Előfizetés

"Nagyon aggódunk a magyarországi fejlemények miatt"

Maros Sefcovic, az Európai Bizottság (EB) energiaunióért felelős alelnöke egy interjúban aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Budapest törvénnyel engedélyezte a Déli Áramlat orosz gázvezeték magyarországi szakaszának megépítését.

A mi pozíciónk teljesen világos: nagyon aggódunk a magyarországi fejlemények miatt - jelentette ki Sefcovic abban az interjúban, amelyet a Respekt című cseh liberális társadalompolitikai hetilapban jelent meg. Hozzátette: az Európai Bizottság már levelet küldött a magyar hatóságoknak, amelyben kéri a törvény elfogadásának hivatalos magyarázatát.

Sefcovic emlékeztetett: az Európai Tanácsnak idén tavasszal az energiabiztonságról hozott döntése szerint az olyan nagy és fontos projekteknek, mint a Déli Áramlat, egyértelműen tiszteletben kell tartaniuk az érvényes európai jogszabályokat. Mint jelezte, nagy érdeklődéssel várják, milyen magyarázatot ad a magyar fél, hogy ez a törvény minként tartja tiszteletben a tanács következtetéseit. A további lépés ennek a válasznak a függvénye - tette hozzá az alelnök.

Arra a kérdésre, mit tehet az EB, ha nem elégíti ki a magyar fél magyarázata, Sefcovic kifejtette: nem tudja elképzelni, hogy a világ bármely országa, amely egy ilyen, az adott esetben egész Európát befolyásoló hatalmas infrastrukturális projektről, úgy döntene, hogy nem venné figyelembe azokat a szabályokat, amelyek az adott területen érvényesek. Az Európai Uniónak az európai szerződések szigorú őreként és az európai jog garantálójaként kell fellépnie. Ezért Sefcovic szerint nagyon intenzív tárgyalások zajlanak majd a magyar partnerekkel.  A Respekt kérdésére, hogy képes-e az Európai Unió a Déli Áramlatnál valami jobbat kínálni a projektben érintett országoknak, Sefcovic azt felelte, hogy a felépíteni tervezett energetikai unió képes alternatívát nyújtani. Megjegyezte, hogy komplex megoldásokra van szükség. 

"A Déli Áramlat projektje talán segítséget jelentene az országok bizonyos csoportjának, de másokat viszont kockázatoknak tenne ki. Mi az egész Európai Unió számára jó, komplex megoldást akarunk keresni" - hangsúlyozta az interjúban Maros Sefcovic.

Új bizonyíték - Mégsem hallgatják meg Hernádit

Elhalasztották az előzetes meghallgatást Hernádi Zsoltnak, a Mol Nyrt. korrupcióval vádolt elnök-vezérigazgatójának ügyében hétfőn Zágrábban, miután új bizonyítékokat nyújtott be a horvát korrupció és szervezett bűnözés elleni ügyészség.

A horvát állami televízió honlapjának híradása szerint a meghallgatás újabb időpontját december 8-ra tűzték ki. Az előzetes meghallgatást azután rendelték el, hogy a legfelsőbb bíróság megerősítette a megyei bíróságnak azt a júniusi döntését, amely szerint az ügy bírósági tárgyalását Hernádi Zsolt távollétében is le lehet folytatni. A Mol Nyrt. vezetőjét ennek megfelelően ügyvédje képviseli Zágrábban.

A horvát korrupció és szervezett bűnözés elleni ügyészség (USKOK) vádirata szerint a Mol elnöke 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogát.

A Mol Nyrt. számos alkalommal visszautasította a Sanader-ítéletben elhangzottakat, s közölte: soha nem korrumpált egyetlen politikust sem, és nem adott pénzt azért, hogy megszerezze a horvát INA-ban az irányítási jogokat. Hernádi ellen az USKOK 2012 decemberében megszüntette a nyomozást, majd miután Horvátország csatlakozott az Európai Unióhoz (EU), újra indította azt. Az újonnan indult vizsgálat során az USKOK Hernádi Zsolt vizsgálati fogságát is elrendelte, de Magyarország elutasította kiadatását.

Ivo Sanader volt horvát kormányfőt, a zágrábi megyei bíróság 2012 novemberében nem jogerősen tíz év szabadságvesztésre ítélte háborús nyerészkedés, hivatali visszaélés és vesztegetés bűntette miatt, majd ezt júniusban a legfelsőbb bíróság nyolc és fél évre csökkentette. Május végén a magyarországi Fővárosi Törvényszék a horváthoz hasonló vádakban megszüntette az eljárást Hernádi Zsolt ellen a nemzetközi kapcsolatban elkövetett hivatali vesztegetés bűntette miatt indított büntetőperben.

Kazáncsere: újabb régióban fuccsolt be

A forrás kimerülése miatt felfüggesztik a kazáncsere pályázatokat a dél-alföldi régióban - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A pályázati lehetőség ma nyílt meg a régió lakosai előtt, és ugyanaznap délelőtt gyakorlatilag már be is zárult, noha a közlemény szerint holnap tíz óráig még be lehet adni a jelentkezéseket. 

A tárca közleménye szerint az Otthon Melege Program keretében meghirdetett fűtéskorszerűsítés (kazáncsere) alprogramra beérkezett pályázatokat az útmutatóban meghatározottak szerint rangsorolják. A befogadható pályázatok a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig kaphatnak támogatást.

A fűtéskorszerűsítési pályázat következő régiós nyitása november 27-én nulla órától várható, ekkor az észak-magyarországi régió lakosai nyújthatják majd be pályázataikat - hívta fel a figyelmet az NFM. 

A fűtéskorszerűsítési pályázatok beadása november 19-én kezdődött, elsőként a közép-magyarországi régióban. A tárca még aznap délelőtt közölte, hogy a keret kimerülése miatt felfüggesztik a jelentkezéseket a régióban, a pályázatokat november 20-án reggel 8 óráig lehetett beadni. Az észak-alföldi régióban november 21-én nyílt meg a pályázati lehetőség, de szintén már az első nap délelőttjén jelezte a tárca, hogy kimerült a keret.

A hűtő- és fagyasztógépek cseréjére november 14. és december 15. között, vagy a forrás kimerüléséig lehet pályázatot benyújtani, régiónkénti bontásban. A homlokzati nyílászárócsere alprogramra november 26. és 2015. január 5. között, vagy a forrás kimerüléséig adhatók be a jelentkezések, ugyancsak régiós bontásban. A részletes pályázati dokumentáció a kormányzati portálon, valamint a pályázatkezelő ÉMI Nonprofit Kft. honlapján érhető el.