Platini kontra Blatter: a jó és a rossz

Publikálás dátuma
2014.11.25. 06:53
Platini és Blatter Fotó:FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Sepp Blatter továbbra sem enged. Nem hajlandó nyilvánosságra hozni az amerikai Michael Garcia jelentését, amelyben azt tárta fel, történt-e korrupció a 2018-as és a 2022-es labdarúgó világbajnokság odaítélésénél. Pedig a labdarúgást szerető közvélemény szeretné megtudni az igazságot, igaz, nem biztos, hogy erre valaha is lesz módja. Egyelőre nem tudni, mi lesz a botrány vége, az UEFA azzal fenyeget, kilép tagszervezeteivel a FIFÁ-ból, más kérdés: nem valószínű, hogy az európai szövetség a legalkalmasabb arra, hogy felvegye a harcot a korrupció ellen.

Mi lesz a Garcia-jelentés sorsa? A kérdés azért sem mellékes, mert ha kiderülne, óriási korrupció történt a 2018-as oroszországi és a 2022-es katari világbajnokság odaítélése során, akkor végső esetben akár még az is előfordulhat, hogy el kell venni a két országtól a rendezés jogát.

Legutóbb az Angol Labdarúgó Szövetség elnöke, Greg Dyke írt nyílt levelet Sepp Blatternek, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség elnökének, amelyben a Garcia-jelentés nyilvánosságra hozatalát követelte.

A FIFA első embere azzal érvelt, hogy amennyiben lehetővé tenné a hosszú jelentés közzétételét, azzal nemcsak a FIFA alapszabályát sértené meg, hanem a svájci törvényeket is.

A volt amerikai ügyészt, Michael Garciát, a FIFA etikai bizottsága vizsgálati részlegének vezetőjét bízták meg azzal, vizsgálja ki, történt-e korrupció a következő két, a 2018-as oroszországi és a 2022-es katari világbajnokság odaítélése során.

November 13-án azonban Hans-Joachim Eckert, a szövetség etikai bizottsága vezetője arra a sokakat meglepett következtetésre jutott, hogy semmiféle korrupció sem történt, a Garcia-jelentés alapján legalábbis nem jutott ilyen következtetésre.

Ez azért is volt váratlan, a Sunday Times korábban nem éppen az odaítélés tisztaságát alátámasztó cikksorozatot tett közzé. Másrészt a bajor bírót Németországban a korrupció legelismertebb szakértői között tartják számon.

Az ítéletet felháborodással fogadta maga a jelentéstevő, Michael Garcia, aki szerint elfogadhatatlanul enyhe ítélet született.

Ezt követően az amerikai ügyész azt követelte, hogy a FIFA teljes terjedelemben hozza nyilvánosságra a jelentést, mert meglátása szerint az etikai bizottság vezetője nem megalapozott következtetéseket vont le.

Mint mondta, Eckert a tényeket elferdítve hamis következtetéseket vont le. Egyben azt is bejelentette, megtámadja a döntést.

Végül kompromisszumos megoldás született, igaz, a futballszerető, a teljes igazság megválasztására vágyó közvéleményt ezúttal is kihagyták a játékból, mert a nyilvánosság továbbra sem ismerheti meg a dokumentumot.

Múlt héten arra jutottak, hogy a jelentést Domenico Scalának, a FIFA könyvvizsgáló bizottságának vezetőjének továbbítják, s majd ő eldönti, mennyi információt kell eljuttatni abból a végrehajtó bizottságnak. Az ügy tehát a színfalak mögött folyik tovább, megoldás egyelőre nincs.

Garcia lenne a jó és Eckert, aki a FIFÁ-t fedezi a gonosz? Garcia mindent fel akart tárni, de Eckert megakadályozta mindezt? Ez azért ennél kicsit összetettebb, s valószínűleg nem lehet csak feketén vagy fehéren értékelni az ügy szereplőt.

„Michael igazán felhívhatott volna, akkor megbeszéljük az esetet töviről-hegyire, ahogyan ez kollégák között szokás” – fejtette ki Eckert a Spiegelnek. Szerinte Garcia azért orrolhatott meg rá, „mert előzetesen nem osztottam meg vele a döntésemet”.

Garcia egyértelműen azt a benyomást kelti, amint ennek hangot is adott, hogy a bajor bíró fontos megállapításokat tusolt el, nem vette figyelembe a több mint 400 oldalas jelentés számos fontos elemét.

Hogy ez így van-e, vagy sem, csak akkor tudhatnánk meg, ha valóban nyilvánosságra hozzák a dokumentumot, erre azonban Blatter jogi okokra hivatkozva nem hajlandó.

A német sajtó mindenesetre kételkedik abban, hogy Eckert, a tekintélyes müncheni bíró nagyon elferdítette volna a tényeket. A Spiegel is inkább mást gyanít a háttérben.

Garcia szintén tekintélyes ügyész volt az Egyesült Államokban. Terroristák után nyomozott, akik a World Trade Centerben helyeztek el bombát, leleplezte Eliot Spitzer prostituáltakkal kapcsolatos botrányát, minek nyomán le kellett mondania a New York-i kormányzónak, kínos helyzetbe hozta a Wall Street egyes illetékeseit.

Valóságos sztár volt hazájában. A vb-helyszínek odaítélése kapcsán indított vizsgálat során azonban messze nem volt akkora mozgástere.

Nem hallgathatott le telefonbeszélgetéseket, nem követhette nyomon a banki átutalásokat, s nem is küldhetett senkit sem vizsgálati fogságba.

Lehetőségei annyira korlátozottak voltak, hogy még a legfontosabb tanúk többségét sem tudta meghallgatni. A FIFA végrehajtó bizottságának azon 24 tagjából, akiknek közük lehetett a vb helyszínekkel kapcsolatos döntésben, 11-en már nincsenek a helyükön, egy pedig meghalt.

Garcia a 11 személyből csak hatot tudott meghallgatni, akadtak pedig, akik írásban feleltek az amerikai ügyész kérdéseire. Hárman nem válaszoltak megkeresésére. Ketten teljesen eltűntek, Garcia nem is bukkant a nyomukra.

Az amerikai szakember vizsgálata több millió dollárba került. Összesen 75, az ügyhöz közvetetten vagy közvetlenül kapcsolódó személyt kérdezett meg munkatársaival. A záródokumentum függeléke körülbelül 200 ezer oldal.

Oroszországban nem is vizsgálódhatott személyesen Michael Garcia, mivel 2013-ban beutazási tilalmat rendeltek el vele szemben a moszkvai hatóságok, így ezt a részt helyettese állította össze. Garciának minden állítása ellenére valószínűleg nincs adú ász a kezében.

Mindez azonban természetesen nem jelenti azt, hogy minden törvényesen zajlott volna a helyszínek kijelölésénél. Sőt. Ez esetben inkább csak arról van szó, hogy a Garcia-jelentés önmagában aligha ad választ a legnagyobb kérdésekre.

Markus H. Schneider sportjogász a Handelsblattban úgy vélte, az egyesületi jogszabályoknál a hűség, a lojalitás elve érvényesül. Ezért jogi szempontból elfogadhatónak tartja, hogy a FIFA elutasítja a Garcia-jelentés nyilvánosságra hozatalát.

Bár a dokumentum nem ismert, az azért tudvalévő, ki Garcia egyik koronatanúja. Phaedra Al-Majidról van szó, aki nemrégiben a BBC-ben úgy nyilatkozott, életveszélyben érzi magát.

A nő a katari pályázat médiaküldöttségének volt tagja, 2010-ben azonban kirúgták. 2011-ben került napvilágra az az állítása, amely szerint a katari illetékesek pénzt ajánlottak a FIFA végrehajtó bizottsága három tagjának, hogy az ő pályázatukat támogassák.

Al-Majid később visszavonta a vallomást. Most azonban megint ragaszkodik az eredeti verzióhoz, amely szerint korrupció történt, de akkor nyomás alá helyezték, ezért félelmében visszavonta a vallomást.

A nő elárulta, hogy minden információját továbbította Michael Garciának. A Huffington Post azt közölte, hogy a FBI, amely már szintén nyomoz a vb-helyszínek ügyében, személyes védelmet ajánlott a katari nőnek.

Sepp Blatter bejelentette: büntetőjogi feljelentést tesz a berni ügyészségnél. Mennyire vehető komolyan ez a lépés? Szakértők szerint nem lesz sok következménye.

Sylvia Schenk, a Transparency International sport-munkacsoportjának vezetője a Handelsblattnak elmondta, csak elterelő hadműveletről van szó.

Frissítve: 2014.11.24. 20:56

Decemberben folytatják

Publikálás dátuma
2014.11.25. 06:38
John Kerry: nem akármilyen, hanem jó megállapodást akarunk! FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
A Hatok és Teherán között ismét csak nem jött létre a történelmi egyezség, az iráni nukleáris programról folyó tárgyalásokat 2015 június végéig elhalasztották. Hétfőn az 5+1-es csoport előbb külön, majd az iráni képviselőkkel egyeztetett. Mint a bécsi Coburg Palotában zajlott tanácskozás lezárultával közölték, már decemberben újrakezdik a megbeszéléseket. A politikai megegyezést márciusig kellene tető alá hozni, a technikai részletekről további négy hónapon belül kell megállapodni.

Philip Hammond brit védelmi miniszter a bécsi megbeszélések lezárultával közölte, mivel arra jutottak, hogy képtelenség a hátralévő rövid idő alatt áttörést elérni, 2015. június 30-ig kitolták a határidőt.

A BT öt állandó tagja (az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország és Kína) valamint Németország egy évvel ezelőtt, Genfben közös akciótervet fogadott el Teheránnal.

A 2013. november 24-i ideiglenes megállapodás értelmében Irán ígéretet tett rá, hogy leállítja a fegyverminőségű urándúsítást, s a Nyugat ennek fejében pedig vállalta, hogy enyhíti az Teherán ellen életbe léptetett szankciókat.

Hammond új ítélte meg, hogy a tárgyalások utolsó fordulója során „jelentős haladást” sikerült elérni.

A megbeszélések már a jövő hónapban újrakezdődnek. Előbb jövő március 1-ig egy keretegyezményről állapodnak meg, mivel pedig a lényeg a technikai részletekben rejlik, ezek kidolgozására további négy hónapot adtak maguknak a tárgyalófelek.

Szergej Lavrov, aki vasárnap csatlakozott a bécsi tárgyalásokhoz, tegnap úgy nyilatkozott, az alapelvekről három-négy hónap alatt meg lehet állapodni. Az orosz védelmi miniszter ugyancsak „jelentős haladásról” számolt be.

John Kerry záró sajtóértekezletén emlékeztetett, hónapok óta nagyon keményen dolgoztak a felek, hogy közelítsék az álláspontokat. „Mindez időbe telik. Nagy tétről van szó, bonyolult politikai és technikai kérdésekről.

„Nem akármilyen megállapodást akarunk, hanem jó megállapodást akarunk kötni” – szögezte le az amerikai külügyminiszter.

Kerry köszönetet mondott a tárgyalásokon elnöklő Catherine Ashtonnak, aki már átadta posztját az új uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek, s méltatta Mohammed Dzsavad Zarif iráni külügyminisztert is, aki „jóhiszeműen állt hozzá” a tárgyalásokhoz.

Kerry elismerte, hogy Irán - egy évtizede először - tényleg visszalépett némiképp nukleáris programjában.

Azt is aláhúzta ugyanakkor, hogy egy ilyen kényes megállapodás nem alapulhat kizárólag a bizalmon, hanem világos ellenőrzési rezsim kidolgozására van szükség. Kerry és Zarif hétfőn ismét négyszemközt tárgyalt egymással, ahogy az amerikai diplomácia vezetője az orosz külügyminiszterrel is egyeztetett.

Barack Obama az ABC News-nak nyilatkozva meggyőződését fejezte ki, hogy egy jó megállapodás az amerikai kételkedőket is meggyőzi.

Az amerikai elnök azt tartja a legfontosabbnak, hogy garantálják: a perzsa állam nem állíthat elő atomfegyvert. „Ha ez megtörténik, biztos vagyok benne, hogy az Egyesült Államokban is elfogadják a megállapodást” – fejtette ki.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ezzel szemben úgy látja: jobb, ha nincs megállapodás, mintha egy rossz egyezséget kötnek. Izrael és Szaúd-Arábia egyaránt fenntartásokkal figyelte a bécsi tárgyalásokat, s óvott egy elhamarkodott egyezségtől.

Bár a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) legutóbbi jelentése szerint Irán tett lépéseket alacsonyan dúsított urániumkészletei csökkentésére, ezek nem haladják meg az ideiglenes megállapodásban megszabott 7400 kilogrammos határt, a nyugati hatalmak azonban keveslik az előrehaladást, s aggódnak az iráni nukleáris kísérletek, s más, atomfegyver gyártásával összekapcsolható tevékenységek miatt.

Teherán ragaszkodna ahhoz, hogy azonnal szabadítsák fel befagyasztott javait, a Hatok ugyanakkor a fokozatosság elvét vallják. Irán az átmeneti időszakban befagyasztott javainak egy részéhez – havi 700 millió dollárhoz jut hozzá. Irán tagadja, hogy célja atomfegyver gyártása lenne.

Hasszan Rohani iráni elnök tegnap este pozitívan értékelte a megbeszélések kiterjesztését, azt hangsúlyozta, hogy sikerült közelíteni az álláspontokat, s a decemberben kezdődő egyeztetéseken konszolidálják a Bécsben elért eredményt .

Több iráni lap már hétfő reggeli számában tényként kezelte a tárgyalások meghosszabbítását. Még nem tudni, az osztrák fővárosban, vagy más helyszínen folytatódnak az Irán nukleáris programjának korlátozását célzó tárgyalások.

Szerző

Decemberben folytatják

Publikálás dátuma
2014.11.25. 06:38
John Kerry: nem akármilyen, hanem jó megállapodást akarunk! FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
A Hatok és Teherán között ismét csak nem jött létre a történelmi egyezség, az iráni nukleáris programról folyó tárgyalásokat 2015 június végéig elhalasztották. Hétfőn az 5+1-es csoport előbb külön, majd az iráni képviselőkkel egyeztetett. Mint a bécsi Coburg Palotában zajlott tanácskozás lezárultával közölték, már decemberben újrakezdik a megbeszéléseket. A politikai megegyezést márciusig kellene tető alá hozni, a technikai részletekről további négy hónapon belül kell megállapodni.

Philip Hammond brit védelmi miniszter a bécsi megbeszélések lezárultával közölte, mivel arra jutottak, hogy képtelenség a hátralévő rövid idő alatt áttörést elérni, 2015. június 30-ig kitolták a határidőt.

A BT öt állandó tagja (az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország és Kína) valamint Németország egy évvel ezelőtt, Genfben közös akciótervet fogadott el Teheránnal.

A 2013. november 24-i ideiglenes megállapodás értelmében Irán ígéretet tett rá, hogy leállítja a fegyverminőségű urándúsítást, s a Nyugat ennek fejében pedig vállalta, hogy enyhíti az Teherán ellen életbe léptetett szankciókat.

Hammond új ítélte meg, hogy a tárgyalások utolsó fordulója során „jelentős haladást” sikerült elérni.

A megbeszélések már a jövő hónapban újrakezdődnek. Előbb jövő március 1-ig egy keretegyezményről állapodnak meg, mivel pedig a lényeg a technikai részletekben rejlik, ezek kidolgozására további négy hónapot adtak maguknak a tárgyalófelek.

Szergej Lavrov, aki vasárnap csatlakozott a bécsi tárgyalásokhoz, tegnap úgy nyilatkozott, az alapelvekről három-négy hónap alatt meg lehet állapodni. Az orosz védelmi miniszter ugyancsak „jelentős haladásról” számolt be.

John Kerry záró sajtóértekezletén emlékeztetett, hónapok óta nagyon keményen dolgoztak a felek, hogy közelítsék az álláspontokat. „Mindez időbe telik. Nagy tétről van szó, bonyolult politikai és technikai kérdésekről.

„Nem akármilyen megállapodást akarunk, hanem jó megállapodást akarunk kötni” – szögezte le az amerikai külügyminiszter.

Kerry köszönetet mondott a tárgyalásokon elnöklő Catherine Ashtonnak, aki már átadta posztját az új uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek, s méltatta Mohammed Dzsavad Zarif iráni külügyminisztert is, aki „jóhiszeműen állt hozzá” a tárgyalásokhoz.

Kerry elismerte, hogy Irán - egy évtizede először - tényleg visszalépett némiképp nukleáris programjában.

Azt is aláhúzta ugyanakkor, hogy egy ilyen kényes megállapodás nem alapulhat kizárólag a bizalmon, hanem világos ellenőrzési rezsim kidolgozására van szükség. Kerry és Zarif hétfőn ismét négyszemközt tárgyalt egymással, ahogy az amerikai diplomácia vezetője az orosz külügyminiszterrel is egyeztetett.

Barack Obama az ABC News-nak nyilatkozva meggyőződését fejezte ki, hogy egy jó megállapodás az amerikai kételkedőket is meggyőzi.

Az amerikai elnök azt tartja a legfontosabbnak, hogy garantálják: a perzsa állam nem állíthat elő atomfegyvert. „Ha ez megtörténik, biztos vagyok benne, hogy az Egyesült Államokban is elfogadják a megállapodást” – fejtette ki.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ezzel szemben úgy látja: jobb, ha nincs megállapodás, mintha egy rossz egyezséget kötnek. Izrael és Szaúd-Arábia egyaránt fenntartásokkal figyelte a bécsi tárgyalásokat, s óvott egy elhamarkodott egyezségtől.

Bár a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) legutóbbi jelentése szerint Irán tett lépéseket alacsonyan dúsított urániumkészletei csökkentésére, ezek nem haladják meg az ideiglenes megállapodásban megszabott 7400 kilogrammos határt, a nyugati hatalmak azonban keveslik az előrehaladást, s aggódnak az iráni nukleáris kísérletek, s más, atomfegyver gyártásával összekapcsolható tevékenységek miatt.

Teherán ragaszkodna ahhoz, hogy azonnal szabadítsák fel befagyasztott javait, a Hatok ugyanakkor a fokozatosság elvét vallják. Irán az átmeneti időszakban befagyasztott javainak egy részéhez – havi 700 millió dollárhoz jut hozzá. Irán tagadja, hogy célja atomfegyver gyártása lenne.

Hasszan Rohani iráni elnök tegnap este pozitívan értékelte a megbeszélések kiterjesztését, azt hangsúlyozta, hogy sikerült közelíteni az álláspontokat, s a decemberben kezdődő egyeztetéseken konszolidálják a Bécsben elért eredményt .

Több iráni lap már hétfő reggeli számában tényként kezelte a tárgyalások meghosszabbítását. Még nem tudni, az osztrák fővárosban, vagy más helyszínen folytatódnak az Irán nukleáris programjának korlátozását célzó tárgyalások.

Szerző