(név és cím a szerkesztőségben);
Szerintem;cigányozás;Gyulai Törvényszék;
2014-11-25 07:26:00
Pár hónappal ezelőtt országos felháborodást keltett Gyulai Törvényszéken történt cigányozás. Egy másik ügyben, egy ügyvédet a Fővárosi Törvényszéken lezsidóztak. Nem lett belőle országos botrány. A média nagy része hallgatott, még csak hírt sem adott az esetről, viszont az a rádiócsatorna, amely a témában egy interjút készített, valamint azok az online lapok, amelyek közölték a zsidózás hírét, alperesek lettek egy személyiségi jogsértési ügyben. Minden, 2012-ben egy magánvádas bírósági üggyel kezdődött, melyet az említett ügyvéd elvállalt. Nem tudta, hogy ezzel milyen megaláztatásokat kell majd átélnie, és a gyűlöletbeszéd törvény hiánya miatt őt, illetve azt a médiát perlik be, amelyik az ügyet nyilvánosságra hozza. De menjünk sorjában. Egy „sima” úgynevezett "magánvádas" per indult, ahol az illető ügyvéd volt a védő. A tárgyalóteremben derült ki, hogy az ügy főszereplője nem tolerálja azt, hogy az a védőügyvéd zsidó. Az eljárás során provokálta az ügyvédet és várta a pillanatot, hogy lecsaphasson. Az ügyvéd egy pillanatra elvesztette a fejét, s a tárgyalás során, a vita hevében egy olyan kijelentést tett, amelyet nem kellett volna. Az ügy főszereplője lezsidózta az ügyvédet, s elindult a lavina. A zsidózás miatt a védő védelemért nyílt levélben fordult a Fővárosi Törvényszék Elnökéhez. Az ügy nyilvánosságra került. Az egyik rádiócsatorna a zsidózásról interjút készített a sértettel. Az interjút több online lap - szaknyelven szólva - "után közölte", "belinkelte", olvasásra ajánlotta olvasóinak. A bíróságon zsidózó főszereplő viszont beperelte a lezsidózott ügyvédet, a rádiócsatornát, az utánközlő lapokat, mert állítása szerint, az interjú és a nyílt levél megjelentetésével, belinkelésével megsértették személyiségi jogait, rossz színben tüntették őt fel. Sértődött emberünk azonban arról megfeledkezett, hogy mivel magát közszereplőnek tartja – maga tette azzá magát nyílt szereplésével, jobboldali rendezvényeken való nyilvános kiállásával, saját honlapjával – és így valamivel többet kell eltűrnie, mint egy halandónak. Az ügyben a közelmúltban megszületett az első fokú ítélet, amely szerint a média nem sértett jogszabályt, nem sérült a felperes személyiségi joga. Nincs felhatalmazásom, hogy az ügyben szereplőket nevén nevezzem. A felperes főszereplőt meg nem akarom megnevezni, mert idézve az elhíresült szlogent, „hülye azért nem vagyok”.
A jelenség a fontos! A Gyulai Törvényszéken történt eset kapcsán már tudjuk, cigányozni nem lehet és szabad a bíróságon! Hány per kell ahhoz, hogy zsidózni se lehessen?