Szerbia az oroszok hálójában

Publikálás dátuma
2014.11.26. 06:34
Vucic azt állítja, ugyanazt mondja külföldön, mint odahaza FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/PETER DENCH
Oroszország gazdaságilag egyre szorosabb kapcsolatokat akar kialakítani balkáni országokkal. Elsősorban Szerbia került a célkeresztjébe, amely az Európai Unióba törekszik ugyan, de gazdaságilag és kulturális szempontból is ezer szállal kötődik Oroszországhoz. Ez az Európai Uniót is mind jobban aggasztja.

Vojislav Seselj, a Hágából egészségi okokból hazatért szerb ultranacionalista háborús bűnös két nappal azután, hogy hazaengedték Hágából, nagygyűlést tartott Belgrádban. Orosz zászlók és Vlagyimir Putyint ábrázoló képek garmadája bukkant fel a tüntetők között.

Szerbia válaszút elé érkezett. Döntenie kell, az uniót, vagy Oroszországot választja-e. Bár Belgrád még nem tagja az Európai Uniónak, az ország uniós integrációja a legderűlátóbb becslések szerint is csak 2020-ban lehet esedékes, az országnak addig igazodnia kell az EU külpolitikájához.

A kelet-ukrajnai események miatt azonban egyre feszültebb a Nyugat és a Kreml viszonya. Bár Belgrádnak még nem kellett csatlakoznia ezekhez a szankciókhoz, nehéz lesz még éveken át követni ezt a struccpolitikát.

Egymásnak ellentmondó hírek látnak napvilágot arról, Brüsszel megakadályozza, vagy lelassítja-e Szerbia uniós csatlakozását amiatt, mert egyelőre nem vezetett be szankciókat Moszkvával szemben.

Olyan hírek is elterjedtek, amelyek szerint azért nem nyitottak meg újabb fejezetet a csatlakozási tárgyalásokon, mert nem egyértelmű, mit is akar Belgrád.

A bővítési kérdésekben is illetékes Johannes Hahn regionális ügyekért felelős uniós biztos múlt héten, belgrádi tárgyalásait megelőzően azt közölte: „Szerbia elkötelezte magát arra, hogy fokozatosan összhangba hozza álláspontját olyan nehéz kérdésekben, mint az Oroszország elleni szankciók”.

A hír úgy jelent meg a belgrádi sajtóban, hogy Hahn feltételként határozta meg Szerbia számára a szankciók bevezetését. Ezt a tálalást azonban igen rossz néven vette Aleksandar Vucic miniszterelnök.

„Még egyszer elmondom azt, amit már többször, több helyen megismételtem: ugyanazt mondom Moszkvában, Washingtonban, Brüsszelben, Belgrádban és Kosovska Mitrovicában: nem létezik két, vagy három különböző szerb politika” – jelentette ki már a Hahnnal folytatott konzultációi után.

Mint mondta, Belgrád stratégiai célja az uniós csatlakozás, ám az ország nem vezet be szankciókat Oroszország ellen.

Tiszteletben tartja ugyanakkor Ukrajna területi integritását. S ezután következett a lényeg: Hahn nem ragaszkodott a szankciók bevezetéséhez – legalábbis ezt állította Vucic.

A téma ezzel nincs lezárva. Annál is inkább, mert Belgrád egyre különösebb üzeneteket küld Brüsszelnek, amelyeket nehezen tudnak értelmezni az uniós tisztségviselők.

Nem könnyű megérteni, miért kellett épp a mostani, külpolitikailag oly zűrös időszakban közös hadgyakorlatot tartani Oroszországgal.

Ráadásul ez volt a két ország történelmében az első közös katonai manőver: hat orosz Iljusin 76-os szállítógép landolt a Belgrád melletti batajnicai repülőtéren.

Az orosz gépek harci járműveket és a hadgyakorlaton résztvevő személyeket szállította Szerbiába. Az időzítés azért is különös, mert néhány nappal korábban Aleksandar Vucic azt közölte, hazája „visszafordíthatatlanul” elindult az EU felé.

Éppen ez az, amiről egyelőre nincsenek meggyőződve uniós, főként német illetékesek.

Nem feltétlenül a kormányfő szavaiban kételkednek. Bár Vucic ultanacionalista politikusként indult, kormányfőként bizonyította, hogy valóban új alapokra kívánja helyezni országa gazdaságát, s roppant népszerűtlen intézkedésektől sem riad vissza.

Az igazsághoz azért az is hozzátartozik, hogy nincs is nagyon más választása, hiszen jelen körülmények között fenntarthatatlan a szerb állam. Brüsszel és Berlin inkább attól tart: a Kremlnek éppen elég eszköz van a kezében ahhoz, hogy megállítsa Szerbiát az EU felé vezető úton.

Mint a Spiegel írja, Putyin számára olyan stratégiai papírt készített a befolyásos moszkvai külpolitikai tanács, amelyben leszögezi, azokkal az országokkal, amelyekhez Oroszországot hagyományosan jó kapcsolatok fűzik, nemcsak az árucsere forgalom és a befektetések növelésére kell törekedni, hanem drága infrastrukturális beruházásokat kell kezdeményezni, „költeni kell az emberekre”, akik a Nyugattal szemben Oroszországra, mint „alternatív világhatalomra” tekintenek.

Az orosz elnök ennek szellemében irányítja a külpolitikát. Az orosz államvasutak élén a Putyinhoz hű Vlagyimir Jakunyin áll.

Az oroszok 350 kilométer hosszúságú vasúthálózat modernizálását kezdték meg Szerbiában. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa.

A moszkvai olajmulti, a Lukoil már 79,5 százalékban tulajdonosa a Beopetrol szerb benzinkút-hálózatnak. A Gazprom pedig szintén többségi tulajdonosa a szerb gázszolgáltatónak.

Az orosz külpolitikai tanács dokumentuma szerint ezekkel a beruházásokkal „új perspektívát adtak azoknak a régióknak, amelyeket különösen keményen érintettek az 1999-es koszovói háború alatti NATO-bombázások.

A német kormány szerint ez az orosz stratégia igen sikeres. Putyint valóságos hősként fogadták október közepén Belgrádban, a szerb főváros felszabadításának hetvenedik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.

Tomislav Nikolic elnök a legrangosabb kitüntetést adományozta vendégének. Ez a látogatás nem volt éppen az EU ínyére.

Az Európai Uniónak sem állhat érdekében, hogy lemondjon Szerbiáról Oroszország javára. A Balkán stabilitásának sem tenne jót, ha egy tisztán orosz érdekszféra jönne létre a félsziget szívében.

Berlin sem akarja ölbe tett kézzel nézni ezeket a folyamatokat. Moszkva diplomáciai szempontból fel akarta értékelni a Nisben létesített katasztrófaelhárító központot. Ez azonban kiverte a biztosítékot Angela Merkelnél, aki telefonon figyelmeztette Vucic miniszterelnököt e lépés esetleges következményeire.

A németek vélhetően nem is teljesen alaptalanul attól tartottak, hogy Moszkva valójában kémközpontot akar létrehozni a dél-szerbiai városban – értesült a Spiegel.

Bosznia-Hercegovinában is erősödik az orosz befolyás. Az októberi boszniai parlamenti választás előtt Milorad Dodik, a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke számára az volt a legfőbb kampányfogás, hogy egy poszteren mutatkozott Putyin elnökkel.

Ősszel meg is hosszabbította moszkvai látogatását, csak hogy elérje: Putyin fogadja őt. Montenegróban ugyan már korábban is megjelentek az orosz vállalkozók, ez a folyamat azonban még erősebbé vált az eltelt években.

Nem meglepő módon Oroszország a legjelentősebb befektető a csodálatos természeti adottságokkal rendelkező balkáni országban.

Ezért is lepte meg Putyint nemcsak az, hogy az uniós tagországok egyáltalán képesek voltak megállapodni az oroszellenes szankciókban, hanem az is, hogy ezekhez még Montenegró is csatlakozott.

Bulgária szintén fontos terep Oroszország számára. Az országban nem hivatalos adatok szerint 300 ezer orosz vásárolt ingatlant.

Brüsszel és Berlin amiatt aggódik, hogy egy esetlegesen orosz befolyás alatt álló szófiai kormány a jövőben mind többször torpedózhatja meg az EU közös külpolitikáját érintő határozatokat.

Jelenleg az a legnagyobb gond az EU számára, hogy a Nyugatnak nincs elég lehetősége megakadályozni az orosz térnyerést a Balkánon.

Frissítve: 2014.11.25. 20:52

Segítség a történelemhamisításban

Recep Tayyip Erdogan mintha teljesen elszakadt volna a realitásoktól. Igazi álomvilágot épített fel magának. Már arra vetemedik, hogy átírja a történelmet, s ehhez asszisztál a kormánypárti sajtó.

A 2000-es években ugyan a jelenlegi elnök kormányfőként valóban sokat tett azért, hogy felgyorsuljon Törökország gazdasági teljesítménye, s közeledett a kurd kisebbséghez is, de az utóbbi években, a gazdaság gondjainak jelentkezésével már nem azt a reformert láthatjuk, mint néhány éve.

Talán azért, mert olyan személyekkel vetette körbe magát, akik mindent szebbnek láttatnak. Esetleg amiatt, mert olyan monopóliumot épített ki, s hatalmát annyira megszilárdította, hogy valóban mindent megtehet.

Az azonban már a diktátorok sajátja, ha a történelmet akarják meghamisítani. Az pedig nem éppen egy demokratikus berendezkedésű államra vall, hogy az állami, a rendszerhez hű médiumok is asszisztálnak ehhez.

Erdogan másfél héttel ezelőtt nem kevesebbet állított, miszerint a muzulmánok már három évszázaddal Kolumbusz Kristóf előtt megjelentek Amerikában, egészen pontosan 1178-ban.

Mi eddig úgy tudtuk, hogy Kolumbusz, aki Indiába kívánt eljutni, 1492 őszén érte el először Amerika partjait, s élete folyamán négy expedíciót is indított az addig ismeretlen kontinens felkutatására.

Erdogan bizonyítékként arra hivatkozott, hogy naplójában Kolumbusz említést tesz egy mecsetről, amelyet a kubai partoknál egy hegytetőn látott. Mint mondta, szeretné, ha ezen a helyen újra mecset állna, s erről tárgyalni kíván a kubai illetékesekkel.

Erdogan nem árulta el, honnan szerezte információit, de a Google segítséget ad ebben. Egy bizonyos Youssef Mroueh muzulmán történész 1996-ban állt elő ezzel az elmélettel.

Csakhogy Erdogan már ezt a forrást is rosszul idézte, mert a szerző nem tett említést mecsetről, csak csodálatos, „mecsethez hasonlító” hegyről. Mint a Hürriyet írta, Erdogan beszédírója nagy hibát követett el. Igaz, ez nem biztos, hogy nagyon zavarja az elnököt.

A tényeket tekintve semmibe vevő kijelentések kapcsán a kormánypárti médiumok nem az igazságot próbálják feltárni, vagy legalább nem hallgatnak, hanem a történelemferdítést próbálják igazolni.

Ezzel azonban saját magukat járatják le. A török kormánypárti médiumok mintha azon versenyeznek, ki tud minél hihetőbb, további „bizonyítékokkal” előállni.

Alighanem az Aksam című lap vitte a prímet, amely azt közölte, Észak-Dakotában létezik egy Hazen nevű település, amely az arab „szomorú” névből származik.

A helyiek nagyon elcsodálkoztak ezen, hiszen – amint a város honlapján is szerepel – Hazent egy 19. századi postai alkalmazottról, bizonyos A. D. Hazenről nevezték el.

Szintén az Aksam állt elő egy másik úgynevezett ténnyel. A lap a Harvard Egyetem professzorára, Barry Fellre hivatkozott, aki az 1940-50 között végzett kutatásai során azt állította, hogy a muzulmánok már 650-ben eljutottak Amerikába.

Állítása szerint Coloradóban, Új-Mexikóban és Indianában iszlám vallási iskolák romjaira bukkantak. Ezzel az a bökkenő, hogy az 1994-ben meghalt Fell rendkívül ellentmondásos személyiség volt, akinek számos tézisét megcáfolták.

Akadtak azért olyan orgánumok is, amelyek megkérdőjelezték Erdogan szavait.

A Hürriyet publicistája, Melis Alphan szarkasztikus hangvételű cikkében úgy vélte, „Az elnökünknek igaza van. Csak egyvalamit felejtett el megemlíteni. Nemcsak muzulmánok voltak azok, akik először elérték Amerikát, hanem törökök is”…

A Cumhuriyet cikkírója, Cem Mumcu nem tartotta valószínűnek, hogy az államfő szabadidejében lázasan forgatná Kolumbusz naplóját.

Azért sem érthető ez az igyekezet, mert a muzulmánok valóban fontos tudományokat, addig ismeretlen dolgokat vittek el a nyugati világnak, ennek elismeréséhez a történelem átírására sincs szükség.

Iszlám közvetítéssel került Európába az algebra, az alkímia, a cukor, a sakk, a gitár, hogy csak néhány példát említsünk. Az iszlám világ különösen fejlett volt a 7-13.század között. Erdogan tehát méltán lehet büszke a muzulmán múltra, csak éppen nem arra, amivel előállt.

Szerző

Újra lángba borult Ferguson

Publikálás dátuma
2014.11.26. 06:31
Erős készültség védte a fergusoni rendőrség épületét a nagyesküdtszéki döntés kihirdetését követően FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Hiába volt az amerikai elnök, a hatóságok, a gyászoló szülők felhívása, Fergusonban súlyos zavargások törtek ki azt követően, hogy kiderült, nem fogják bíróság elé állítani Darren Wilsont, azt a fehér rendőrtisztet, aki több lövéssel megölt egy fegyvertelen fekete tizenévest augusztus 9-én. A nagyesküdtszék hétfőn – késő estére időzítve – tette közzé döntését, miszerint nem tartják indokoltnak a vádemelést Wilson ellen. Több amerikai városban békés tiltakozó megmozdulást tartottak, igazságot követelve Michael Brownnak.

A St. Louis megyei főügyész, Robert P. McCullogh hirdette ki a 12 tagú nagyesküdtszék döntését. „Bármennyire is tragikus volt, ami történt, ez nem bűntény volt” – szögezte le a főügyész, aki helyi idő szerint este nyolckor ismertette a testület állásfoglalását.

Elismerte, hogy az áldozat, a 18 éves Michael Brown szüleit helyrehozhatatlan veszteség érte. Kilenc fehér és három fekete esküdt több mint két napig tanácskozott, mire meghozta a döntést.

A nagyesküdtszék több mint hatvan tanút, hetven órányi tanúvallomást hallgatott meg, az ügy valamennyi bizonyítékát megismerhették.

Több lehetőség közül döntöttek, szándékos emberöléssel, gondatlanságból elkövetett gyilkossággal is megvádolhatták volna Wilsont.

A főügyész nem tette közzé, hogy az esküdtek egyenként hogyan szavaztak, Missouri államban kilenc igen elegendő a döntéshez.

A 28 éves fehér rendőrtiszt ellen Washingtonban szövetségi nyomozás, illetve polgárjogi vizsgálat is folyik, az eljárások még nem zárultak le. Ezt Eric Holder amerikai igazságügyi miniszter is megerősítette.

Fergusonban nagy tömeg várta az esküdtszéki állásfoglalást. Már előzetesen azt mondogatták: „Nincs igazság, nincs béke, nem a rasszista rendőrségre!” – számolt be róla az USA Today.

A főügyész bejelentése után bekövetkezett az, amit a helyi hatóságok legjobban szerettek volna elkerülni. A békés tiltakozás erőszakos tüntetéssé változott, a tömeg rendőrautókat, üzleteket gyújtott fel, legalább 12 épület teljesen kiégett.

Egyesek ismét fosztogatni kezdtek. A vandál pusztítás a tudósítói jelentések szerint súlyosabb volt, mint augusztusban. Jon Belmar, a St. Louis megyei rendőrfőnök hajnali sajtóértekezletén közölte, legalább 150 lövés dördült el, a helyi rendőrség azonban nem használt fegyvert.

Az éjszakai megmozdulások során 61 embert őrizetbe vettek – jelentette a St. Louis Post-Dispatch. Legalább 45 fegyvert koboztak el a tüntetőktől.

A rendőrség könnygázt vetett be a tömegoszlatásnál, a gázálarccal, pajzzsal felszerelt rendőrök fegyverében nem volt éles lőszer.

Egy rendőr sem sérült meg a zavargásokban. Belmar és Ron Johnson, a missouri autópálya rendőrség kapitánya egyaránt csalódását fejezte ki, hogy nem sikerült békés mederben tartani a tüntetéseket. „A változást nem a közösség lerombolása hozza el” – figyelmeztetett a fekete rendőrkapitány.

A helyi hatóságok ezúttal számítottak a megmozdulásokra. Jay Nixon, Missouri állam kormányzója már az előző héten rendkívüli állapotot hirdetett, s készenlétbe helyezték a nemzeti gárda egységeit.

A nemzeti gárda tagjai védték a fontosabb középületeket St. Louisban, s a jórészt feketék lakta Ferguson elővárosban is, de, mint utóbb jelezték, mindenütt nem lehettek jelen.

Az üzletek nagyrészét bedeszkázták, a legtöbb iskolát a közelgő Hálaadás napjára is tekintettel egész hétre bezárták. A zavargások miatt hétfőn este átmenetileg lezárták St. Louis nemzetközi repülőterét is.

Darren Wilson védőügyvédei közleményt adtak ki, amelyben hangsúlyozták, Wilson a kiképzése során tanultaknak megfelelően cselekedett és mindvégig betartotta a törvényt.

A rendőrtiszteknek gyakran kell a másodperc tört része alatt nehéz döntéseket kell meghozni, mutattak rá. Wilson kezdettől azzal védekezett, hogy a 18 éves Michael Brown támadt rá, s önvédelemből cselekedett.

A szemtanúk ugyanakkor azt állították, hogy Brown már megadta magát és feltartotta a kezét, amikor a rendőr még több lövést adott le rá. Közzétették tegnap a nagyesküdtszék előtti valamennyi meghallgatás anyagát.

Wilson a vallomásában elmondta, amikor igazoltatni próbálta, Brown dühödten reagált, rácsapta a kocsiajtót, ököllel az arcába vágott, az ablakon benyúlva megpróbálta elvenni a fegyverét, akkor két lövést adott le, majd üldözni kezdte a menekülő fiút.

Amikor Brown visszafordult, s a zsebe felé nyúlt, akkor már csak a fejét látta, s arra célzott. A fiúnál nem volt fegyver. A rendőr szerint Brown „úgy nézett ki, mint egy démon”.

A boncolási adatok az előzetesen kiszivárogtatott információk szerint a rendőr verzióját igazolták. Wilsonról a sajtó a döntés meghozatala előtt derítette ki, hogy október végén csendben megnősült, egy fergusoni rendőrnőt vett el. A rendőr Brown halálát követően számos életveszélyes fenyegetést kapott.

Michael Brown apja a nagyesküdtszék döntésének közzététele előtt nyugalomra szólított fel, mondván, mások tulajdonának lerombolása nem hoz megoldást a problémákra.

A 18 éves fiú édesanyja ugyanakkor zokogva, sikoltozva rohant az utcára, amikor megtudta, hogy fia gyilkosát nem állítják bíróság elé.

A szülőknek a CNN-nek nyilatkozó egyik jogi szakértő úgy vélte, a szülőknek még mindig lehetőségük van szándékos emberölés miatt pert indítani Wilson és a fergusoni rendőrség ellen.

Más szakértők szerint ugyanakkor a rendőrök bizonyos jogi védelmet élveznek. A szülők hivatkozhatnak arra, hogy a rendőr indokolatlanul és hanyagul járt el. Perelhetnek amiatt is, hogy a fiuk holtteste négy óra hosszat feküdt takaratlanul az utcán, csak utána szállíttatta el a rendőrség.

Tiltakozások több amerikai városban
Szerte az Egyesült Államokban riadókészültségbe helyezték a helyi rendőrséget a fergusoni ítélethirdetés előtt, tartva attól, hogy elfajulhatnak a békésnek induló tiltakozó megmozdulások. Több mint 120 településen tartottak kisebb-nagyobb tüntetést, virasztást, keddre is több szolidaritási felvonulást hirdettek.New Yorkban hétfőn éjjel több mint ezren vonultak fel tiltakozásul az ítélet ellen.
A tüntetők megemlékeztek Eric Garnerről is, a Staten Island-i fekete férfit is hasonló incidensben lőtték le. Al Sharpton tiszteletes Harlemben beszélt, sajnálkozását fejezte ki a nagyesküdtszéki döntés miatt, jelentette az AP. A New York-i rendőrség főnökét vért imitáló festékkel öntötték le a Times Square-en.
A tüntetők mindenütt a fergusoni tiltakozók jelszavát skandálták: „Hands up! Don’t Shoot!” Ez lett a mottója a feketékkel szemben indokolatlan erőt alkalmazó rendőri fellépés elleni tiltakozásoknak.A kaliforniai Oaklandban mintegy ötszáz tüntető megállította a forgalmat egy felüljárónál, Több embert letartóztattak. Egy embert azért, mert megrongált egy rendőrautót. Betörték egy bank ablakait is.
Los Angelesben mintegy háromszázan vonultak fel a Dél-kaliforniai Egyetem (UCLA) kampuszánál, többen kövekkel, palackokkal dobálták a rendőröket. Washington államban is tüntettek, többszázan vonultak fel Seattle központjában, sokan a földre feküdtek tiltakozásképpen.
A megmozdulás később erőszakossá vált, a tüntetők petárdáztak, kövekkel, konzervdobozokkal dobáltak, írta az NBC összefoglalójában. Borsspray bevetésével oszlatta a tömeget a rendőrség.Tucatnyian tüntettek az Ohio állambeli Clevelandben, ahol a hétvégén egy 12 éves gyereket lőttek agyon a rendőrök, mivel rájuk fogta a fegyverét, utóbb derült ki, hogy nem igazi pisztoly volt a kezében.

Szerző
Frissítve: 2014.11.25. 20:43