vélekedett, hogy ha csapatával együtt nem ment volna át Oroszországból Ukrajnába, a szeparatista megmozdulások Donyeck és Luhanszk megyékben éppúgy "elhaltak" volna, mint Odesszában és Harkivban.

"Néhány tucat embert megöltek, felgyújtottak, letartóztattak volna, és ezzel az egész véget is ért volna" - fogalmazott, utalva arra a május eleji incidensre, amikor Odesszában több tucatnyian vesztették életüket egy kigyulladt épületben, ahová oroszbarát szakadárok menekültek be, miután összecsaptak Kijev-párti aktivistákkal.

Girkin kijelentette, hogy ő nem katona, hanem "titkosszolgálati ember", és megerősítette, hogy valóban jelen vannak Kelet-Ukrajnában az orosz reguláris hadsereg katonái, ahogy azt Kijev állítja, Moszkva azonban váltig tagadja.
A szakadár vezető egy nemrég közölt korábbi interjújában elárulta, hogy 52 fős csapatával április elején lépte át az orosz-ukrán határt.

Megfigyelők szerint elképzelhető, hogy Girkin kegyvesztett lett Moszkvában, likvidálni készülnek őt, ezért tálal ki a sajtóban.
Az ENSZ hivatalos adatai szerint a féléve tartó kelet-ukrajnai fegyveres konfliktusban már több mint négyezren vesztették életüket. A világszervezetnél azonban hozzáteszik, hogy a halálos áldozatok száma a valóságban ennél jóval több is lehet.

Szerző