DK: "Erőszakot követnek el" a forintosítással

A Demokratikus Koalíció elfogadhatatlannak tartja a devizahitelek forintosításáról, illetve a fair bankokról szóló, kedden megszavazott törvényeket.

Az ellenzéki párt elnökségi tagja, Varju László független képviselő keddi, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a forintosítással a jogalkotó "erőszakot követ el", mert néhány kivételt leszámítva, mérlegelési jog nélkül, mindenki számára kötelezővé teszi az átváltást. Szerinte igaza van azoknak, akik felháborodnak az átváltási árfolyamon.

A képviselő tisztességtelennek és alkotmányellenesnek nevezte a fair bankokról szóló törvényt. Függetlenül attól, hogy mit gondolnak a bankok devizahitelesekkel kötött szerződéseiről, egy jogállamban mindenkinek kijár a tisztességes eljáráshoz való jog, de ezt a jogot a törvény elvette a pénzintézetektől - értékelt a képviselő.

Szerző

Belül van a Rubik-titok

Publikálás dátuma
2014.11.25. 13:21
FOTÓ: Getty Images, Tim Whitby
Keddi első fokú döntésében az Európai Unió Bíróságának törvényszéke úgy döntött: bejegyezhető uniós védjegyként a Rubik-kocka formája.

A védjegyet a játék jogait birtokló brit Seven Towns jegyeztette be még 1999-ben, amit viszont a német Simba Toys 2006-ban megtámadott, arra hivatkozva, hogy a kocka - miután elforgatható - olyan műszaki megoldást tartalmaz, amely miatt csak szabadalomként részesülhet oltalomban, de védjegyként nem.

Keddi döntésével a törvényszék elutasította a Simba Toys keresetét, ami ellen két hónapig lehet fellebbezni.

A törvényszék lényegében úgy ítélte meg, hogy a forma a kockából és a 26 kisebb kockát elválasztó fekete vonalakból áll, s bár a kocka darabjai elforgathatóak, maga a forma nem tartalmaz semmilyen ehhez kapcsolódó műszaki megoldást, az a játék belsejében van.

A törvényszék szerint ennek nincs közé a játék formájához. Az, hogy a darabok elforgathatóak, nem a rácsszerkezetből vagy a kocka formájából fakad. "Következésképpen a Rubik-kocka formájának közösségi védjegyként történő lajstromozása nem tagadható meg azon indokból, hogy az műszaki funkciót testesít meg" - indokolja döntését a luxemburgi székhelyű uniós testület.

A törvényszék azt is hangsúlyozza, hogy a védjegy nem jelenti azt, hogy más cégek ne gyárthatnának elforgatható, háromdimenziós játékokat, a bejegyzés kizárólag az oldalukon rácsszerkezettel rendelkező kockaformájú termékekre vonatkozik.

A testület egyúttal azt is megállapítja, hogy a védjegyoltalom alatt álló forma jelentősen eltér a piacon szereplő többi háromdimenziós kirakó alakjától, ezért a fogyasztóknak egyértelműen megkülönböztethető azoktól.

Szerző

Ferenc pápa EU-s képviselőknek mond beszédet

Publikálás dátuma
2014.11.25. 12:00
Ferenc pápa a Vatikánban. Forrás: Getty Images
Az Európai Parlamentbe (EP) érkezett kedd délelőtt a Strasburgba látogató Ferenc pápa. A római katolikus egyházfő az EP plenáris ülésén beszédet mond a képviselők előtt a gazdasági válsággal, a nyomor elleni küzdelemmel és a bevándorlási politikával kapcsolatban.

Ferenc pápa találkozik az európai uniós intézmények vezetőivel - Martin Schulzcal, az Európai Parlament, Herman Van Rompuyjel, az uniós tagországok csúcsvezetőit tömörítő Európai Tanács és Jean-Claude Junckerrel, a javaslattevő-végrehajtó funkciót ellátó Európai Bizottság elnökével, valamint Matteo Renzivel, az EU soros elnökségét adó Olaszország miniszterelnökével.

Az Európai Parlamentben jelen van Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke is. Egyházfőként legutóbb II. János Pál pápa járt az Európai Parlamentben, aki 1988. október 11-én mondott beszédet a képviselők előtt Strasbourgban.

Előzetes nyilatkozatában Schulz úgy fogalmazott, nagy érdeklődéssel várja, hogy Ferenc pápa kifejtse gondolatait a gazdasági válsággal, a nyomor elleni küzdelemmel, a bevándorlási politikával, valamint egyéb olyan kérdésekkel kapcsolatban, amelyek szükségesek az erősebb és dinamikusabb Európai Unió megteremtéséhez.

Az Európai Parlamentben tett látogatása után Ferenc pápa a szintén strasbourgi székhelyű összeurópai szervezethez, az Európa Tanácshoz (ET) látogat el, és találkozik annak vezetőivel - Thorbjorn Jagland főtitkárral, Anne Brasseur parlamenti közgyűlési elnökkel, Jean-Claude Frécon kongresszusi elnökkel, Dean Spielmann-nal, az Emberi Jogok Európai Bírósága elnökével, Nils Muiznieks emberi jogi biztossal, Jean-Marie Heydt NGO-konferenciaelnökkel, valamint Charles Michellel, az ET soros elnökségét ellátó Belgium miniszterelnökével.

A Szentszék 1970-ben szerzett megfigyelői jogállást az Európa Tanácsban, ám a vatikáni állam már 1962 óta tevékenyen együttműködik az 1949-ben létrehozott, jogállamiságra, demokráciára és emberi jogokra ügyelő szervezettel.

Szerző