Előfizetés

Nem fontos külhoniak

Publikálás dátuma
2014.11.21. 06:37
A magyar külpolitika jó úton jár, állította Orbán a Máért tegnapi ülésén FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD
2010-ben, amikor hat éves szünet után az Orbán-kormány felélesztette a Máért-ot, a miniszterelnök új időszámítást ígért a nemzetpolitikában. A tegnapi értekezlet ezt igazolta is, a külhoni magyarok kérdését teljesen alárendelte a belpolitikának a magát nemzetinek nevező kormány. Orbán a határon túliak támogatást kérte külpolitikájához.

Azt a fórumot, a Magyar Állandó Értekezletet (Máért), amelyet 2004-ben a Gyurcsány-kormány függesztett fel úgy élesztette fel a második Orbán-kormány, mint a nemzetpolitika legfontosabb eszközét. Új időszámítást ígért a miniszterelnök, és valóban új korszak kezdődött.

A fórumra máig nem kap meghívást minden Kárpát-medencei magyar képviselet, Bugár Béla Híd-Most pártja továbbra is ki van zárva a nemzeti együttműködésből.

Mint ahogy a magyarországi parlamenti pártok is, akik ugyan ott lehetnek a zárt ajtók mögött zajló tanácskozáson, de már az azt lezáró sajtótájékoztatón, amelyen korábban elmondhatták észrevételeiket, ismertethették álláspontjukat, kifogásaikat, nem kapnak helyet.

Tulajdonképpen nincs is klasszikus értelemben vett sajtótájékoztató, csupán a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és a területet felügyelő államtitkár tart egy beszámolót.

A tegnapi tanácskozáson például beszámoltak a határon túli magyar pártok a képviselt közösségek helyzetéről, de beszámolót tartott Szász Jenő a 2011-ben létrehozott Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezetője, de hogy mivel is foglalkozik a milliárdos költségvetésű szerv továbbra is titok marad a nagyközönség számára.

Orbán Viktor megnyitó beszéde nyilvános volt. A miniszterelnök bejelentette, hogy a szakképzés erősítése érdekében jövőre projektet indít a magyar állam, 2015 a szakképzés éve lesz a Kárpát-medencében.

Beszéde a magyar belpolitikáról szólt, a határon túli magyar kisebbségi közösségek problémáit, a nemzeti együttműködés tényleges kérdéseit nem érintette.

Orbán elmondta: 2015-ben Magyarország legjelentősebb gazdasági programja indul el, amely a vállalkozások, az internet-elérhetőség és az autópályák helyzetén is javíthat.

A magyar külpolitika jó úton jár, a "felszínen zajló politikai lökdösődések ne zavarják meg önöket" – fogalmazott.

Szerinte akkor sikeres a magyar külpolitika, ha a világ minden jelentős szereplője Magyarország sikerében érdekelt és ma "ebben a pozícióban vagyunk". Kiemelte, hogy minden külföldi szövetségestől azt kérik, segítsék érvényesíteni a magyar érdekeket.

Mivel a pártok nem kaptak lehetőséget álláspontjuk ismertetésére, külön sajtótájékoztatókon ismertették azt.

Az MSZP bízik abban, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésein a következő négy évben az anyaországi pártok és a határon túli szervezetek megállapodnak egy nemzeti minimumban, amelynek része az autonómiatörekvések támogatása - mondta Tóbiás József MSZP-elnök.

Hangsúlyozta: az MSZP évek óta sürgeti a nemzetpolitikai kiegyezést. A szocialisták tavaly is azt kérték, hogy az Orbán-kormány ne exportálja a belpolitikai feszültségeket, megosztottságot a határon túli kisebbségi közösségekbe.

Schiffer András az LMP vezetője az MTI-nek azt nyilatkozta, szükségesnek ítéli, hogy a kormányoldal az alapvető kül- és nemzetpolitikai kérdésekről rendszeresen kezdeményezzen ötpárti egyeztetést.

Hiányolta a miniszterelnök felszólalásából a többi közt a verespataki bányaberuházás témáját, amely szerinte konkrét fenyegetést jelent az országnak, mint ahogy az uniós és az Egyesült Államok közötti, szabadkereskedelmi tárgyalásokét is. Az LMP szorgalmazza a külhoni választási szabályzat módosítását, könnyítését.

A Jobbik konstruktívnak nevezte az értekezletet. Szávay István alelnök a tanácskozás után azt mondta, hogy a korábbi években a kormánypártok nemzetpolitikai konszenzusról beszéltek, de ezt nem mindig követték tettek.

Most azonban konstruktív és előremutató módon zajlott a tanácskozás. Pozitívan értékelte, hogy a kormány elfogadta javaslatukat a magyarországi lakcímmel rendelkező, de életvitelszerűen külföldön élők szavazásának megkönnyítésére.

Azt, hogy a szavazás módját hogyan lehet gördülékennyé tenni, a megfelelő fórumokon megvitatják és a jogi lehetőségeket is megvizsgálják - jelezte Szávay István, aki elképzelhetőnek nevezte a levélszavazás kiterjesztését és az internetes szavazás bevezetését is.

Ezer áldozatot követelt a tűzszünet

A minszki egyezmény nyomán életbe lépett tűzszünet kezdete óta mintegy ezer ember vesztette életét Kelet-Ukrajnában, jelentette be tegnap az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatala.

Szeptember 5 – november 18 között 957 személy (838 férfi, 119 nő) esett áldozatul a tűzharcnak. Vagyis átlagosan naponta 13 emberéletet követel a fegyveres konfliktus.

Az áprilisi kezdet óta a konfliktus 4317 emberéletet követelt összességében, ebből 1700 civil, 22 gyermek, és 9921 személy szenvedett különböző fokozatú sérüléseket.

Az ukrán hadsereg 1200 katonát veszített. Erős emelkedést mutatnak a migrációs adatok is, szeptember 18-a óta szinte megkétszereződött az otthonaikat elhagyni kényszerülők száma, 257489-ről 466829-re emelkedett november 19-ig.

Továbbra is civileket ölnek meg, tartanak fogva illegálisan és kínoznak meg, állapította meg az emberi jogok helyzetét vizsgáló jelentés, amely összességében a fegyveres csoportok által elkövetett súlyos jogsértéseket állapított meg.

Az ENSZ jelentés kiemeli – óvatos becslésről van szó, az áldozatok valós száma ennél magasabb is lehet.

Merényletekre buzdít az IS Franciaországban

Az Iszlám Állam (IS) egy újonnan nyilvánosságra hozott videofelvételén négy külföldi, feltehetően Franciaországból származó dzsihadistát mutatnak, akik francia útleveleket égetnek el, s felszólítják a muzulmánokat terrorcselekmények végrehajtására.

Egyikük a kamera felé fordulva azt közölte, „elsősorban Franciaországban kell üldözni hitetleneket, az Iszlám Állam ellenségeit”.

Az okmányok elégetése annak a jelképe, hogy hűséget esküdtek a dzsihadistáknak. A legújabb felvételt az IS portálján, az Al Hajaton hozták nyilvánosságra. Az Iszlám Állam azt követően fordult Párizs ellen, hogy az ország is légicsapásokat hajtott végre állásai ellen.

Franciaországban megdöbbenést keltett, hogy két francia állampolgár is szerepel azon a felvételen, amelyen az amerikai Peter Kassig, valamint 18 szíriai katona kivégzését mutatják.

A Le Monde összeállítása szerint körülbelül 3000 európai harcol Irakban, közülük 376 francia állampolgár. 1132 azon franciák száma, akik a hadszíntérre kívánnak menni, már hazatértek onnan, vagy még ott tartózkodnak.

A harcok során 49 francia állampolgár vesztette életét. Az ENSZ adatai szerint 80 országból 15 ezer dzsihadista harcol az IS oldalán. Az összes európai halott számát 120 körülire teszik.

A francia dzsihadisták nagy része nem, vagy alig beszél arabul. A toborzás 91 százalékban az interneten keresztül történik. Nők nem vehetnek részt harci cselekményekben.