Tüntetés az erőszak ellen

Publikálás dátuma
2014.11.24 06:11
A Néma Tanúk felvonuláson a családon belüli erőszak során meggyilkolt áldozatokra emlékeztek Budapesten FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Fotó: /
A „piros babák” felvonulása annak a 16 napos akciósorozatnak a nyitórendezvénye, amelynek során 1991 óta világszerte figyelemfelkeltő megmozdulásokat tartanak november 25. és december 10. között. Ez idő alatt az érdekvédők, aktivisták, civil szervezetek és magánszemélyek a szokottnál is intenzívebben igyekeznek felhívni a nyilvánosság figyelmét a nők elleni erőszakra, illetve a kérdéskör társadalmi jelentőségére és veszélyességére. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) több karán tartanak rendezvényeket november 25-én, a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapján.

A "16 Akciónapot" 1991 óta világszerte november 25. és december 10. (az Emberi Jogok Nemzetközi Napja) között rendezik meg civil szervezetek és magánszemélyek, hogy felkeltsék a nyilvánosság figyelmét, és tájékoztatást nyújtsanak a nők elleni erőszakról, kifejezzék szolidaritásukat az áldozatok iránt, és nyomást gyakoroljanak a politikusokra a nők elleni erőszak minden formájának megszüntetése érdekében.

A rendezvénysorozat megnyitója a november 22-i Néma Tanúk felvonulás, melynek során az elmúlt egy évben családon belüli erőszak során meggyilkolt áldozatokra emlékeznek, és felvonulnak a történeteiket magukon hordozó piros sziluettekkel, a Néma Tanúkkal.

Budapesten a szombati felvonulás a Kossuth téren a Parlament előtt fejeződött be, ahol a résztvevők gyertyagyújtással emlékeztek az áldozatokra.

A Parlament szimbolikus helyszín, mert a civilek azt várják országgyűlési képviselőktől, hogy Magyarország is ratifikálja az Európa Tanács úgynevezett Isztambuli Egyezményét, amelynek célja a nők ellen irányuló erőszak minden formájának felszámolása.

A ratifikáló országoknak konkrét jogi intézkedéseket kell hozniuk. A jelenlegi jogi szabályozás és hatósági gyakorlat nem szolgálja ugyanis az áldozatok biztonságát és a felelősök felelősségre vonását. – Az államnak fel kell ismernie, hogy a nők elleni erőszak a nők elleni diszkriminációnak egyszerre oka és következménye.

A nők elleni erőszak a társadalom alapjait rengeti meg, az elkövetők felelősségre vonása a társadalom egészének érdeke – áll a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) sajtóközleményében.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) több karán tartanak rendezvényeket november 25-én, a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapján: az állam- és jogtudományi kar hallgatói szervezetei konferenciát, a tanító- és óvóképző kar a NANE Egyesülettel együttműködve workshopot szerveznek.

Az állam- és jogtudományi kar hallgatói szervezeteinek rendezvénye a szexuális erőszak szociológiai és kriminológiai vonatkozásaival, illetve a jogi szabályozással és a jogalkalmazással kíván foglalkozni, valamint a szexuális erőszak megelőzésére, továbbá az áldozatok segítésére szolgáló eszközök feltérképezését is megkísérli.

A tanító- és óvóképző kar a gólyatáborokban történt erőszakos eseményekre reagálva vállalta, hogy stratégiát dolgoz ki a hallgatók támogatására, az erőszak megelőzése és az áldozatok segítése érdekében.

A stratégia keretében délután műhelymunkát szerveznek érdeklődő hallgatóknak, a NANE Egyesülettel együttműködve. A kar ezzel a tematikus műhellyel csatlakozik a "16 Akciónap" rendezvénysorozathoz, amelynek központi témája a nők elleni erőszak megelőzése.

Az ELTE kezdeményezésére korábban "Együtt az Erőszak Ellen" kampány indult, melynek célja az erőszak minden formájának elutasítása. A csatlakozók egy türkiz színű szalag viselésével fejezhetik ki egyetértésüket, a kezdeményezéshez már csaknem háromezren csatlakoztak.

A nő hibája?

A Baranya Megyei Rendőrkapitányság a nemi erőszak veszélyeire figyelmeztető kisfilmeket készített, amitől az erőszakos bűncselekmények visszaszorítását remélik. Ezzel szemben a filmek végkicsengése az, hogy a nő lehetőleg ne öltözzön és viselkedjen kihívóan, így csökkentve a megerőszakolás kockázatát - írja az index.hu. A film sokakban keltette ellenérzést, s petíció is indult, amiben azt követelik: a rendőrség ne az áldozatot hibáztassa a nemi erőszakért, mert az nem vezet semmire.

Szerző
2014.11.24 06:11

Gender-ügy: közzétette a CEU a Magyar Rektori Konferenciának írt válaszát

Publikálás dátuma
2018.08.16 20:30

Fotó: Népszava/
A rektorhelyettesek szerint a szak eltörlése hatalmas csapást jelentene az egyetemnek, sértené a magyar felsőoktatás érdekeit, ráadásul hamis érvekre hivatkozva tenné ezt a kormány.
Közzétette a CEU vezetése azt a levelet, amit néhány nappal korábban a Magyar Rektori Konferenciának küldött a gender szak megszüntetésével kapcsolatban - írja a hvg.hu.
A Társadalmi Nemek Tudománya képzést következetlenül, több irányból támadja a kormánykommunikáció - ezek egyike, hogy a Fidesz képzeletében létező gazdaságban ez nem egy "hasznos" tudás. Semjén Zsolt például még hétfőn nyilatkozta: "senki nem akar genderológust foglalkoztatni, következésképpen képezni sem kell".
A CEU a levélben hangsúlyozza, hogy ez egyszerűen nem igaz. Mint írják:
"A társadalmilag hasznos, a gazdaság és a tudományos világ által egyaránt megbecsült tudást adó programok ellehetetlenítése károkat okozna Magyarországnak és korlátozná a tanszabadságot".
Emellett tényszerű tévedésen is kapták az EMMI-t és az Igazságügyi Minisztériumot. Ezek előterjesztésükben azt írták, az egyetem évi 1-4 diákot vesz fel a szakra; holott az évi átlag 16, és gyakorlatilag lemorzsolódás sincs a hallgatók között.
Témák
genderCEU
2018.08.16 20:30

Milliárdos visszaélést gyanít Hadházy

Publikálás dátuma
2018.08.16 20:12

Fotó: /
Hűtlen kezelés miatt tesz feljelentést a független képviselő, ugyanis egy határozatból kiderült, hogy a BKK olyan szolgáltatásért adott 2,5 milliárdos plusz megrendelést, amit egyszer már kifizetett.
Feljelentést tesz hűtlen kezelés miatt Hadházy Ákos független képviselő, mivel a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) tavaly év végi határozatából kiderült, hogy a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) olyan szolgáltatásért adott 2,5 milliárd forintnyi plusz megrendelést a T-Systemsnek, amiért egyszer már fizetett a közcég.
A BKK még 2013 őszén kötött szerződést a T-Systemsszel, utóbbi azt vállalta, hogy jegykiadó automaták telepít 5,5 milliárd forintért. 2017 őszén azonban arra hivatkozva, hogy „rongálás” során sorozatosan eltömítődtek az automaták, szerződést módosítottak az automaták gyors megjavítása érdekében: legfeljebb 2,5 milliárddal megemelve a szerződéses keretösszeget. Azonban a döntőbizottság szerint ez jogszerűtlen volt, mivel a T-Systemsnek az eredeti szerződés alapján eleve a lehető leggyorsabban el kellene hárítani az ilyen jellegű "üzemzavarokat". Sajátos körülmény, hogy a BKK éppen néhány héttel azután volt ilyen gáláns a céggel, hogy az súlyos presztízsveszteséget okozott a közcégnek: tavaly nyáron ugyanis súlyos biztonsági problémák miatt bedőlt a T-Systems-nek a BKK számára fejlesztett online jegy-és bérleteladási szolgáltatása. Hadháy éppenséggel azt gyanítja: így kárpótolták a céget a jegyeladások elmaradt hasznáért. Mint emlékezetes, tavaly nyáron az úszó vb nyitányára időzített online jegyrendszer egy hét után lebénult, közben több ezer vásárló privát adatai kerültek ki a hálózatból. A BKK webshopja azóta sem működik. Bár az ügyben a Nemzeti Nyomozóiroda is vizsgálódott, a rendőrök sajátos módon arra jutottak, hogy nem történt bűncselekmény, mivel a BKK csak bérleti díjat fizetett volna a T-Systemsnek az online szolgáltatásért, ám mivel az online jegyeladó rendszer beszakadt, végül nem is utalt át pénzt a cégnek. Azaz: senkit sem ért kár. Hadházy szerint azonban az indoklás sántít, a hatóságok ismét csak a korrupciót mosdatják: a közbeszerzési döntőbizottság ezt a beszerzést is jogsértőnek látta, ezért 80 millió forintra büntette a BKK-t, azaz nagyon is kár érte a közösséget. Az viszont a képviselő szerint megdöbbentő, hogy a rendőröknek nem szúrt szemet a T-Systems-szerződés (döntőbizottság által is jogsértőnek talált) 2,5 milliárdos módosítása sem. Az online jegy-és bérlet rendszer kialakítása és a T-Systemsnek plusz milliárdokat hozó beszerzés is ugyanannak a kontraktusnak a része, azaz: szerintük a rendőröknek látniuk kellett a mutyit.

2,4 milliárdból újítják meg a kisföldalattit

A Főmterv Zrt tervezheti meg az M1-es metró fejlesztését, és a cég faladata a szükséges engedélyek megszerzése is. Minderre, a BKK 2,49 milliárd forintot szán. A teljes, öt kilométeres szakasz fejlesztését három ütemre osztották, így az elsőben felújítanák a meglévő vonalat, illetve meghosszabbítanák a Vigadó térig, a másodikban a Kassai térig (amihez meg kellen nyújtani a 3-as villamos jelenlegi pályáját is) bővítenék a pályát, végül pedig a XV. kerületi Marcheggi hídi csomópontig vinnék ki a kisföldalatti végállomását.

2018.08.16 20:12