A Kúria rendet tesz az igazságügyi szakértők között

Publikálás dátuma
2014.11.24 15:32
Fotó: Népszava
Az igazságügyi szakértői rendszer megújításának lehetséges irányairól tanácskoztak a Kúria teljes ülésén hétfőn.

Patyi Gergely, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára előadásában hangsúlyozta, hogy a szakértő egyre fontosabb szereplője az igazságszolgáltatásnak. A cél a jó minőségű, időben elvégzett szakértői munka feltételeinek megteremtése, hogy a szakvélemények segítsék, ne pedig elbizonytalanítsák a bíróságokat.

Az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy vannak problémák a nyilvántartásban, területi egyenlőtlenségek alakultak ki, hiányzik a minőségbiztosítás, a szakértői díjak késedelmes kifizetése esetenként már a működőképességet veszélyezteti, a szakértői névjegyzék felülvizsgálata pedig 2006 óta húzódik.

A tárca által felvázolt problématérkép szerint van, amit a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal, van amit az Igazságügyi Minisztérium és van, amit csak a jogalkotás tud kezelni.

Patyi Gergely elmondta: a névjegyzék felülvizsgálata a tervek szerint idén lezárulhat, a legjobb minőségbiztosítás pedig az eljáró bíró, ezért a tárca várja a bírák jelzéseit például a késedelmes, vagy alkalmatlan szakértői véleményekről.

Az államtitkár szerint a szakértői kamara etikai eljárása is több ponton aggályos. Kifogásolható például az a rendelkezés, mely szerint egyáltalán nem vizsgálható az olyan szakértői vélemény, amely jogerős ítélet alapjául szolgál. Természetesen nincs szó az ilyen vélemények generális felülvizsgálatáról, de az általános tilalom sem biztos, hogy jó megoldás - tette hozzá.

Molnár Ambrus kúriai tanácselnök, a legfelsőbb bírói fórum szakértői eljárásokkal foglalkozó joggyakorlat-elemző csoportjának vezetője elmondta: az eddigi vizsgálatok szerint a problémák gyökere az az ellentmondás, hogy a szabályozásban a szakértői intézetek működése, felépítése, feladatköre, személyi kérdései egy állami feladatokat ellátó költségvetési szervhez hasonló, a gazdálkodása azonban piaci alapú, azaz a szakértő intézet kiadásai piaci áron jelentkeznek, bevételei viszont limitáltak, rögzítettek.

A szakember megerősítette, hogy a korszerű igazságszolgáltatásban egyre nő a szakértők szerepe. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben a szakértői bizonyítás előnye, hogy tudományosan megalapozott, egzakt, objektív válaszokat adhat, hátránya, hogy időigényes és drága.

Molnár Ambrus kitért arra is, hogy szükség lehet egy kúriai protokoll kidolgozására, mely a bírók számára a szakértőkkel kapcsolatban követendő gyakorlatot rögzíti. A bíróknak figyelemmel kell lenniük a perbeli ügyfelek jogaira, továbbá arra, hogy lehetőség szerint megakadályozzák az eljárások elhúzódását.

A kúriai tanácselnök szerint vannak még rejtett tartalékok a bírói munkában, ilyen például az elektronikus ügyintézéssel elérhető hatékonyságnövelés, amely a bíróságok egyik örök problémáját, az iratok kézbesítését, a peres felek, jogi képviselők "eltűnését" tudná kezelni, hiszen az elektronikus ügyintézésben a postaival ellentétben nem a levél keresi a címzettet, hanem a címzett dolga, hogy a joghatályosan kézbesített elektronikus küldeményt átvegye.

Wirth Béla bíró, tanácselnök - aki az Országos Bírósági Hivatal megbízásából foglalkozik a szakértői rendszerrel - arról beszélt: a szakértők leterheltsége közti jelentős aránytalanságok oka részben az, hogy a jobb színvonalon dolgozókat gyakran megbízzák, míg másokat alig foglalkoztatnak. De vannak területek, ahol kevés a szakértő, így például Magyarországon összesen négy bejegyzett gyermek szakpszichológus igazságügyi szakértő dolgozik, és egyetlen olyan, aki a kábítószerek növényi alapanyagait vizsgálja.

A szakember elmondta: a kapacitáshiány miatt az is előfordul, hogy olyat alkalmaznak szakértőként, aki csak volt, vagy éppen leendő szakértő, ugyanis még csak folyamatban van a felvétele a névjegyzékbe.

A kúriai tanácskozáson szóba került az ombudsman néhány hónappal ezelőtti jelentése, mely többek között azt állapította meg, hogy Magyarországon bizonyos vonatkozásban nincs gazdája az igazságügyi szakértői rendszernek, problémája többek között, hogy nem érvényesül az etikai eljárás kontrollfunkciója, ami a jogbiztonsággal nincs összhangban, a szakértők túlterheltsége pedig a tisztességes eljárást veszélyeztetheti.

Szerző

Oda a luxusvilla és a luxusautó - így változik Vajna Tímea élete

Publikálás dátuma
2019.03.19 09:02
Vajna Tímea (középen) férje temetésén
Fotó: Facebook
Céges terepjáróját elvették, most pedig a férjével bérelt budai palotából is ki kell költöznie Andy Vajna özvegyének – állítja a Bors.
Több mint nyolc éven át tartó fényűzés után véget érhet Vajna Timi meseszerű élete. A fiatal özvegy egyik barátnője szerint a néhai filmügyi kormánybiztos neje nemcsak lelkileg, anyagilag is megszenvedte Andy Vajna elvesztését - írja a Bors. A bulvárlapnak az özvegy egyik barátnője nyilatkozott: a nő szerint Tímea Andy nélkül nem találja a helyét, ráadásul egy perc nyugta sincs, mert a problémák sorra szakadnak a nyakába. Amíg az özvegy Amerikában volt, addig az Audi terepjáróját visszavették tőle, mert az egy cég tulajdona. Most Andy egykori autójába kellett átülnie. De ami ennél is nagyobb probléma számára, hogy július elsején lejár a közös otthonuk bérleti szerződése, úgyhogy hamarosan el kell hagynia a házat.
 Félretett pénze, úgy tudom, nincsen – mondta a barátnő. – Sürgősen lejjebb kell adnia az eddigi igényeiből, mert a jelenlegi helyzet szerint egyszerűen nincs más választása. A lap állítja, megpróbálták felvenni a kapcsolatot Vajna Tímeával, de nem tudták elérni. 
A lap hozzáteszi, Vajna Tímea autói többet értek, mint egy átlagos lakás, így az a negyvenmilliós R8-as Audi, amamelyet Tímea cége, a Beauty Enterprises Hungary Kft. lízingelt. De szép otthont lehetne építeni a 70-80 milliót érő Lamborghini Huracán Spyder típusú sportautóból is. Alig néhány hónap járatás után azonban az olasz autócsodát is lecserélte egy Q7-es Audira, amelynek kormánya mögül többször is szelfizett. 
Vajna – akkor még Palácsik – Tímea 2010-ben került először az érdeklődés kereszttüzébe, miután akkori párja, Damu Roland többször is fizikailag bántalmazta. Az egykori sorozatszínész emiatt három évet ült a tököli büntetés-végrehajtási intézetben. Andy Vajna ekkor, Tímea életének legnehezebb korszakában bukkant fel a lány mellett.   A korábban Gattyán György online cégénél hirdetési menedzserként, majd a Sanoma kiadónál ügyintézőként dolgozó Tímeát később sokan azzal vádolták, hogy érdekházasságot kötött, és kizárólag az anyagi jólét reményében ment hozzá a producerhez, aki élete végéig a tenyerén hordozta.

Teniszpályás, szökőkutas luxusbörtön üzemel Kecskeméten

Publikálás dátuma
2019.03.19 07:32
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Megtévedt rendőrök, vállalkozók és politikusrokonok kapnak helyet a parkettásnak nevezett börtönben, amit el is hagyhatnak, ha kedvük tartja. A rabok munkájával a Ferroplast jár jól – a cég egyik tulajdonosa egy börtönigazgató felesége.
Egyágyas, saját kulccsal zárható szobák, rács nélküli ablakok, saját tévé, parkosított udvar, szökőkút, teniszpálya– ez nem Svédország egyik börtönének leírása, hanem egy régóta működő kecskeméti büntetés-végrehajtási intézményé, - írja a létesítményt részletesen bemutató 24.hu.

Puhára estek

A  „parkettás”, azaz a Bács-Kiskun megyei Büntetés-végrehajtási Intézet II. objektuma létezéséről kevesen tudnak, pedig az 1990-es évek óta üzemel. Ide kerültek az igazságszolgáltatás, a hatóságok és a fegyveres testületek megtévedt tagjai, az úgynevezett védett személyek. A kényelmi szolgáltatások miatt azonban a hely népszerű lett a gazdasági bűncselekmények miatt elítélt vállalkozók, tehetős üzletemberek között, és bennfentesek szerint nagyobb a politikusok rokonságába, közvetlen ismeretségi körébe tartozó elítéltek aránya is a többi magyar fegyintézethez képest. A kecskeméti afféle VIP-börtönné alakult az idők során, bár ezt hivatalosan senki sem ismeri el.
A bentlakóknak nem kell megküzdeniük a magyar büntetés-végrehajtási rendszer általános problémájával, a túlzsúfoltsággal: nincsenek szűk börtönzárkák, az 59 körletből 56 kényelmes egyszemélyes szobának is beillene. A fennmaradó három szobát kétágyasra alakították ki. 
A pozitívumok sorát bővíti az is, hogy ha a fogvatartott úgy dönt, el is hagyhatja az intézet területét. A többség őrfelügyelet nélkül mehet minden nap külsős munkahelyre.
A nagyjából 60 fős intézményből jelenleg 15-en Táborfalvára járnak dolgozni. A fogvatartottakat a büntetés-végrehajtással kötött megállapodás alapján céges busszal utaztatják az üzemhez, ahol szinte a civil alkalmazottakhoz hasonló mozgásszabadságot élvezhetnek a két műszakban folyó munka idején.
A nagyjából 60 fős intézményből jelenleg 15-en Táborfalvára járnak dolgozni. A fogvatartottakat a büntetés-végrehajtással kötött megállapodás alapján céges busszal utaztatják az üzemhez, ahol szinte a civil alkalmazottakhoz hasonló mozgásszabadságot élvezhetnek a két műszakban folyó munka idején. Az elítéltek az utcára is szabadon kimehetnek:
A lap munkatársai ottjártukkor többeket láttak a nyitott kapu melletti dohányozóhelyen, miközben fegyőr egyáltalán nem volt a láthatáron.
A Kecskeméttől félórányi autóútra fekvő Táborfalván a Ferroplast Kft. egy műanyag-feldolgozó és -fröccsöntő üzemet működtet. Táborfalva igazi mintaprojekt lett a büntetés-végrehajtás rendszerében: a Belügyminisztérium 2017-es Fogvatartottak reintegrációja című, uniós támogatásból szervezett konferenciáján az egyik előadó a cég ügyvezetője volt, aki igazi win-win vállalkozásként mutatta be az elítéltek alkalmazását. Az előadás szerint a munkaerőhiánnyal küzdő kecskeméti térségben igen komoly eredménynek tekinthető, hogy a cég a megállapodásnak köszönhetően hosszútávon stabilizálni tudta saját munkaerő-utánpótlását. A fogvatartottakkal ráadásul képzett és olcsó munkaerőhöz jutottak. Nem véletlen, hogy az összesen 40 fős vállalkozás 20 elítélt alkalmazását vállalta. 

Családban marad?

A 25 éve alapított Ferroplast Kft. forgalma az elmúlt években meredeken emelkedett, egyre közelebb került a milliárdos szinthez, és közben komoly nyereséget biztosított a tulajdonosoknak is. Az adózott eredmény 2015-2016-ban megközelítette az évi 100 milliót, de 2017-ben is 54 millió forint volt. A kecskeméti fogvatartottakkal dolgozó Ferroplast Kft. egyik tulajdonosa, Füzesiné Gajdácsi Magdolna az egyik szomszédos Bács-Kiskun megyei börtön igazgatójának felesége. Füzesi Viktorezredes az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetet vezeti. Furcsa csavar, hogy a kecskeméti bv-intézet parancsnokának felesége viszont éppen az állampusztai börtönben működő gazdasági vállalkozásban kapott vezetői állást. Zachar Tibor felesége információink szerint az Állampusztai Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. tésztagyárának lett az üzemvezetője. A 2017-ben átadott tésztaüzem műszakonként közel egy tonna tarhonyát, csőtésztát, spagettit képes gyártani. Ez az üzem látja el az összes bv-intézetet száraztésztával.
A portál megkereste a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát (BVOP), nem tartják-e összeférhetetlennek, hogy egy magasrangú bv-s vezető felesége és annak családja profitál a fogvatartottak munkájából. A válasz szerint ez nem összeférhetetlen:
„Az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka a jogszabályi előírásoknak megfelelően erről a tényről korábban tájékoztatta a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát. Ennek a vizsgálata azt támasztotta alá, hogy nincsen összefonódás a beosztás és a vállalkozás vezetése között.”