„Itt volna hát a szent, a várt Szélvész, / Tespedt tavat mely fenékig zavar? / Alázását ki oly bűnösen tűrte, / Lázad hát már az Élet alágyűrtje, / A tanító, a legrababb magyar?” (Ady) A pedagógusok eddig nemigen tűntek ki rendszerellenes aktivitásukkal.
Két tüntetésükre is emlékszem, ahol elég kevesen voltak, s az egyiken még politikamentesek is akartak maradni, s csak a bérekről beszéltek. Félelmük érthető, ha a KLIK kirúgja őket, nincs hová menniük. Mégis, a november 22-ikei tüntetésre tízezernél is többen jöttek el. Az internetadó elleni fellépés olyanokat is aktivizált, akik korábban nem érzékelték (vagy nem akarták) az Orbán-rendszer szorítását. A semleges, vagy enyhén jobboldali középosztály és értelmiség is belátta: a NER viszonyai között lecsúszás vár rá, s lépnie kell. Ide tartozhat számos tanár is.
A Fidesz új közoktatási irányelvei, a középiskolai kapacitás-szűkítés, a 2015-ös költségvetés elvonásai a korábbi sérelmekhez adódtak, a tanszabadság korlátozásához, a 16 éves korhatárhoz s a béremelés halogatásához. Egyre több társadalmi réteg érzi: mindnyájan vesztesek lehetünk, Orbán rezsimje tönkreteszi az országot. Ki kell állnunk egymásért, s most a pedagógusok sem csak a saját érdekeikre figyeltek. Szó esett az egyre többeket, a rengeteg gyereket sújtó szegénységről, de a korrupcióról is.
Ezen a tüntetésen – ahogy a többin is, a fő jelszó az volt: „Orbán, takarodj!” Amikor Galló Istvánné, a PSZ elnöke megszólította a „tisztelt miniszterelnök urat”, zúgott a fütty. Egy szakszervezeti vezető persze helyből óvatos, de a tömeg túllépett rajta. Felolvasták a három közjogi főméltóságnak címzett petíciót – mindhármukat kifütyültük, senki sem hitte, hogy e papír hathat a kormányra. E rendezvény nyáron még sikeres lett volna, ma már senki sem hisz e kvázi-parlamentáris módszerekben. Azt hiszem, itt a szélvész, melyről a költő írt, a tüntetések nem fognak lanyhulni. Túljutottunk azon, hogy jól kikiabáljuk magunkat, aztán hazamegyünk. Egyre több vezérünk tesz egy kört külföldön, biztonságba helyezve javait. Félnek, és joggal. Nem tudjuk, mi fog történni és mikor, de egyre kevésbé hihető, hogy a rendszer 2018-ig kitartson.
